Az Ájurvéda eredete és rendszere…

Az ősi indiai kultúra és ezen világnézet legősibb forrásai a Védák 4 könyve, amelyekből a legrégebbi Véda, a Rig Véda. A Rig Véda aforizmái tartalmazzák az eredeti indiai orvosi tudás első leírásait, majd 11,000 rövid vers formájában. Így a Védák legeslegelső írásai tekinthetők az Ájurvédikus orvoslás alapjainak is.

A mai nyelvészek és antropológusok a Védák legrégibbnek tartott szövegrészeinek keletkezését az i.e. 2700-3200 közötti időkre teszik, így az Ájurvéda a világ legrégebbi írásban is rögzített gyógymódja.

Az „Ájurvéda” fogalom két szó összekapcsolásából jött létre, ezek a következők: áju = élet és véda = tudás, megismerés. Ennek megfelelően az Ájurvéda az élet megismerésének, s az ezen ismeretből következő helyes életvezetésnek a tudománya.

Amint az „az élet tudománya” elnevezés sugallja, az Ájurvéda nem pusztán egy gyógyítási rendszer, hanem az élet teljességét magába foglaló ismeretének egészéről van szó. Tehát egy teljes életszemléleti rendszer, amely az élet egészére vonatkozó elméleti és gyakorlati ismereteket tartalmazza, mind a mozgás, a táplálkozás, a pihenés, a tisztító kúrák, a szezonális teendők és természetesen a különböző gyógymódok területén is.

Természetesen az Ájurvéda rendszerének egyik fő része maga a gyógyászat, amely alapvetően két területtel, elsődlegesen az egészség megőrzésével, másodlagosan a betegségek gyógyításával foglalkozik, de az egész rendszert átívelő vezér fonala az Ájurvédának az, hogy nem a betegségre fókuszál, hanem magára a kezelést igénylő emberre.

Az Ájurvédikus gyógymódok lényege az, hogy mindenki teljesen egyedi módon a saját alkati adottságai és az akkori egzakt állapota szerint részesül kezelésben, valamint az, hogy az Ájurvédában az egészség kép a testi, szellemi, lelki egyensúly, harmónia és dinamikus egységben teljesedik ki.  

Így az Ájurvéda „nem csak” a világ legősibb gyógymódja, de a legősibb holisztikus terápiája is.

A holizmus kifejezés (a görög „holos” szóból) a teljesség figyelembevételét jelenti. A holisztikus szemléletű gyógyítás az embert egésznek tekinti, feltételezi testének, lelkének, szellemének és érzelmeinek egységét. A holisztikus szemlélettel gyógyító szakember nemcsak a betegséget, a megbetegedett szervet, vagy testrészt, hanem a beteget gyógyítja, egészségét kívánja helyreállítani, fenntartani.

Azáltal, hogy az Ájurvéda egy teljes és holisztikus rendszer, maga az Ájurvéda rendszere is különféle megközelítési ágakra van felbontva.

Az Ájurvédikus gyógyászat 8 ágazata:

-belgyógyászat,

-gyermekgyógyászát,

-fiatalítás és időskori gondozás,

-termékenység,

-szemészet, fül-orr-gégészet,

-pszichiátria,

-toxikológia,

-sebészet.

De a sokrétű szakmailag feltagolt rendszertől függetlenül maga az Ájurvéda elsődlegesen az egészség megőrzésével foglalkozik. Egyedülállóan szervezetünket alkattípusokra osztja fel, és minden szervezetnek alkatához megfelelő táplálkozással, testmozgással és életviteli rendszerrel segít az egyensúly megőrzésében. A megelőzés és a kifejezett kezelések közötti mezsgyét az Ájurvédikus tisztító kúrák alkotják, és ezáltal az Ájurvéda „nemcsak” az alkatunknak megfelelő helyes táplálkozással és gyógynövény kúrák használatával gyógyít, de komplex méregtelenítő eljárásokat is alkalmazz. De mint a fenti felsorolásból látható az Ájurvéda, mint gyógyászati rendszer, rendkívül behatóan foglalkozik a betegségek gyógyításával is.

Maga az Ájurvéda kezelés rendszere:

Az Ájurvédikus tanácsadók a diagnózis megállapítása után, mindenkinek egyedi és alkatának a legmegfelelőbb kúrával kezelik a gyógyulni vágyókat. A kúrák lehetnek 40 naposak, vagy 3 hónaposak és a következőkből állnak:

  • helyes táplálkozás,
  • méregtelenítő kúrák,
  • különböző gyógynövények használata,
  • megfelelő mozgásforma és pihenés mennyiség beállítása.

Ez lenne az Ájurvéda rendszeres és eredete, nagyon röviden összefoglalva!

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Kategória: Ájurvéda | Címke: | 1 hozzászólás

A Bhakti Kutir November hónapban született vegetáriánusa: Bill Walton, kosárlabda

Bill Walton 1952.November 5-én született La Mesa, Kaliforniában. A négy éves főiskolai kosárlabda periódusában 3 évben az év játékosa volt. Az amerikai profi bajnokságban többször volt az év játékosa, az év csere játékosa, a rájátszás legértékesebb játékosa, tagja volt az év csapatának, az év védelmi csapatának és még hosszan sorolhatnánk az érdemeit.

Természetesen mindezt vegetáriánusként érte el, a legtöbb sport szakértők szerint a világ legkeményebb bajnokságában. Az NBA ligában 82 mérkőzést játszanak az alap szakaszban és csak ezek után jönnek a rájátszások. De a bajnoki címig akár még 28 meccset is le kell játszani, és mindezt kb. 7 és fél hónap alatt.

Mellesleg Bill fia, Luke is profi kosárlabdázó, csapatával már ők is nyertek bajnokságot, így édesapjával ők lettek az első apa-fia páros akik mind a ketten büszkélkedhetnek ezen eredményekkel.

Om Tat Sat

Baktai Ádám

Kategória: Bhakti Kutir | Címke: , | Hozzászólás most!

A Bhakti Kutir 100. Ájurvéda Témájú Írása: Fókuszban a Fahéj

Rövid leszek és velős, mert én is meg vagyok hatódva a bejegyzés címétől, pedig én gépeltem be 25 másodperccel ezelőtt. Tehát most a köhögésre és a fahéjra fogunk fókuszálni.

Az Ájurvédikus gyógyászatban a köhögésre a Sitotphaládi Chúrna nevezetű készítményt használják leginkább, mézzel bevéve, ha hurutos, pici ghível, ha száraz a köhögés. Ráadásul ezt a készítményt évek óta be lehet szerezni a hazai patikákban is.

De persze az Ájurvédában van házi orvoslás is, az Abu Patikája Kutir rovatnak nagyjából ez a lényege, és a fahéjat, fantasztikus hatásai miatt, igen sokoldalúan használják fel.

Tehát az Ájurvéda otthon előállítható köhögés elleni szere. 1-1 teáskanálnyit keverjünk össze az alábbi fűszerekből: Fahéj, szegfűszeg, kurkuma, fekete bors, gyömbér és kardamom, majd 3 teás kanálnyi finomítatlan barna cukorral őröljük az egészet porrá. Ebből a keverékből naponta 3 teáskanálnyit vegyünk be egy kevés mézzel és némi meleg vízzel.

A fenti keverék 9 teáskanálnyi mennyiség, tehát 3 napra elegendő. Ha van légmentesen záró edényünk, akkor elő állíthatunk nagyobb mennyiségben is ilyen Ájurvédikus varázs cuccot, de általában a 3 nap pont elegendő szokott lenni a köhögős nyavalyákra.

De a fahéj nagyon kiváló megfázásra is. 1 teáskanálnyit forraljunk 2 dl vízben addig, míg a víz fele el nem párolog, szűrjük le, és kihűlés után (a folyadék kihűlése után) mézzel fogyasszuk, napi kétszer. 

Ha már jubileumi ez az Ájurvéda bejegyzés, akkor leírnék egy érdekes infót is nektek a fahéjról.

Indiában a legortodoxabb Dzsain vallásúak, akik maszkban járnak, és maguk előtt egy jak farok legyezővel seprik az utat, hogy még véletlenül se lélegezzenek be, vagy tiporjanak el élőlényeket, mindig és kizárólag csak olyan vizet isznak meg, amiben azelőtt 3 napig fahéj ázott. Ezt a hiedelmet orvosi kutatások is bizonyítják, miszerint 3 nap után még a legapróbb kis egysejtű életforma is kihal a vízből. Tehát kényszereseknek kiválóan tudnám ajánlani ezt a receptet.

Om Tat Sat

Baktai Ádám

Kategória: Ájurvéda, Ájurvédikus Készítmények, Ájurvédikus Receptek/Házi praktikák | Címke: , , | 2 hozzászólás

Amlával és echinaceával a téli nyavalyák ellen…

mlaAz egyik télen, nem jellemző módon a nagy fiam lenyomott egy másfél hetes láz, köhögés és takony kórt. Berend Kati néni, fenomenális gyermek orvosunk azt javasolta, hogy nyomjunk egy kis immunerősítést is. Az echinacea jó választásnak ígérkezett így most egy félig Ájurvédikus félig Észak-Amerikai indián gyógymódot szeretnék megosztani veletek.

Ez a kúra az immunerősítésen valamint a vitamin és nyomelem bevitelen alapszik.

Az első 10 napban echinaceát kell fogyasztani, egészen meglepően úgy ahogy az általunk fogyasztott termék dobozán található. Max. ha, ínyencek vagyunk a legelső nap bevihetünk egy dupla dózist.

Majd 20 napig igyunk meg minden nap egy pohár friss zöldség és/vagy gyümölcslevet pici mézzel, gyömbérrel és némi amlával, azaz indiai egressel. Az ajánlott bevitel amlából 800-1000 mg per nap. (Az Amláról itt bővebben is olvashatsz.)

Majd újra 10 nap echinacea kúrát javasolnak a javas emberek, egy azt követő újabb 20 napos amla kúrával. És ez mehet akár a tél végéig. Egyébként a módszer mögött az áll, hogy az echinaceát, nem jó 10 napnál tovább szedni.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Kategória: Abu Patikája, Ájurvéda, Ájurvédikus Készítmények, Ájurvédikus Receptek/Házi praktikák | Címke: , , , | 5 hozzászólás

Harc Művészet vs. Önvédelem

A fizikai harc a harcművészet része, de nem minden harcművész harcos, mert vannak olyanok, akik a harcművészettel a spirituális fejlődés útjaként járják, a probléma az, ha ők ezt nem mondják el a diákjaiknak. Mert a szerencsétlenek talán azért járnak le edzésre, hogy megtanulják megvédeni magukat és szeretteiket.

És szerintem itt válik el a harcos a harcművésztől. Mert a harcművészet egy út a sok közül tökéletesség irányába, amit mindenki járhat a saját módján, a saját indítatása alapján. Valaki a zenén vagy a művészeteken keresztül válik tökéletessé, és valaki a meg meditáción át ér célba, pont ilyen út a harcművészet is, egy a sok közül. És ebből a szempontból bárki lehet harcművész, de harcos nagyon kevés van.

Persze az, hogy bárki lehet harcművész, pont annyira igaz, mint az, hogy bárki lehet szupersztár zongoraművész, vagy megvilágosult aszkéta, mert csak gyakorláson múlik az egész. De a harcos mentalitás az vagy velünk születik vagy nem. És ha nem született meg velünk, akkor nagyon komoly mennyiségű fájdalmas gyakorlás vár ránk, hogy egy éles helyzetben úgy helyt tudjunk állni, mint egy harcos. 

A 80-as évek Kung-fu és Karate filmjei után az egész világon kimutathatóan nőtt az érdeklődés a harcművészetek irányába, és sokan el is hitték magukról, hogy hatalmas harcművészek, de általában elég kevesen maradtak meg az edzéseken az első pár hónap után. Persze vannak, akik az óta is lejárnak edzésre, és sokan közülük igazi harcművészek, mert folyamatosan tökéletesítették magukat a harc gyakorlásán keresztül, és persze köztük is vannak harcosok, de nem minden harcművész harcos.

Indiában is voltak hatalmas háborúk az ősi időkben, és természetesen nem csak harcosok vettek részt benne, hanem gyalogságiak tízezresével, lovasság ezresével, stb. Ők nem harcosok voltak, hanem a szolga kaszt azon tagjai, akik harcművészetet tanultak, ők voltak a töltelék katonák, akik a létszámot növelték.

Érdekes, hogy sok száz évvel később az angolok bevezették azt az indiai és a nepáli seregben is, hogy ha tudtad bizonyítani harcos őseid révén, hogy te a harcos kaszthoz tartozol, akkor tisztként vettek fel a brit seregbe, más különben közkatonaként kezdte mindenki más a militáns pályát.

A védikus szempontból, ha harcművészetet tanulsz, a vele járó szellemiség nélkül, sohasem válsz harcossá, maradsz valaki, aki szimplán érdekelt a verekedésben. Persze a harcosoknak is meg kell tanulniuk a küzdelem fortélyait, de ez sohasem megy a szellemiség kárára. Sőt sokszor még a legkiválóbb harcosok is egy durvább gyakorlással kezdenek, és utólag tökéletesednek, mint emberek, vagy a későbbi érájukban fejlesztenek ki egy lágyabb hozzáállást a küzdelemhez.

Maga a nagy Bruce Lee is, aki elsősorban filozófusként gondolt magára, végigverekedte és suhanckodta egész fiatal korát, és sok évtized alatt jutott el a harcnélküli harchoz. De kiváló példa O Sensei is, Morihei Ueshiba is, aki 30 év kőkemény Jiujitsu után előállt a szinte már természetfeletti energiájú Aikidoval.

És természetesen nem kell visszamenni az időben, vagy Ázsiáig utazni, hogy ilyen fantasztikus példákat találjunk, elég szétnézni a mi kis országukban. Itt ülve a számítógépem előtt 1 perc alatt eszembe jutott 4 olyan ember, akik „nemcsak” harcművészek, de kiváló harcosok is.

Ambruzs Szabolcs barátom, 5-szörös Kung Fu Világbajnok, akinél nem sok önzetlenebb embert ismerek, vagy éppen Ferge Laci barátom 4 danos Aikido mester, aki a védikus hagyományok papja is egyben. De beszélhetnék Horváth Ádám barátomról, aki nemcsak egy többszörös feketeöves harcos, de egy zen shiatsu nevű japán fizioterápia kiváló gyakorlója is egyben, és ott van drága mesterem Nyitrai Attila, aki olyan bölcsséggel rendelkezik, ami teljesen meghazudtolja ifjú korát.

Ezek a mesterek mind a harcművészet útján keresztül váltak azzá akik, és nem attól mert évekig zsákokat püfföltek, hanem a harc szellemiségének gyakorlásától.

És persze még mindig itt van az önvédelem kategóriája is.

Csak ismételni tudom magam, miszerint ott válik el a harcművészet az önvédelemtől is, hogy lehet a harcművészetet úgy is gyakorolni, mint egy út, amit az ember bejár, az út, aminek követésével valaki el akarja érni a megvilágosodást. És megint csak ezek az emberek ne tartsanak önvédelmi foglalkozásokat, mert azzal becsapják a diákokat.

Az önvédelem arról szól, hogy hatékonyan megtanuljunk a harcművészet bizonyos elemeit, hogy lehetőleg minél hamarább felegyünk készülve egy harci szituációra. Én 1996-ban pici indiai lányoknak tanítottam önvédelmet Dél-Afrikában, de pl. azokat a hölgyeket egyáltalán nem érdekelte a harcművészet, de pár évvel az apartheid korszak után annyira eldurvultak ott a dolgok, hogy muszáj volt egy kis önvédelmet tanulniuk.

Az önvédelem arról szól, hogy nagyon hatékony technikákat tanul meg az ember veszélyes helyzetek kezelésére. Persze egy 3 hónapos tanfolyamtól senki sem válik harcművészé, de elképzelhető, hogy a támadások 90%-át már simán megúszná, és ebben a műfajban ez a lényeg.

Persze, ha fent említett magyar harcosokkal összeakadnánk az utcán nemcsak minket, de a velünk lévő 20 haverunkat is jól elpáholnák, mert oda még egy 5-10 éves önvédelmi tanfolyam sem lenne elég, de a valóságban az önvédelemben nem ilyen támadásra készülünk, mert ezek az emberek sohasem támadnának meg másokat indok nélkül, hanem erőszakoskodó pojácák ellen készülünk fel, akik saját infantilis lényűket agresszív viselkedéssel próbálják leplezni.

Különben az én személyes tapasztalatom, hogy minél komolyabban és keményebben gyakorlod a harcot, annál kisebb az esélye annak, hogy ténylegesen balhéba keveredjen az ember, mert egész egyszerűen az, amit kisugárzol magadból, már megteszi az önvédelmi hatást.

Om Tat Sat

Baktai Ádám

Kategória: Bhakti Kutir | Címke: , , | Hozzászólás most!

Diwali, a fény ünnepe, az év legmisztikusabb napja….

Nem mellesleg a Diwalit pl. Londonban, a Trafalgar téren ünneplik, a legprominensebb részén a városnak, és a polgármester hivatala szervezi, a kép a 2010-es szórólap, de Barna barátom révén meg van a 2012-es is, csak még nem volt időm be szkennelni…

Kedves Tündérek, ez az év legnagyobb varázslásos napja. Papok, mesterek és gyógyítók Indiában az egész évben erre a napra várnak, hogy különleges rítusokat végezhessenek el.

Szóval varázsoljunk bátran, legyen bármi is a vallásunk, vagy lelki indíttatásunk. 1999-ben ezen napon, saját szememmel láttam, hogy a szomszédos muzulmán falucska Fakírja/Hakimja, avagy a javas embere, egész nap talizmánokat készített, mert ez a nap annyira jó az ilyen jellegű tevékenységekre. Mindezt úgy, hogy ő azért egy merőben más vallási kultúra misztikumát képviselte és képviseli a mai napig.

Még egy technikai szabályra azért oda kellene figyelni a Gautamiya Tantrából, hogy 48 percen belül ne kezdjünk bele 2 dologba. Szóval, ha sok mindent akarunk megvarázsolni, osszuk be a napunkat okosan.

Ha elolvasnád a Diwali, spirituális, tantrikus jelentőségét, valamint olvasnál a varázslás kultúrájáról, akkor katt ide. Az írásban szerepel egy megbocsájtásos meditáció is, ami kifejezetten jó erre a napra.

Om Tat Sat

Baktai Ádám

Kategória: Bhakti Kutir, Bhakti Kutir Bindhu: Rövid spirituális inspirációk | Címke: , , , | 4 hozzászólás

Hatha Jóga/Ájurvéda és az Alkohol…

A bort az Ájurvédában, Draksaristhának azaz szőlő párlatnak hívják…

Olyan sokan indultatok be a „Jóga és Harcművészet” írásra, hogy arra gondoltam, hogy egy új rovatot kezdek el, hogy néhány gyakori kérdést á t tudjunk tárgyalni. Itt természetesen a Hatha Jógát és az Ájurvédát egy kalap alá veszem, mert a Jóga orvosi és terápiás háttere mind az Ájurvédában gyökeredzik, míg a Hatha Jóga meg az Ájurvéda kedvenc megelőző és az optimális mozgás liblingje.

Először is a legfontosabb alapszabály az alkohollal kapcsolatosan. A tömény szesz szinte mindig ártalmas. Az Ájurvédában használnak pálinka szerű párlatot, de abból 1 cl-t visznek be, mint értágító, emésztésserkentő és/vagy gyomorfertőtlenítő. 

Szóval van egy pár gyógyhatása a töménynek, de csak akkor ha ténylegesen nagyon keveset viszünk be belőle. A fő baj az, hogy az alkoholban több a kalória, mint a fehérjében és a szénhidrátban együtt, de nincs benne semmi tápláló, szóval hihetetlenül be csapja a szervezetünket. Ami azt érezteti a szervezetünkkel, hogy kapok valami nehezen feldolgozhatót, de még sincs benne semmiféle tápanyag. Ezért is létezik az a jelenség, hogy azok akik igen durván szeszelnek, egy idő után leállnak az étkezéssel, mert egyáltalán nem éhesek.

Amúgy is az Ájurvéda szerint, a tiszta ízekkel lehet, a legnagyobb kárt tenni magunkban, és az alkohol az erjedési folyamatok miatt, a savanyú íz tiszta jelege.

Szóval a magasabb fokú alkoholból nagyon keveset visznek be, és a borjellegű erjesztéssel előállított cuccokat, amelyek egyáltalán nem számítanak erősnek,  pedig kifejezetten hígítva fogyasztják Szóval az Ájurvédikus borszerű folyadékokat is inkább fröccsben alkalmazzák. Az Ájurvédikus receptek alapján, a hihetetlen komoly 4 cl aristha (bor) és 4 cl víz a leggyakoribb adagolás. Napi háromszor és főként étkezések után.

Egyébként főként a Vatáknak tesz jót a bor, mert emésztést serkent, keringést javít, és a testhő-háztartást is emeli. Míg a Kapháknál a durva kalória tartalom miatt, a Pittáknál meg a hőfokozó hatása végett igen körültekintően kell eljárni, hogy az Ájurvédához hűen alkalmazhassák a bort.

Most azért a boron ugrálok, mert ennek az italnak bizonyítottan léteznek gyógyhatásai, és az Ájurvéda ezért is használja! Természetesen ismerték a sört is, amit a nepáli hegyekben, „cseng” néven lehet kapni, és a mai napig a több ezer éves Ájurvédikus receptek alapján készül, de a Védikus kultúrában a sört inkább rituálékra használták.

Persze egy elég ismert Japán kutatás kimutatta, hogy a bor és a sör napi 8 dl-ig egészséges, de azért megnézném azokat az alanyokat, akiken a kutatást végezték, mert azért a Japánok elég Vata alkatúak.

Szóval Vatáknak jó a bor, de persze csak kulturáltan, míg Pittáknak és Kapháknak meg csak igen körültekintően alkalmazható gyógyszerként. Persze ha eleve nem az Ájurvéda szabályai a kiinduló ok, akkor egy méltán ismert Taoista Jóga mester szavaival zárnék: „Egy pohár bor segíthet az ellazulásban, annál több csak abban segít, hogy berúgj tőle.”

Azt még meg kell említenem, hogy az Ájurvéda filozófiájában az egészségügyi megfontolások felül írnak általános szabályokat. Szóval mindamellett, hogy a Hatha Jóga fontosabb írásai teljesen elhatárolódnak az alkoholfogyasztástól, ha valakinek a vashiány, a krónikus emésztési zavarok szimplán javíthatóak némi borfogyasztással, természetesen Ájurvédikus módon (4 cl bor ugyanannyi vízzel elkeverve), akkor az ilyen helyzetek akár kivételnek is számíthatnak.

Om Tat Sat

Baktai Ádám

UI: Egyébként a Tokaji Aszú, évszázadokig benne volt, az itthoni gyógyszerészeti könyvekben, csak miután kialakult az a „szokás”, hogy mindenféle barna löttyöt aszúként árultak főként a Szovjetunióba, az aszú több egészségügyi szűrésen is bukott, így kiesett a rostán.

Kategória: Ájurvéda, Ájurvédikus Receptek/Házi praktikák, Jóga | Címke: , , , | 1 hozzászólás