
Osztara, a tavasz Istennője…
Mi magyarok, ilyen vicces nép vagyunk, szóval az a téma, hogy a húsvéti nyuszi mennyi tojást tojik szerves része a mi kultúrköreinknek. Na, de most én tiszta vizet öntenék a pohárba, Hinduként.
A válasz egyszerű, a 40 napos böjt idején a régi időkben az emberek a hústól és a tojástól is tartózkodtak, így a böjt végére maradt egy csomó tojás, így ezeket elajándékozták. Mindez belekeveredett abba az ősi germán eredetű legendába, hogy Osztara Istennőnek volt egy különleges madara, aki színes tojásokat tojt.
Osztara Istennő, akiket az ó angolban Éasztré-nak, az ó szaxonban Ászteron-nak hívtak a tavasz istennője. Ő hozzá eredeztetik a jelenlegi angol Easter kifejezést a Húsvétra. A balti kultúrkörben Osztara a hajnal, vagy az est hajnal csillag istennője és Ausriné-nak hívják.
A tojás megfőzését pedig arra görög szokásra vezetik vissza, hogy a nagypénteken tojt első tojások mágikus ereje van. Így az azt megelőző napokon tojt tojásokat megfőzték, és külön tartották őket.
Egyes néprajz kutatók pl. a tojás festést is oda vezetik vissza, hogy azért főzték fel a tojásokat hagymahéjjal, hogy azokat tovább lehessen eltárolni.
Emellett van egy másik érdekes szokás is, ami leginkább az ír, angol, kanadai és ausztrál régiókban terjedt el, ami a palacsinta nap. Ez a nap a böjt kezdetét jelző húshagyó keddre esik, és a szokás az, hogy ezen a napon a böjtöt követők palacsintát esznek. Az antropológusok szerint ezzel megeszik az addig elraktározott tojásokat!
És ez az élet sója drága barátaim! A sokféle szokás, legenda, hiedelem mert a lélek csak más lelkek által táplálódik! A lélek valós boldogságot más lelkek adják meg neki! Szóval szeressük egymást gyerekek!
Om Tat Sat
Baktai Ádám apuka, tanár, pap. A keleti kultúrtudományok szakértője.