Védikus Asztrológiai előrejelzés: Nap a Halakban: Március 14 – Április 13…

piscesA Nap a Halakban jól érzi magát, mert a Halak jegyének uralkodó bolygója a Jupiter, a Nap barátja. Ugyanakkor a Halak egy vizes jegy, ami valamelyest kioltja a Nap tűzét, és ezért az érzelmi világunk, és menthetetlen romantikusságunk fog előtérbe kerülni.

Ugyanakkor a Halak jegye a zodiákus 12. háza, ami a veszteség és a halál területe is, így nagyon kell vigyáznunk, hogy a Nap, ami a személyiségünk és az énünk bolygója is egyben, ne vesszen el, és ne következzen az be, hogy személyiségünk picit meghal, vagy önfeláldozóan teljesen háttérbe kerül.

Ha teljesen feláldozzuk magunkat, akkor még ha minden jól is alakul, fennáll az a veszély, hogy egy idő után megkeseredünk és feladjuk a már kialakult és jól bejáratott egyensúly állapotot is. Egész egyszerűen azért, mert ha elveszítjük önmagunkat, a tudatunk egy idő után fellázad, hogy nem a saját döntéseinket éljük meg, hanem valaki más akaratát.

Ez főként a Március 19-től induló szakaszra lesz igaz, amikor a Merkúr is beér a Nap mellé, és bizony a Merkúr nem érzi ott jól magát. Ilyenkor az intellektusunk is befedődhet, és önátadás helyett az önfeladásba eshetünk.

Aztán Április 1-re virradva a Vénusz is átlép a Halakba, és onnan a Merkúr kiszolgáltatottsága megszűnik és újra könnyebb lesz racionális alapokon is megvizsgálni életünket, nem beszélve arról, hogy könnyebb lesz a kommunikáció is érzéseinkkel kapcsolatosan.

Aztán Április 2-től a Merkúr továbblép a Kosba, és még racionálisabban látjuk majd a saját kis világunkat, sőt itt már arra is vigyázhatnánk, hogy ne komplikáljuk túl a történések értelmezését, és elraktározását.

Április 13-án meg már a Nap is átlép a Kosba és itt már majd arra kell vigyázzunk, hogy ne szálljunk el magunktól, és ne vigyük túlzásba az érzelemmentes boncolgatást és ne próbáljunk mindent a saját szánk íze szerint másokra erőltetni.

Om Tat Sat

Baktai Ádám, Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője

Kategória: Horoszkóp, Védikus Asztrológia | Címke: , | Hozzászólás most!

Maha Sivaratri…

oceanofpoisonSivaratri azaz Siva éjszakája, az év egyik legnagyobb Hindu ünnepe.

Természetesen itt is több verziója létezik a történetnek. De a mi kis Bhakti kultúránkhoz közel álló, jóságos Puránákban (szent írásokban), a történet így szól:

Az Istenek és a démonok kiköpülték a tejóceánt és a köpülés közben feltörő mérgek az egész univerzumot a megsemmisüléssel fenyegették. Siva megitta a mérget, így a világ megmenekült.

A mérgektől Siva torka kék színűvé vált, ezért is hívják Sivát Nilakanthának, azaz kék nyakúnak. A kezéből lecsöpögő méregből a kígyók és az egyéb csúszó-mászók is fogyasztottak, azóta bírnak ők is méreggel. 

Innen ered az a szokás is, hogy a Siva hívők marihuánát is fogyasztanak, szimbólumként, mint ahogyan Siva is elfogyasztotta a tejóceánból feltörő mérget. Vagy legalábbis ezen az éjszakán fogyasztanak némi Thandai-t, egy tejes, mandulás és kannabiszos italt.

Tehát ezután az esemény után ünneplik meg a Siva Ratri éjszakát, minden évben. Egyébként a bangkoki reptére az egyik szoborcsoport pont ezt a részét mutatja be a Védáknak, mármint a tej óceán kiköpülését.

A szenvedély kötőerejéhez kapcsolódó írások azt mondják, hogy Siva kedvese megkérdezte Sivát, hogy mely napok és mely rituálék az ő kedvencei. Siva azt válaszolta, hogy az újhold előtti napok, és az amikor hívei egész éjszaka fent maradnak, böjtölnek és bengáliai birs leveleket ajánlanak fel. Ez a nap technikailag minden holdtöltekor megvalósulhat, de mégis a Mágha havi újhold előtti nap a legkedvesebb Sivának, az egész év folyamán.

A tudatlansághoz kapcsolódó Puránák pedig úgy írják le a Sivaratri történetét, hogy Siva a világ megmentéséért cserébe azt kérte, hogy ez emberek ezen a napon Őt imádják, hálájuk jeléül.

Szóval ti döntsétek el, hogy melyik történet áll a legközelebb a lelkecskéitekhez.

Sőt ha már történeteknél tartunk, akkor leírnék nektek még egyet, ami nagyon jól szemlélteti, hogy milyen lehetőségeink vannak ezen a fontos estén.

A nagy szent Ashtavakra, felkeresett egy jámbor és spirituális királyt, Chitrabhanu-t, és kifaggatta arról, hogy hogyan lehet, hogy minden klappol az ő birodalmában.

Chitrabhanu elmesélte, hogy előző életében Varanaszi környékén élt, mint vadász. Egy Sivaratri napon megpróbált becserkészni egy egészen káprázatos szarvast.

Egész nap követte, étlen és szomjan, de este, amikor meglátta, hogy a szarvast egy őz és 2 gida várja egy tisztás szélén, képtelen volt a szarvas leölésére.

Aztán hirtelen elkezdett ömleni az eső, és, hogy ne a vizes talajon kelljen meghúzni magát, felkapaszkodott egy fára.

Történetesen ez egy bengáliai birs fa volt, ami Siva legkedvesebb növénye. Sőt mivel ez egy bengáliai birs volt, a tövénél egy pici kis szentélyben ott volt egy Siva lingam, egy Siva kő.

A vadász éjszaka nem tudott aludni, így unalmában faleveleket tépkedett le az ágakról és ujjai között pödörgetve ledobálta őket a fáról.

Hajnalban személyesen Siva jelent meg előtte, és azt mondta, hogy mivel egész nap böjtölt, egész éjszaka fent volt, és egész éjszaka felajánlásokat tett a vadász, így megáldja, hogy következő életében hatalmas királyként születhessen újra.

És kb. ezek a legfontosabb fogadalmai a Sivaratrinak, böjt, alvás böjt és felajánlások.

Itt megtaláljátok a Védák legismertebb mantráját a Maha Mritundzsáj mantrát, ami Sivához szól, valamint egy másik mantrát is, amit kifejezetten Sivaratrikor szoktak felajánlani, ez a mantra egy kicsit hosszabb.

Om Tat Sat

Baktai Ádám, Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője

Ui: Sőt mivel egyre több ismerősöm is jelezte, hogy van otthon Siva lingamja, Siva köve, azt tudnotok kell, hogy Siva Ratri estéjén Siva, személyesen is beleköltözik a föld összes Siva lingamjába!

Kategória: Védikus Tudástár | Címke: , , , , | 3 hozzászólás

Március hónap esemény naptára…

shiva dancingMárcius 2: Mritju Jóga. Gyógyító Buddha nap a tibeti kalendárium szerint, tegyünk az egészségünkért!

Március 3: Mritju Jóga.

Március 5: Jóga böjt, tartózkodjunk a gabonaféléktől.

Március 7: Siva napja, a naplementekor végzett lelkigyakorlatok különleges hatással bírnak.

Március 8: Siva Ratri, Siva éjszakája. Technikailag az egész évben minden újhold előtti este Siva Ratri, de ez a fő nap az egész évet nézve, mert ez az éjjel kötődik Siva és kedvese, Párvati esküvőjéhez.

Erre a napra a Védák legismertebb mantrája, a Mahamritundzsáj Mantrát ajánlanám:

Om Trayambakam Jadzsámahé, Szugandhim Pusthi Vardhanam

Urvárukam Iva Bandhánán, Mrityor Muksíja Mámritát

Ezt a mantrát hívják, a halált is legyőző mantrának, és ez a jelentése a következő:

“A három szemű Urat imádjuk (ez Siva, aki a három szemével látja mind a múltat, a jelent és a jövőt is), aki az élet illata számunkra, aki táplál és éltet minket, és úgy szabadít fel minket a haláltól, mint ahogyan egy gyümölcs beéréskor természetes módon elválik a szárától.”

És tudjátok, ezen a napon 108-szor kellene ezt a mantrát elmondani, lehetőleg valamikor az éjszaka folyamán.

Március 12: Sziddha Jóga.

Március 17: Sziddha Jóga.

Március 18: Sziddha Jóga.

Március 19: Jóga böjt, tartózkodjunk a gabonaféléktől.

Március 21: Siva napja, a naplementekor végzett lelkigyakorlatok különleges hatással bírnak.

Március 23: Gaura Purnima és a Holi fesztivál napja.

Március 25: Mritju Jóga.

Március 29: Mritju Jóga.

Március 30: Sziddha Jóga.

Március 31: Gyógyító Buddha nap a tibeti kalendárium szerint, tegyünk az egészségünkért!

Az éves méregtelenítési rendszerben a márciusi és április hónapok a hormonháztartásunkhoz kötődő szakasz, az Ájurvéda erre a 2 hónapra a Shatavari fogyasztását ajánlja a hölgyeknek, és az Ashwagandha szedését az uraknak.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője

Kategória: Ájurvéda, Ájurvédikus Készítmények, Bhakti Kutir, Védikus Asztrológia, Védikus Tudástár | Címke: , , , , , | Hozzászólás most!

A nepáli zarándoklat utolsó húzós része, a belföldi repülőjárat is kezelhetővé vált…

yeti air pokhara(Az út ezen részéről nem igazán írtam még nektek, mert egyébként tényleg húzós volt, de egyben része is annak, hogy az ember kényelmesen jusson le a hegyről. De most már, hogy konszolidálódott a helyzet, bátran írok nektek a nepáli belföldi repülőutak izgalmairól. Valamint most egy pár napja is lezuhant egy gép, sőt pont ott ahová megyünk és ahonnan mi is felszállunk majd, így mivel bele láttok a fejetekbe arra gondoltam, hogy egy picikét megnyugtatlak benneteket.)

Nepál egy fantasztikus úti cél, sőt a hosszú távon Ázsiában utazgatóknak még ajánlani is szokták, hogy ott, Nepálban fejezzék be az útjukat. Egyrészről azért, mert már 1951 óta járnak oda hegymászók és sikeresen feltrenírozták a helyi erőket, hogy tudjanak a mi nyugati szájaink szerint főzni, másrészről meg azért, mert annyira nyugodt és békés feeling terjeng ott, hogy a picit kaotikus ázsiai utazgatásban és szervezésben megfáradt lélek törölheti a negatív eseményeket és tisztán csak jó élményekkel térhet haza saját kis nyugati világába.

Persze az is furcsa, hogy mind ez a kedvesség a világ legszegényebb országában tapasztalható meg.

Szóval Nepál egy nagyon jó kis hely és minden, ami a helyieken múlik az kellemesen és élmény dúsan szokott megtörténni, még akkor is, ha léteznek olyan kis malőrök, mint pl. a Katmandu-Pokhara 214 kilométeres út, ami 6-7 órát vesz igénybe. Mármint csak akkor, ha az ember reggel 5-kor indul és saját bérelt járművel, különben ez lehet egy 10-12 órás út is.

Az egyetlen nagyon rázós része az egész útnak, a belföldi repülő járat volt. Ez egy 12 perces kis etapként működött, ami mindenki számára a legőszintébb imádságok gyakorlását hozta el a zarándoklat alatt.

Szinte már filmbe illő jelenetek tucatjait éltem át ezeken a járatokon, mint pl. a 12 perc alatt 3 alkalommal a pilóták ölébe zuhanó műszerfal, amit mindig a másodpilóta tömködött vissza a gép órába, de volt olyan gép is, ahol nemcsak a csomagjainkat, de minket, az utasokat is lemértek súlyilag.

Majd amikor kiderült, hogy 400 kilóval meghaladjuk a felszálláskor meghatározott össztömeget, a bácsi vállat vont, kiradírozta az eredményt és beírt 600 kilóval kevesebbet. Mondjuk beszálláskor profik voltak az arcok, mert nagyjából a gépen belül is elosztották a súlyt, tehát én, mint nagydarab fószer, nem ülhettem egy sorban más testesebb egyedekkel.

De volt olyan is, hogy a pilóta szólt a másodpilótának, hogy ő csinálja felszállást, majd erre a mókus előpattintott egy piktogramos kis pamfletet, és felelevenítette a felszállás mozzanatait. Aztán felszálláskor mivel a pilóta megítélése szerint emberünk túl gyorsan emelte fel a gépet, így gyorsan rá is vert egyet a kezére. Persze addigra már fel lett emelve a gép orra, így a kézre csapás visszaejtette a gépet a kifutó pályára és egy jó 3-at vagy 4-et pattantunk is az aszfalton.

Természetesen ehhez passzolóak voltak a gépek is, pl. nulla tapadás a kerekeken, így fel és leszálláskor is szitáltak a gépek hátuljai, de láttam celluxszal lefedett repedéseket ablakokon és ajtó mellett bevágó szélcsatornát is.

2014-ben, egy évvel azután, hogy az európai unió kitiltott minden nepáli érdekeltségű járatot az európai légtérből, a nepáli állam is bekeményített és 4 légitársaságból 3-at ideiglenesen bezáratott, ameddig azok nem tették rendbe a gépparkjaikat.

Nem hiába a modernizáció mindenhová elér, még Dél-kelet Ázsiába is.

Szóval most már a gépek újak, és nem 12 perces a járat, hanem 20. Ez különben azért jó, mert most már nem a világ egyik legszelesebb csatornájában ereszkedünk alá, hanem egy turbulencia szemszögéből sokkal békésebb völgyben haladunk végig.

Persze most múlt héten is lezuhant egy repülő és természetesen Jomsomban, ahová mi is megyünk, de azt tudnotok kell, hogy a szerencsétlenségek több mint 97%-a a felfelé úton történnek.  Ez a baleset is a Pokharából Jomsomba tartó járaton történt, mi mindig lefelé szoktunk repülni, a másik irányba.

Nepálban 1949 óta létezik kereskedelmi repülés és azóta 70 repülő zuhant le, valamint mint már mondottam vala, elenyésző százalékban történtek balesetek a lefelé utakon.

Megnyugtattalak benneteket?

Om Tat Sat

Baktai Ádám

Kategória: Utazás/Zarándoklatok | Címke: , , | 3 hozzászólás

Védikus gondolatok: Szabadság a Védákban…

ganeshaSokan azt szokták kérdezni tőlem, hogy miért pont Hindu lettem, hiszen európai születésűként engem is inkább a zsidó-keresztény kultúrkör behatása ért.

A fő szempont az volt, hogy a drága Nagybátyámnak köszönhetően nálam ez jóga-karma, hindu-bindhu dolog kb. másfél éves koromban indult el. De ez nem volt kötelező, Ő adta az infókat és az inspirációt, én meg elkezdtem különféle lelkigyakorlatokat végezni, a koromból adódóan, úgy ahogy. Mantrázás, jógázás, kis felajánlások tétele, a saját kis oltáron, stb. De emlékszem arra, hogy egy pár évig az oltáromat titokban kezeltem, így a ruhás szekrényem fiókjaiban rejtegettem, nem a legelőkelőbb ruhák között. De mindez olyan jó hatással volt rám, hogy 14 évesen azért csak sikerült eldöntöttem, hogy el szeretnék menni Indiába tanulni, egy tradicionális papneveldébe.

Valamint ezenfelül nekem mindig azt tetszett az indiai spirituális rendszerben, hogy nem egy intézményesített, merev, keményvonalas irányzat, hanem inkább egy kulturális kötelék, ami értékrendi hovatartozáson alapul.

A védikus rendszerről és világképről azt tudnunk kell, hogy a világon az egyik legelfogadóbb spirituális rendszer, mert mindenkihez szól, és nem egyének vagy körök kizárásával, hanem minden egyéni felfogás és elképzelés szabályozásával tartja össze a társadalmat.

Ők ezt úgy hívják, hogy „a szabadság szabályozó elvei”. Mert mindenki követ szabályokat és rituálékat, még akkor is, ha azok nem egy ősi rendszerből ránk ragadt rítusok, hanem saját elménk találmányai.

A legelvadultabb anarchista is fizet villanyszámlát, mert ha nem fizetné, kikapcsolnák a villanyát, és akkor már nem tudna olyan szabadon élni és lázadni, mint amikor egy kattintással „lőn világosság”-ot tudunk teremteni a szobánkban.

Valamint mindenkinek meg van a rendszere, szokása arra, hogy hogyan csináljon akár egy olyan egyszerű dolgot, mint a kézmosás, vagy az ajtó bezárás. Majd maga a tett után következnek rituálék, ahogyan leellenőrizzük a kilincs többszörös lenyomásával, hogy tényleg be van-e zárva az ajtó. Pedig az első kilincs lenyomása után is kiderül, hogy bezártunk-e vagy sem. Általában ezeket a rituálékat szüleinktől és az általunk tisztelt emberektől lessük el, tudat alatt.

Tehát mindenki követ rítusokat és szabályokat, és a Védák ezzel szabályoznak mindenkit a társadalomban. Nincs az a perverz félnótás, akinek ne lenne valami lelkigyakorlat, vagy egy-két társadalmi jó tanács, hogy hogyan élje életét, és hogy hogyan ne zavarjon másokat azzal, hogy valójában ő tényleg egy perverz félnótás.

Hiszen a Védák szerint ott ér véget a személyes szabadságunk, ahonnan már annak megélése sértené egy másik ember személyes szabadságát.

A legeldurvultabb individuumai a védikus rendszernek, az Aghorik, a halottakból evő, halottakkal és élőkkel egyaránt szeretkező, mindenféle dzsuvát és test nedveket evő-ivó, füvet szívó, piázó szerzetesek. Nekik is megvan a Védák által leírt szabályrendszerük, mint pl. az, hogy nem élhetnek emberek között, vagy mondjuk nem vehetnek ki semmit a halotti mágiából, étkezés és rituálék szempontjából, míg a rokonok még ott gyászolnak a tűz mellett, csak hogy a legfontosabb és legkézenfekvőbb dolgokat vegyük át.

Hiszen lehetsz bármi, a lényeg az, hogy fejlődj, és haladj az utadon. Persze egyesek messzebbről indulnak, mint mások, vagy kevésbé haladnak tempósabban, mint egyesek. De a Védákban mindenkinek meg van az a segítség, hogy miként fejlődjön az ő saját kis elmeállapotbeli helyzetétől függően.

Na, én ezért vagyok Hindu, hiszen nincs ítélkezés, örök kárhozat vagy tévelygés a félhomályban. Mindenre van duma, minden tisztán és érthetően besorolható egy értékrendbe és mindenki kaphat segítséget, tartson ő bárhol az útján. De gondolom ez úgy azért elég szimpi, nem?

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Kategória: Ájurvéda, Baktai Ádám válaszol, Bhakti Kutir Bindhu: Rövid spirituális inspirációk, Saját Szektánk Értékrendje, Védikus Tudástár | Címke: , , , | Hozzászólás most!

Zarándoklat eligazítás…

nepálKedves Tündérmaci Zarándok társaim,

Most már csipkedni kellene magunkat az áprilisi zarándoklatilag. Szóval most vasárnap, Február 28-án lesz a jelentkezési határidő. Majd készüljetek fel arra, hogy 3-4 napon belül kellene egyet pénzeznünk is, nem a teljes összeget, hogy megtudja venni a repülőjegyeinket.

Március végéig kellene majd a teljes árakat kifizetni, de akkor még úgy is találkozunk majd még egyet, hogy áttárgyaljuk, hogy mit kell hozni, vinni, stb., stb…

Szóval ha érdeklődtök elmenni Nepálba és Bhutánba, egyszerre vagy csak az egyik helyre, akkor ennek az írás alján olvassátok el az úti programjainkat, és írjatok nekem. Szeretettel várlak benneteket.

Lécci osszátok meg ezt a bejegyzést, hogy elérjen az érdeklődőkhöz. Mert kell egy pár ember ahhoz, hogy én is veletek tudjak utazni.

Om Tat Sat

Baktai Ádám

UI: Olvasni való:

A nepáli út

A bhutáni út

Kategória: Bhakti Kutir | Hozzászólás most!

Bhagavad Gita, a Jóga szent írás: Első fejezet 2-27. versek…

bgMiután Dhritarástra feltette az egész Bhagavad Gitát elkezdő kérdését, Szandzsaja elkezdte elmesélni, hogy mi történt a csata előtt, Kurukshétrán.

Első fejezet, 2-11. versek:

Durjodhana először Drónához szólt, mert kiváló politikus volt. Dróna pap volt és ezért Bhismánál és az összes harcosnál magasabb kasztban volt. Így senki sem sértődött meg, hogy elsőként hozzá intézte szavait.

Viszont azonnal be is szólt Drónának, azáltal, hogy „méltatta” ellenfelei seregét is, mondván, hogy azt Dróna tanítványa, Dhristadjumna állított össze. Természetesen nem Dhristadjumna volt a Pándavák seregeinek főalakja, de Durjodhana megpróbálta Drónát kellemetlen helyzetbe hozni, hogy ezzel is saját malmára tudja hajtani a vizet.

Durjodhanát egész életében bántotta az a tény, hogy Dhristadjumnát, maga Dróna képezte ki. Hiszen tudni lehetett, hogy Dhristadjumna lesz Dróna végzete.

Ugyanis, amikor Dhristadjumna megszületett az egyik szomszédos királyságban, egy égi hang ezt mondta: „Ez a fiú hatalmas harcossá fog nőni, és olyan erővel fog bírni, hogy még Dróna legyőzése sem lesz számára lehetetlen.”

Így amikor egy pár évvel később Dhristadjumna fiatal férfivé cseperedett és a szülei elkezdtek tanakodni azon, hogy hová írassák őt be küzdelmet tanulni, ha még Drónát is képes lehet legyőzni?

Rövid gondolkodás után rájöttek, hogy kihez máshoz? Drónához.

Dróna tudott erről a jóslatról, de természetesen felvette a fiút iskolájába és ki is tanította Dhristadjumnát. Sőt szerintem nem lövöm le a sztorit, ha elárulom, hogy megint csak évekkel később, a kurukshétrai csatában ez a fiú meg is ölte Drónát.

Szóval még a csata előtt Durjodhana erre próbálta emlékeztetni Drónát, hogy bizony Ő nevelte ki az ellenfél oldalán harcoló tábornokokat.

Aztán Duryodhana felsorolta az ellenfél harcosait és olyanokhoz hasonlította unokatestvéreit, akik kaliberben közel sem voltak akkor harcosok, de természetesen ezzel is csak kavarta a szálakat.

Majd felsorolta az ő oldalukon harcolókat, természetesen a legkiválóbbakat, hogy ezzel is aláássa az ellenfelek esélyeit.

  • Majd a saját seregükben harcoló Bhismához hasonlította a Pándava testvérek egyikét, Bhimát, mondván, hogy az utóbbi nem ér fel Bhismához. De ez is egy stratégiai és manipulatív vélemény volt, hiszen míg Bhisma tényleg a Kuruk haderejének főparancsnoka volt, addig Bhima nem volt a fővezére a Pándavák seregének, tehát az összehasonlítás is hiába való volt.

Viszont Durjodhana mindig is irigy volt Bhimára és ő tőle félt a leginkább. Az előző írásban említett kockajáték folyamán, amikor csalással Durjodhanáék száműzetésbe kényszerítették a Pándavákat, Draupadit, a Pándavák feleségét is megalázták. Így mint az övéit védelmező harcos Bhima 3 fogadalmat tett:

  1. Durjodhanát és mind a 99 testvérét megöli.
  2. Durjodhana combját szét fogja zúzni, miután ő kihívóan a combját paskolgatta, hogy Draupadi oda üljön le.
  3. Dhusászana szívét pusztakézzel tépi ki, és vérével tisztára mossa Draupadi haját, miután Dhusászana megpróbálta Draupadi ruháját lerángatni róla.

Szóval Durjodhana megint csak nem harcosként, hanem girbe-gurba politikusként nyilvánult meg.

  • Sőt Sri Késhava Kashmiri szerint a 7. versben Durjodhana Dvidzsottamának, azaz a papok legjobbikaként nevezi Drónát, amivel arra próbálja felhívni saját mestere figyelmét, hogyha Ő, Dróna nem harcol úgy, ahogyan az Durjodhanának tetszene, akkor Ő nem is más, csak egy pap, aki a királyi pompa és szívességek cserébe tart az udvarral, de visszafelé már nem lojális kenyéradójával szemben.

Első fejezet, 12-20. versek:

  • Bhisma miután hallotta Durjodhana burkoltan célozgató és harcoshoz nem méltó szövegét megkezdetnek nyilvánította a csatát azáltal, hogy belefújt a kagylókürtjébe. Ezzel Durjodhanába folytotta a szót. Mert a harcosok kódexe a Védák szerint az, hogy: „tetteink hangosabbak a szavainknál!”

Ezek után Szandzsaja elmeséli Dhritarástrának, hogy miként fújták meg kagylókürtjeiket a Pándavák, ami félelemmel telítette meg a szívét Durjodhanának és fivéreinek.

  • Sőt Szandzsaja Shikhandi-ra és Dhristadyumná-ra név szerint is kitér, pedig ez a két harcos fiatalabbak és tapasztalatlanabbak is voltak a többieknél, viszont mindketten áldást kaptak, hogy legyőzhessék Bhismát és Drónát a Kuruk seregének leghatalmasabb harcosait.

Szandzsaja arra is kitért, hogy mennyire kedvezőek voltak az előjelek a Pándavák számára:

  1. Hiszen Krisna az ő oldalukon harcolt,
  2. a kagylókürt Visnu szimbólumaként a tisztaság jelképe, és Dhritarástra fiai nem éppen tisztalelkű személyek hírében álltak,
  3. valamint azt is kiemelte, hogy Ardzsuna és Krisna szekerének zászlaján Hanumán pompázott, a legyőzhetetlen tisztalelkű harcos.

Majd a 20. versben Ardzsuna megkérte Krisnát, hogy hajtsa szekerüket a két sereg közé, hogy ő is szemrevételezni tudja a felvonult harcosokat és itt kezdődtek a bonyodalmak.

Első fejezet 21-27. versek:

Ardzsuna kérésére, Krisna behajtja harci szekerüket a két hadsereg közé, ahol Ardzsuna szembe találja magát, mestereivel, rokonaival, jóakaróival és barátaival.

Sőt a 25. versben az is kiderül, hogy a megjelent több millió fős hadsereg ellenére, Krisna pont Ardzsuna mesterei elé hajt, Bhisma és Drona elé.

Így szeretteit megsajnálva Ardzsuna Krisnához intézi szavait. (27. vers.)

Om Tat Sat

Baktai Ádám Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője

Kategória: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Jóga, Védikus Tudástár | Címke: , , , , , | 2 hozzászólás