Néhány kedves Krisna hívő barátom rám írt, hogy ők nem igazán értik, miért is fontos a Siva Ratri esemény megünneplése, betartása számukra. Íme a válaszom:
Az, hogy a Védikus tradíciók milyen régiek, még most sem tudjuk. Sőt valószínű, hogy sohasem fogjuk megtudni. Így mindamellett, hogy tudjuk, hogy a Védákat kb. 5000 évvel ezelőtt írták le, a mai napig a Védikus spirituális hagyományokra nem egykönnyű rátenni egy időbéli bélyeget.
Pl. 2018-ban a BBC lehozott egy elég komoly műsort 12 ezer éves spirituális kőfaragásokról, India Maharasztra államából. Amelyek gazdagon ábrázolnak isteni alakokat és spirituális rituálékat.

Az Isha alapítvány székhelyén, Coimbatore környékén, beavattak egy 34 méter magas Siva mellszobrot, a világ legnagyobb mellszobrát, akit Adijógiként imádnak. Az eredeti Jógiként!
Tehát, mint minden más imádat Indiában, a Krisna vagy Visnu imádat is nagyon sok ezer évvel ezelőttre datálható vissza. De az a fajta Krisna imádat, ami most olyannyira elterjedt nyugaton, az a 16. század elején vált prominensé. Ezt az ágazatát a Krisna imádatnak Brahma Madhva Gaudija ágazatnak hívják.
Így ha vissza megyünk az időben 500 évet, akkor a Krisna imádat ezen formája, még csak kialakulóban volt. Ekkor kerültek lefektetésre a szabályok, ekkor lettek leírva az ágazatra sajátos filozófiai tézisek.
Ebben nagyon nagy szerepet kapott 6 szent, akik a 6 Goszvámi néven a mai napig rendkívül nagy tiszteletnek örvendenek. Ebből a fantasztikus tudósokból, az egyiket Szanátan Goszváminak hívták. (Ő róla már írtam nektek!)
Többek között Ő összeállított egy Hari Bhakti Vilász nevezetű enciklopédiát, ami a legkülönfélébb Védikus írásokból gyűjt össze információkat a rituálék és spirituális gyakorlatok végzéséről. Ebben a gyűjteményben (Hari Bhakti Vilász 14/200: Skanda Purána, Nagara khanda) nagyon sok szó esik Siva tiszteletéről, sőt Szanátan Goszvámi azt is idézi a Gautamija Tantrából, hogy Magát Krisnát teszik elégedetté hívei, ha pl. betartják a Siva Ratrit.
És, hogy hogyan? A Védikus írások fő ajánlásai Siva Ratrira egyszerűek:
- egész éjszaka fennmaradni,
- valamilyen böjt betartása (ez lehet száraz böjt, csak ivós böjt, csak gyümölcs, stb.),
- felajánlások megtétele Sivának (ez lehet mantrák, virágok, fürtölő, szinte bármi).
Szóval nem bonyolult az egyenlet. Főként úgy, hogy vannak olyan mantrák Sivához, amit Sri Csaitanja Maháprabhu írt, a bengáli Bhakti mozgalom fő alakja, és vannak olyanok is, amit Srí Ráma írt, a Rámajána hőse.
Valamint az is érdemes tudni a Vaisnaváknak (Visnu hívőknek), hogy Visnu szenthelyeit mindig Siva egy különleges formája védelmezi, Kshétrapál Mahadéva (a szenthelyek nagy istensége). Így ahhoz, hogy tényleges bepillantást nyerjünk a zarándoklatunk során a szent helyek nagyságába, mindenképpen ki kell Siva kegyét is érdemelni.
Na ezért fontos Siva imádata a Krisna hívőknek is!
Om Tat Sat
Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője