Egyelőre annyit tudni, hogy kórházban volt, légúti panaszokkal, ott érte őt a halál. 74 éves volt, és szülő városában Louisville-ban, Kentucky államban lesz eltemetve.
Az évszázad bunyója is hozzá kötődik, Ali és Joe Frezier közötti második meccs, és sokak szerint az évszázad sport jelenete is Alihoz rendelhető, amikor is 1996-ban remegve és reszketve meggyújtotta az olimpiai lángot, Atlantában.
Este még ki fogom egészíteni a cikket.
Muhammad Ali RIP, or Reincarnate in Peace.
Om Tat Sat
Baktai Ádám
És íme a kiegészitett verzió:
Muhammad Ali, született Cassius Marcellus Clay, 1942. Január 17-én, 18 óra 30 perckor látta meg a napvilágot, a Kentucky állambéli Louisville-ben.
12 évesen, miután ellopták a biciklijét, az intézkedő rendőrnek bejelentette, hogy el fogja verni a tolvajt. A rendőr azt mondta neki, először tanuljon meg bokszolni, és így indult el Muhammad Ali boksz pályafutása.
6 év alatt 6 Kentucky aranykesztyű, és 2 Nemzeti aranykesztyű bajnokságot nyert, majd 18 évesen félnehéz súlyban olimpiai bajnok lett Rómában. (Amatőr mérlege 108 meccs: 103 nyertes, 5 vereség)
Kicsi gyerekkorától zavarta őt a fajok közötti egyenlőtlenségek, így első teendője az volt, mint friss olimpiai bajnok, hogy szülővárosában, nyakában friss érmével beült egy elegáns belvárosi étterembe. De nem szolgálták ki, és kitessékelték a helyszínről, ekkor ő mérgében az olimpiai érmét egy közeli folyóba hajította, és csak 1996-ban békélt meg annyira, hogy elfogadjon egy másolatot az olimpiai bizottságtól.
Még a római olimpia évében profinak állt, és 3 év alatt egy felettébb ígéretes 19-0-ás rekordot bunyózott össze, amiből 15 meccset kiütésessel nyert meg.
Így 1964 elejére, már világbajnoki kihívóként lett úgymond felszolgálva a hatalmas Sonny Listonnak. Sonny Liston első menetes kiütéssel nyerte el a világbajnoki címet, és szintén első menetes kiütéssel is védte meg Floyd Pattersonnal szemben.
Johnny Tocco szerint Sonny Liston messzemenően a legnagyobb ütő volt a Mike Tyson, George Foreman és Sonny Liston hármasból, és ő edzette mind 3 bunyóst, szóval hihető a történet.
A fogadó irodák 7 az egyhez adták az akkoriban még Cassius Clayként szereplő Ali győzelmi esélyeit. Egyébként ekkor készült a híres kép Aliról, miközben éppen kiüti a teljes Beatles zenekart, mert Sonny Liston akkor sztár volt, hogy a Beatles nem tudott bejutni Liston edzéseire.
A többi már legenda, Sonny Liston nem tudott kijönni a sarkából a 7. menetre, és Ali ekkor kiabált le az újság íróknak, hogy „Én vagyok a legnagyobb, egyétek meg a nyilatkozataitokat, és én vagyok a legszebb dolog ezen a világon.”
Ezt a mérkőzést a Sports Illustrated magazin mindenidők 4. legfontosabb sporttörténeti eseményének választotta. Egyébként 1 évvel később a visszavágón Muhammad Ali az első menetben ütötte ki Sonny Listont.
Ali 1967 Márciusáig folyamatosan megvédte címét, de miután visszautasította a katonai szolgálatot, visszavonták versenyzői engedélyét és megfosztották világbajnoki címétől.
1970-ben visszakapta verseny engedélyét és pár meccs követőn, egy évvel később már ő volt a hivatalos kihívója az új nehézsúlyú bajnoknak, Joe Frazier-nek. A Frazier-Ali első meccset titulálták az évszázad bunyójának. Ali profi karrierje során először kikapott, pontozással.
1972-ben Ali 6 meccset nyert!
1974-ben pontozással legyőzte Joe Fraziert a visszavágójukon, aki addigra már elvesztette címét George Foreman-nal szemben.
1974 Októberében vívták meg minden idők legnagyobb boksz csatáját, Muhammad Ali és George Foreman főszereplésével, a Rumble in the Jungle néven elhíresült eseményen. Erről már írtam nektek a meccs 40. évfordulójának apropójából. Itt ezt el is tudjátok olvasni, de röviden annyit erről a meccsről, hogy dokumentumfilmet is forgattak róla, ami Oscar díjat is nyert.
A Foreman mérkőzés után Ali újra csak kisebb falatokat kapott, de köztük volt Chuck Wepner is, aki padlóra küldte Alit, egy olyan meccsen, amiből nem sokkal később megihletődött a Rocky című világhírű boksz film, Sylvester Stallone főszereplésével.
Egy évvel később Ali beleegyezett egy 3. ütközetbe Joe Frazier ellen, ami a Fülöp-szigeteken rendeztek meg, és a Thriller in Manila néven lett promotálva. A mérkőzés pokoli küzdelmet hozott, majd 40 fokos hőségben, ami úgy zárult, hogy Joe Frazier sarka nem engedte ki pártfogoltjukat a 15. menetre.
Később Ali azt mondta, hogy az a mérkőzés volt életében a legközelebbi élmény a halálhoz. Soha nem is nézte vissza a meccset, mondván, hogy nem akarja újra végig nézni a pokol bugyrait.
Ezek után Ali picit komolytalanabbra vette a figurát. Megküzdött Japánban egy bírközóval, amely meccset sokan a modernkori MMA első szárnypróbálgatásának veszik, összeakaszkodott egy pankrátorral egy gála műsor folyamán, és többek között kiállt Leon Spinks ellen úgy, hpgy összesen 20-22 menetet kesztyűzött le a meccs előtt felkészülés gyanánt.
Nem sokkal később a visszavágón Ali pontozással nyert egyhangú döntéssel, és így Ő lett az első, aki háromszor nyerte el a nehézsúlyú világbajnoki címet.
Ali még 1981 végén is bunyózott, de utolsó mérkőzései már rangon aluliak voltak. Az utolsóelőtti mérkőzéséről Sylvester Stallone azt mondta, hogy olyan volt, mint végig nézni egy olyan boncolást, amit egy még élő emberen hajtanak végre. Utolsó 4 mérkőzéséből 3-at veszített el.
„Magán” emberként már 1964-től rendszeresen ellátogatott Afrikába, sőt később Ázsiába is, hogy hírnevével jó célokat segítsen. Sőt Muhammad Ali Banglades tiszteletbeli állampolgára is lett.
De volt Irakban is személyes találkozón Szadam Husszeinnel, amikor is sikerült kiszabadítani túszokat. Az ENSZ szervezetben Béke Nagykövetként is segített. Hírnevét mindig a jó ügy szolgálatában használta.
Az AP stáb mindenidők legfelismertebb sportolójának választotta, a Time Magazin pedig beválasztotta abba a 100-as listába, ahol a 20. század legbefolyásosabb embereit sorolták fel. Sőt egy zenés-verses lemezét még Grammy díjra is jelölték.
9 gyermeket hagyott hátra, 4 házasságból.
Muhammad Ali azt mondta, hogy mások szolgálata az a lakbér, amit Istennek kell megfizetni azért, hogy itt lakhatunk a földön.
Nyugodjék békében!
Om Tat Sat
Baktai Ádám
