Bhagavad Gita, mint Jóga szent írás?!

Krishna-ArjunaA Bhagavad Gitá egyértelműen a Védikus kultúra egyik legfontosabb és legkülönlegesebb írása, ami egyben az egyik legfontosabb jóga szentírás is.

Hiszen a Bhagavad Gita egyszerre több besorolásban is szerepel a Védikus kultúrában.

  • Először is természetesen a Bhagavad Gita a Mahábhárata nagy eposz része, hiszen Krisna, a Bhagavad Gitát, Ardzsunának a nagy kurukshétrai csata előtt mondta el.
  • De a Bhagavad Gitát, Gita Upanisádként is kategorizálják a Védikus írások. Az Upanisádokat a Védák végkövetkeztetéseiként fogadják el, hiszen az Upanisádok a Védák filozófiáját írják le.

Mind a 4 Véda egyenként is 4 részből áll, és az Upanisádok, a 4 kategória egyike. Ezek azok az írások, amelyek sokak szerint a legfontosabb részei a Védák könyveinek, hiszen az Upanisádok azok a részei a Védáknak, amelyek a Védák filozófiai részeivel foglalkoznak.

Egyébként az Upanisád szanszkrit szó azt jelenti, hogy upa- lábnál, nishat leülve. Tehát a mester lábainál ülve, és a tudást hallgatva. Ugye azt már sokan tudjátok, hogy most a nyugati régészek, antropológusok és nyelvészek szerint a Védák kb. 4700-5200 évvel ezelőtt lettek leírva, de előtte több ezer éven keresztül a Védikus tudás szájról szájra lett átadva egy mester-tanítványi láncolaton keresztül. Szóval az Upanisád szó még abból az időszakból fakad, amikor hallás után tanultak a diákok, és még nem kellett jegyzetelniük, hogy mindenre emlékezni tudjanak.

Majd pár ezer év után elkezdték leírni a hallottakat és a tanultakat és megszülettek  a Védikus irodalom nagy művei, mindezt nagyjából akkor amikor elbeszélésre került a Bhagavad Gita is, ami így még aránylag frissen került leírásra.

A Bhagavad Gita 700 versből, és 18 fejezetből áll. És, hogy miért jóga szentírás a Gita?!

Azért mert az eredeti szanszkrit szövegben, mind a 18 fejezet valamilyen jógaként van prezentálva, valamint Krisna a Bhagavad Gitában több mint 100 alkalommal használja a jóga szó valamilyen formáját. Azt már tudjuk, hogy a Bhagavad Gita 700 versből áll, de azt már nem, hogy Krisna nem az összes vers elbeszélője, így ez a mennyiségű jóga megemlítés egy elég jó átlag.

Nem beszélve arról, hogy a Bhagavad Gitában szó esik a Szankhja, a Karma, a Gjána, a Dhjána, a Hatha, a Radzsa és a Bhakti jóga folyamatáról is.

De az is egy érdekes vonulat, hogy miként zárulnak le a Bhagavad Gita fejezetei. A Védikus kultúrában a tanulandó szövegek előtt és után egy parájana nevezetű mantra kombinációt szoktunk el mondani, aminek az az áldásos hatása van, hogy a parájana imái között elhangzott szöveget könnyebb megtanulni, könnyebb megvalósítani és természetesen szinte azonnal örökre meg is jegyezzük.

Vannak általános parájana szövegek, mint pl. a Szahaná Vavatu kezdetű ima, amit tőlem is sokszor szoktatok hallani, és egyébként George Harrison és Ravi Shankar közös lemeze is ezzel a mantrával kezdődik, és vannak specifikus parájana mantrák, amelyek egy-egy adott szöveghez tartoznak.

Egyébként a Bhagavad Gita fejezetek záró imái így szólnak:

Om tat sat iti

Srimad Bhagavad Gita Upanisatszu

Brahma vidjája, Jóga shasztré

Sri Krisna szamvádé

és itt szokott jönni a fejezet címe, jelen esetben az első fejezet lezárásának mantrája:

Ardzsuna visádajogo náma

Prathamo dhjájaha

Ez azt jelenti, hogy „így hangzott el a Srimad Bhagavad Gita, a Gita Upanisád, ami a legfelsőbb tudást adja át, a Jóga tudományok szentírása, amit Sri Krisna beszélt el, és Ardzsuna szomorúságának témáját dolgozta fel az első fejezetben”.

Om Tat Sat

Baktai Ádám, Hindu pap, a Védikus kultúrtudományok szakértője

UI: Közben bele vágtam egy elég nagyszabású Gita projektbe, ami a Gita tanulmányozásában lehetne sokunk segítségére, folyamatosan írok össze dolgokat, majd mindig szólok, ha valami készen lesz. Addig is íme a Bhagavad Gita tartalomjegyzéke.

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Bhakti Kutir, Jóga
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

3 Responses to Bhagavad Gita, mint Jóga szent írás?!

  1. Visszajelzés: Jóga és Ájurvéda kultúra a mindennapokban: Miért kell felállnunk, ha egy hölgy belép a szobába? | Bhakti Kutir

  2. Visszajelzés: Egy rövid kis történet az Om mantráról… | Bhakti Kutir

  3. Pálfalvi Csaba szerint:

    Köszönöm ezt a szöszenetedet és várom a folytstást. Csak nem gondoktam hogy lájkolni kell hozzá. Remélem más is csatkakozik hozzám a rovat megmentéséért 😉
    Toljad papi!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük