Bhagavad Gítá, a jóga szentírás…

A Bhagavad Gítá egyértelműen a Védikus kultúra egyik legfontosabb és legkülönlegesebb írása, és egyben az egyik legfontosabb jóga szentírása is.

Ugyanis a Bhagavad Gítá több besorolásban is szerepel a Védikus kultúrában.

• Először is természetesen a Bhagavad Gítá a Mahábhárata nagy eposz része, hiszen Krisna, a Bhagavad Gítát, Ardzsunának a nagy kuruksétrai csata előtt mondta el.
• De a Bhagavad Gítát, Gítá Upanisádként is kategorizálják a Védikus írások.

Mind a 4 Véda egyenként is 4 részből áll, és az Upanisádok, a 4 kategória egyike. Ezek azok az írások, amelyek sokak szerint a legfontosabb részei a Védák könyveinek, hiszen az Upanisádok azok a részei a Védáknak, amelyek a Védák filozófiai részeivel foglalkoznak.

Egyébként az Upanisád szanszkrit szó azt jelenti, hogy upa- lábnál, nishat leülve. Tehát a mester lábainál ülve, és a tudást hallgatva. Ugye azt már sokan tudjátok, hogy most a nyugati régészek, antropológusok és nyelvészek szerint a Védák kb. 4700-5200 évvel ezelőtt lettek leírva, de előtte több ezer éven keresztül a Védikus tudás szájról szájra lett átadva egy mester-tanítványi láncolaton keresztül. Szóval az Upanisád szó még abból az időszakból fakad, amikor hallás után tanultak a diákok, és még nem kellett jegyzetelniük, hogy mindenre emlékezni tudjanak.

Majd pár ezer év után elkezdték leírni a hallottakat és a tanultakat és megszülettek  a Védikus irodalom nagy művei, mindezt nagyjából akkor amikor elbeszélésre került a Bhagavad Gítá is, ami így még aránylag frissen került leírásra.

A Bhagavad Gítá 700 versből, és 18 fejezetből áll. És, hogy miért jóga szentírás a Gítá?!

Egyrészről azért mert Krisna több jóga ágazatot is bemutat a Gítában, valamint ott van azaz érdekesség, hogy az eredeti szanszkrit szövegben, mind a 18 fejezet valamilyen jógaként van prezentálva! Emellett Krisna a Bhagavad Gítában több mint 100 alkalommal használja a jóga szó valamilyen formáját. Azt már tudjuk, hogy a Bhagavad Gítá 700 versből áll, de azt már nem, hogy Krisna nem az összes vers elbeszélője, így ez a mennyiségű jóga megemlítés egy elég jó átlag.

(Egyébként a Gítában szó esik a Szankhja, a Karma, a Gjána, a Dhjána, a Hatha, a Radzsa és a Bhakti jóga folyamatáról is.)

De az is egy érdekes vonulat, hogy miként zárulnak le a Bhagavad Gítá fejezetei. A Védikus kultúrában a tanulandó szövegek előtt és után egy parájana nevezetű mantra kombinációt szoktunk el mondani, aminek az az áldásos hatása van, hogy a parájana imái között elhangzott szöveget könnyebb megtanulni, könnyebb megvalósítani és természetesen szinte azonnal örökre meg is jegyezzük.

Vannak általános parájana szövegek, mint pl. a Szahaná Vavatu kezdetű ima, amit tőlem is sokszor szoktatok hallani, és egyébként George Harrison és Ravi Shankar közös lemeze is ezzel a mantrával kezdődik, és vannak specifikus parájana mantrák, amelyek egy-egy adott szöveghez tartoznak.

Egyébként a Bhagavad Gítá fejezetek záró imái így szólnak:

óm tat szat iti

srímad bhagavad gítá upanisatszu

brahma vidjája jóga sasztré

srí krisna szamvádé

és itt szokott jönni a fejezet címe, jelen esetben az első fejezet lezárásának mantrája:

ardzsuna visáda jogo náma

prathamo dhjájaha

Ez azt jelenti, hogy „így hangzott el a Srímad Bhagavad Gítá, a Gítá Upanisád, ami a legfelsőbb tudást adja át, a Jóga tudományok szentírása, amit Srí Krisna beszélt el, és Ardzsuna szomorúságának témáját dolgozta fel az első fejezetben”.

Om Tat Sat

Baktai Ádám, Hindu pap, a Védikus kultúrtudományok szakértője

UI: Közben az Upanisád projekt keretein belül sikerült befejeznünk egy Gítá publikációt, ami “nemcsak” a verseket tartalmazza, hanem egy fejezetről-fejezetre haladó útmutatót is, ami a Gítá könnyebb tanulmányozását és átlátását szolgálja, valamint néhány érdekes függelékkel is kiegészítettük az eredeti szöveget. Amint lesz rá összegünk nyomtatjuk és szólunk! Addig is íme a Bhagavad Gítá tartalomjegyzéke.