Azt a napot, amikor lepihennek az Istenek, Guru Purnimának is hívják! A mesterek teliholdjának…

bimala masai

ő az én Dél-afrikai mesterem, neki pl. 5 lánya van…

Ezen a napon kezdődik az a 4 hónap, amikor lepihennek az Istenek és többet kellene foglalkoznunk magunkkal spirituálisan. Ennek a jelenségnek a magyarázata egyszerű. A Védák azt írják le, hogy ami nálunk 1 év, az Istenek szférájában, csak 1 nap. Így a nálunk megélt 4 hónap, az Istenek dimenziójában csupán egy szokványos 8 órás kis szundi-bundi.

Persze elképesztő mennyiségű és mindenféle-fajta böjt létezik erre a 4 hónapra, de ha legegyszerűbbet szeretnénk betartani, akkor elég, ha azt vesszük figyelembe, hogy az első hónapban, tehát a következő Teliholdig ne együnk zöld leveles ételeket. Szóval spenót, sóska, saláták, stb. off, egy hónapig. A második hold hónapban, tehát a 2. Teliholdtól a 3.-ig tartózkodjunk a joghurttól. A 3. Teliholdtól fogjuk vissza a tejet. A 4. szakaszban újfent Teliholdtól-Teliholdig a sárgaborsót és a feles borsó fajtákat kerüljük. 

Különben a mai Teliholdat úgy hívják az indiai kultúrában, hogy Guru Purnima, azaz a Mesterek Teliholdja. Ez a nap azért a mesterek ünnepe, mert azután, hogy az Istenek lepihennek, mindenféle áldásra csak és kizárólagosan a mestereink irányából várhatunk!

A Védikus kultúrában 4 féle és fajta Guru van, ma érdemes megemlékeznünk róluk, vagy egy kis felajánlást tenni irányukba, legyen az bármilyen jellegű.

Az első Gurunk a Vartma Pradarsikha Guru: az, aki elindít minket a spiritualitás útján. Ennek az embernek nem kell a klasszikus módon gurunak lennie. Nem kell trónuson dumálnia egy rózsaszállal a kezében elvont dolgokról. Ő lehet bárki, aki a kezünkbe nyomott egy olyan könyvet, ami nálunk elindított egy folyamatot, vagy leült és beszélgetett velünk valami mélyebb értelmű dologról, ami nekünk a későbbiekben beért.

Nálam ez a személy pl. a nagybátyám, aki szintén nem ez a sáfrány leplekben mászkáló figura.

A következő guru a Diksa Guru, a mester, aki minket beavat egy rendszerbe, vagyis, aki családtaggá tesz minket egy spirituális tradícióba. Általában Ő az, aki a legtöbb tiszteletet kapja meg külsőségekben a guruk között, mert ez egy intézményesíthető jelenség, a legkönnyebben körül írható dolog, hiszen az avatás egyfajta ceremóniával is jár! 

A legfontosabb mester a Siksa Guru, lelki tanító mester. Lelki fejlődést még soha senki nem ért el azáltal, hogy be lett avatva, mert az egy szimpla rítus. Attól fejlődünk, abból tudunk meríteni, ha valaki foglalkozik velünk, és oda figyel ránk, és a Siksa Guru ilyen. Ő neki sem kell furcsa ruhákban és turbánban mászkálnia, hogy elismerve legyen a külvilág tekintetében. Ő a tudását és a figyelmét adja, annak érdekében, hogy mi fejlődjünk az utunkon. 

Sőt egy csomó tradíció Indiában nem is Diksa vonalukat őrzik, mint a tanítványi láncolatot. Tehát nem a beavatás útján lejövő mesterek sorát tartják a legfontosabbnak, hanem a Siksa vonalat! Ez azt jelenti, hogy beavatástól függetlenül a hason gondolkodású spirituális tanítók láncolatát tartják a legfontosabbnak, akik kézről-kézre, szájról-szájra adták át a spirituális tudást.

Az utolsó mester, persze csak felsorolásban utolsó, a Csaitja Guru, akit mi magunknak választunk a szívünkben, a Gurunknak. Ez ember az, aki minket a legjobban inspirál a lelki gyakorlatainkhoz, akinek a spirituális felfogása hozzánk a legközelebb áll.

Nekem Ő az én Dél-afrikai mesterem, akinek 5 kislánya van, és szintén nem az a klasszikus Guru típus. Róla mindig az a kép jut eszembe, amikor a „Konstantin a Démonvadász” film végén Keanu Reeves megy, sőt lebeg a mennyország és Isten felé fény áradatban, pompában, de még szép lassan bemutat a mögötte álló sátánnak. Na, az én drága Dél-afrikai mesterem, Srimán Bimala Praszád Prabhu pont ilyen ember.

Szóval lehet, hogy úgy alakul, hogy mind a 4 pozíciót ugyanaz az ember tölti be az életünkben, de lehet, hogy 2 vagy akár 4 mesterünk lesz ebben a viszonylatban.

Ezeket a guru pozíciókról írnak nekünk a Védák.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhakti Kutir
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

6 Responses to Azt a napot, amikor lepihennek az Istenek, Guru Purnimának is hívják! A mesterek teliholdjának…

  1. Visszajelzés: Eltávozott az én drága Dél-afrikai Mesterem, áldást kérnék a tündér lelkére… | Bhakti Kutir

  2. Visszajelzés: Guru, mester, tanár ki kicsoda? | Bhakti Kutir

  3. Visszajelzés: Egy kis imádságos segítséget kérnék Mesteremnek… | Bhakti Kutir

  4. Visszajelzés: Július hónap esemény naptára… | Bhakti Kutir

  5. Visszajelzés: Felébrednek az Istenek… | Bhakti Kutir

  6. Visszajelzés: Havi asztrológiai előrejelzés: Nap a Rák jegyében: Július 16-Augusztus 17… | Jóga Magazin

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük