ő az én Dél-afrikai mesterem, neki pl. 5 lánya van…

Ezen a napon kezdődik az a 4 hónap, amikor lepihennek az Istenek és többet kellene foglalkoznunk magunkkal spirituálisan.

Ennek a jelenségnek a magyarázata egyszerű. A Védák azt írják le, hogy ami nálunk 1 év, az Istenek szférájában, csak 1 nap. Így a mi általunk megélt 4 hónap, az Istenek dimenziójában csupán egy szokványos napi 8 órás alvás.

Persze elképesztő mennyiségű és mindenféle-fajta böjt létezik erre a 4 hónapra, de ha legegyszerűbbet szeretnénk betartani, akkor elég, ha azt vesszük figyelembe, hogy az első hónapban, tehát a következő Teliholdig ne együnk zöld leveles ételeket. Szóval spenót, sóska, saláták, stb. off, egy hónapig. A második hold hónapban, tehát a 2. Teliholdtól a 3.-ig tartózkodjunk a joghurttól. A 3. Teliholdtól fogjuk vissza a tejet. A 4. szakaszban újfent Teliholdtól-Teliholdig a sárgaborsót és a feles borsó fajtákat kerüljük. 

Különben a mai Teliholdat úgy hívják az indiai kultúrában, hogy Guru Purnima, azaz a Mesterek Teliholdja. Ez a nap azért a mesterek ünnepe, mert azután, hogy az Istenek lepihennek, mindenféle áldásra csak és kizárólagosan a mestereink irányából számíthatunk!

A Védikus kultúrában 4 féle és fajta Guru van, ma érdemes megemlékeznünk róluk, vagy egy kis felajánlást tenni irányukba, legyen az bármilyen jellegű, de legfebbképp önzetlen és szeretetteljes. 

Az első Gurunk a Vartma Pradarsikha Guru: az, aki elindít minket a spiritualitás útján. Ennek az embernek nem kell a klasszikus módon gurunak lennie. Nem kell trónuson szónokolnia egy rózsaszállal a kezében végtelenül elvont dolgokról.

Ő lehet bárki: Bárki, aki anno a kezünkbe nyomott egy olyan könyvet, ami nálunk elindított egy folyamatot, vagy leült és beszélgetett velünk valami mélyebb értelmű dologról, ami nekünk a későbbiekben beért és elindított minket a spirituális gyakorlás útján.

Nálam ez a személy pl. a nagybátyám, aki szintén nem ez a sáfrány leplekben mászkáló figura. Ő egy jó kedélyű, ausztrál nyugdíjas, aki a mai napig súlyzózik, szereti a filmeket, de mindemellett egy olyan elképesztő rálátással bír a spirituális összefüggések terén, hogy őt nemcsak hasznos, de még öröm is hallgatni! 

A következő guru a Diksa Guru, a mester, aki minket beavat egy rendszerbe, vagyis, aki családtaggá tesz minket egy spirituális tradícióba. Általában Ő az a guru, aki a legtöbb tiszteletet kapja meg külsőségek szempontjából. Még pedig azért, mert Ő egy intézményesíthető személy. A személy, aki “engem felavatott” és ez így a legkönnyebben körül írható dolog, hiszen az avatás egyfajta ceremóniával is jár! 

A legfontosabb mester a Siksa Guru, lelki tanító mester. Lelki fejlődést még soha senki nem ért el azáltal, hogy be lett avatva, mert az egy szimpla rítus. Attól fejlődünk, abból tudunk meríteni, ha valaki foglalkozik velünk, és oda figyel ránk, és a Siksa Guru ilyen. Ő neki sem kell furcsa ruhákban és turbánban mászkálnia, hogy elismerve legyen a külvilág tekintetében. Ő a tudását és a figyelmét adja, annak érdekében, hogy mi fejlődjünk az utunkon. 

Sőt egy csomó tradíció Indiában nem is Diksa vonalukat őrzik, mint a tanítványi láncolatot. Tehát nem a beavatás útján lejövő mesterek sorát tartják a legfontosabbnak, hanem a Siksa vonalat! Ez azt jelenti, hogy beavatástól függetlenül a hason gondolkodású spirituális tanítók láncolatát tartják a legfontosabbnak, akik kézről-kézre, szájról-szájra adták át a spirituális tudást. És mivel a tanítás az, ami ténylegesen elindítja az embert a spirituális fejlődés útján, a tanító mester az, aki a legfontosabb a mesterek közül!

Nekem Ő az amerikai mesterem, aki felnevelt minket az indiai kolostor iskolában!

Az utolsó mester, persze csak felsorolásban utolsó, a Csaitja Guru, akit mi magunknak választunk a szívünkben, mint Gurunk. Ez ember az, aki minket a legjobban inspirál a lelki gyakorlatainkhoz, akinek a spirituális felfogása hozzánk a legközelebb áll.

Nekem Ő az én Dél-afrikai mesterem, akinek 5 kislánya van, és szintén nem az a klasszikus Guru típus. Róla mindig az a kép jut eszembe, amikor a „Konstantin a Démonvadász” film végén Keanu Reeves megy, sőt lebeg a mennyország és Isten felé, dícsőséges fény áradatban, pompában, de még szép lassan bemutat a mögötte álló sátánnak. Na, az én drága Dél-afrikai mesterem, Srimán Bimala Praszád Prabhu pont ilyen ember.

Szóval lehet, hogy úgy alakul, hogy mind a 4 pozíciót ugyanaz az ember tölti be az életünkben, de lehet, hogy 2 vagy akár 4 mesterünk lesz ebben a viszonylatban.

Ezekről a guru pozíciókról írnak nekünk a Védák.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője