
Az első napot Dhantérasznak hívják, szerencse napnak és ez Dhanvantari, az Ájurvéda Istenének napja. Ezen a napon szokás az, hogy ezüstöt, aranyat és mindenféle használati tárgyat vásárolnak az emberek, mert a fáma az, hogy ez majd szerencsét fog hozni. Az is szokás, hogy rizsliszttel madalákat festenek a bejárati ajtó elé, hogy így fogadják Laksmit, a szerencseistennőjét. Ugyanis a tejóceán kiköpülésekor “nemcsak” Dhanvantari jelent meg ebben a világban, hanem Laksmi is!
Ezen az estén az is szokás, hogy lámpást gyújtanak a halál Istenének tiszteletére, ami végett elkerülhető a váratlan halál. Ehhez a felajánláshoz jár egy mantra is, amit Maga Krisna mondott el Szatjabhámának, a kedvesének. A mantra a következő:
mritjuná pása-dandábhjám
kálah sjámalajá szaha
trajodaszjám dípa-dánát
szúrja-dzsah prijatám iti
“A 13. napon felajánlott lámpás végett, a kötelet és dorongot hordó halál, aki maga az idő, aki Sjámala Istennővel jár, aki a Nap szülötte legyen velem elégedett.”
(A mantra a Padma Puránában szerepel.)
A második napot Naraka Csaturdasziként hívják, mert Krisna és felesége Szatjabháma ezen a napon győztek le egy Naraka nevezetű démont, ezzel kiszabadítva az általa elrabolt 16 ezer fiatal lányt. Ezen a napon szokás az is, hogy az este folyamán mindenki lámpást gyújt, mert ahol lámpás ég, oda Jama a halál istene nem látogat el.
Ehhez a felajánláshoz íme a mantra:
amávaszjá-csaturdasjoh
pradosé dípa-dánatah
jama-márga andhakárébhjó
mucsjate kárttike narah
“Aki lámpást ajánl Karttika hónap újholdján és az azt megelőző napon, felszabadul a sötét úttól, ami Jamához (a halál urához) vezet.”
Értelemszerűen ez a mantra működik a következő napon is, Diwali napján. Valamint az is, hogy ezen a napon csak hajnalban fürdenek. Szóval ezen a napon keljünk korán, hogy korán tudjunk lefürödni!
A harmadik nap, maga a Diwali nap! Napközben Laksmit a szerencseistennőjét, éjszaka Kálit a sötétség istennőjét imádják. Éjszaka a szokás az, hogy minél több lámpást kell meggyújtani, mert ez az év legsötétebb újholdja. A tradíció onnan származik, hogy Ráma ezen a napon tért vissza Ajodhjába 14 év száműzetés után, és város lakossága ezzel a gesztussal várták haza szeretett uralkodójukat.
Ezen a napon az is szokás, hogy felébresztik Laksmí Dévít, Kamalá (lótusz) Dévi formájában. Napnyugtakor ezzel a mantrával gyújtanak mécsest:
tvam dzsjotih srí-ravish csandro
vidjut-szauvarna-tárakah
szarvésam dzsjotisam dzsjotir
dípa-dzsjotih szthité namah
A Te fényedből ered minden ragyogás fénye. A nap, a hold, a villámlás, az arany s a csillagok fénye is. Meghajlok Előtted, Aki itt van ebben a lámpa fényében!”
(Ezt a mantrát is Maga Krisna mondta el Szatjabhámának, a kedvesének a Padma Puránában.)
Hölgyek, akik napnyugtáig böjtölnek és csak a lámpás felajánlás után fogyasztanak el olyan ételt, ami előtt felajánlottak Laksmínak, egész évben maguk mellett tudhatják Laksmí Dévít.
A negyedik napot Annakut napnak hívják, vagyis étel-hegy napnak. Ezen a napon Krisna utasítására Vrindávan lakói hatalmas étel felajánlásokkal kedveskedtek a szent Govardhan hegynek, amit a legtöbb Vaisnava tradícióban a mai napig megünnepelnek. A nap a szeretteinkkel való együtt étkezésről szól!
Az ötödik napot Bhái-Dúdzs-nak hívják, vagyis a testvérek második napjának. Ez a 2. nap az újhold után és ez a nap a fiú és lánytestvérek közötti különleges kapcsolatnak állít emléket. Ezen a napon a lányok és a fiú megvendégelik egymást, minőségi időt töltenek el egymás társaságában és piros zsineget kötnek egymás csuklójára, ami az összetartozást és a kölcsönös védelmezést szimbolizálja! A piros zsineg felkötözésére, itt megtaláljátok a mantrát!
Este miután a lámpásunkat felajánlottuk ezt a mantrát is mondjuk el:
bali-rádzsa namasztubhjam
virocsana-szuta prabho
bhavisjendra szuráraté
pudzséjam pratigrihjatam
Ó Bali király, felajánlom tiszteletem. Ó Virocsana fia, mester, az eljövendő Indra, félistenek fenyítője, kérlek fogad el ezt az imádatot!
A mantra a Szkanda Puránából való, amiben az is leírásra került, hogy aki ezen a napon képes mindenkinek örülni és imádatot bemutatni Bali királynak, az a következő évben is állandó boldogságban fog élni, ahogyan a leszármazottjai is 100 éven át!
Baktai Ádám apuka, tanár, pap, a Védikus kultúrtudományok szakértője.
Kos: A lelki nyugalmunk, az otthonunk és az együttműködéseink területei kerülnek terítékre ezen a héten. Mi magunk is érezni fogunk egy komolyabb hívást a harmonikus közeg megteremtéséhez, emellett a velünk együttműködők is ezt fogják igényelni. Szóval dolgozzunk közösen azon, hogy megteremtsük azt a légkört a mindennapjainkban, ami támogató, töltő és kellemes.
Kos: Mi magunk, a beszéd és a kommunikáció fog előtérbe kerülni ebben az időszakban. Emellett az is, hogy felülemelkedjünk bizonyos negatív történéseken. Így adódni fognak a lehetőségek, hogy ki tudjunk magunkból olyan dolgokat adni, amelyek negatív töltettel bírt az életünkben. Természetesen ettől még arra is oda kell majd figyelnünk, hogy ilyen kényes esetekben nemcsak a mondanivalónk, hanem annak a stílusa is fontos szerepet tölt be.
Dél-Indiában, a sok-sok ezer templom közül 5 Siva templom különleges besorolásnak örvend! Ugyanis ez az 5 templom a világunkat alkotó elemekhez kapcsolódnak. A földhöz, a vízhez, a tűzhöz, a levegőhöz és az éterhez.
Srípád Madhvácsárja (röviden Madhva), más néven Ánanda Tirtha középkori vaisnava (Visnu hívő) filozófus. Sankara és Rámánudzsa mellett a középkori India egyik meghatározó védanta iskolájának megalapítója.
Kos: Mély, spirituális gondolatok és a lezárások területei fogják foglalkoztatni a tudatunkat ezen a héten. Képesek leszünk felül emelkedni olyan hétköznapi dolgokon, amelyek eddig fontosnak tűntek, de amelyek az élet egészét nézvén, az igazán nagy dolgok tekintetében már nem fognak kiemelkedő szerepet betölteni számunkra! Spirituális emelkedésre fel!
Szeptember 26: Kezdődik a