Krisna ebben a szakaszban a Buddhi Jógát, azaz intellektus jógáját tárja fel Ardzsuna előtt. Azt a tudást, aminek használatával meg tudjuk valósítani a legmagasabb szintű Karma Jógát, a Niskáma Karma Jógát, vagyis a vágyaktól mentes, önzetlen, dharmikus princípiumokon nyugvó feladataink megértését és ellátását.
Itt azért azt tudnunk kell, hogy a Bhagavad Gita egy párbeszéd. Egy párbeszéd Krisna és Ardzsuna között. Szóval ez a szakasz, már ráépül, sőt ötvözi az ezt megelőző szegmenseket. Tudjátok, ahogyan egy felépített beszélgetésben szokott történni.
A második fejezet 11. és 30. verse között Krisna a Gjána azaz a tudás jógáját tárta fel, majd a 31. és 38. versek közötti szekcióban valamelyest a Karma jógát is beinvitálta a diskurzusban, hiszen dharmánk elvégzése jógikus feladat. Ugye azt tudjuk, hogy a jóga kifejezés azt jelenti, hogy kapcsolatban vagy kötödésben létezés.
Szóval úgy is definíálhatjuk a jógát, mint kapcsolatban lenni a világmindenséggel, ami a Bhagavad Gita nyelvezetében nem más, mint az OM, vagy technikai nyelvezetben az AUM, amiben az A betű a Jó Istent, az U hang a világmindenség összes élőlényét és azok lelkeit szimbolizálja, és az M pedig a materiális világra hivatkozik.
- Tehát az a jóga, amikor valamilyen lelki gyakorlatot nem önös céllal, hanem tiszta célzattal végzünk. Aminek az automatikus velejárója, hogy tetteink összefonódnak Istennel, vagy egy feljebb való energiával, ha úgy tetszik. Valamint az is, hogy a gyakorló ideálisan kapcsolódik a környezetében élő emberek és más élőlények létezésével, és természetesen a materiális közegével is. Hiszen ezen a bolygón, még a matériában történnek meg a cselekedeteink és azok visszhangjai is.
- Visszafordítva ezt úgy is meg lehet, fogalmazni, hogy azok a tettek, amelyek nem kapcsolódnak egy magasabb erőhöz, és amelyek zavart okoznak környezetünkben és a környezetünkben élő lelkek életében az nem jóga.
De visszatérve a fejezethez, valójában Krisna ebben a szakaszban 2 területen tanítja Ardzsunát:
1: Úgy szabadulhatunk fel a tetteink következményei alól, ha feladatainkat a lemondottság hangulatában végezzük el. (Versek: 38-41 és 47-51)
2: Felül kell emelkedni a Védák karma kanda szintjén (az a szint, amikor még a munkánk gyümölcse befolyásolja az ember hozzáállását magához a munkához), azáltal, hogy felismerjük a Védák célját és végkövetkeztetéseit. (Versek: 42-46 és 52-53)
Krisna azt mondja Ardzsunának, hogy miután felvázolta neki, hogy mi is a tudásszerzés folyamata és módszere, arra is megfogja tanítani Ardzsunát, hogyan használja fel ezt a tudást tettei végzése közben. Hiszen ily módon felszabadulhat a karmikus körforgás alól, a hatás-ellenhatás törvénye alól. (39. vers)
- Madhvácsárja ezt a verset úgy kommentálja, hogy a tudás alkalmazása feladataink közben a jóga valódi folyamata. És amikor találkozik a tudás és a tett, a gjána és a karma az válik a szankhja jógává, azzá a képessége, amikor analízis és dekonstrukción keresztül felismerjük a környezetünk materiális vagy spirituális mivoltát, vagy éppen feladataink közben azt, hogy mi az önzetlen cselekedett és mi a feltételekhez kötött tett. Ehhez Madhva a Sabda Nirnaya című szentírást is idézi.
- Sri Keshava Kasmiri pedig ehhez a vershez még annyit fűz hozzá, hogy Krisna azt magyarázza el Ardzsunának, hogy a tudás sohasem lehet tökéletes a fizikai síkra való átültetés nélkül. A Jóga folyamata meg az, amikor tudásunkat áttesszük a gyakorlatba.
Krisna így folytatja: Ezen az úton nincs veszteség vagy hanyatlás, sőt a legkisebb előrehaladás is megvédheti az embert a legnagyobb félelemtől. (40. vers)
- Több nagy Jógi is (Madhva és Rámanudzsa) ugyanazt mondja. Minden materiális tett teljesen haszontalan, ameddig nem tudjuk őket befejezni (lásd Facebook Zuckenberg úr nagy mondását: „a kész jobb, mint a tökéletes.”). Míg önzetlen cselekedetből már a legkisebb részfeladat is teljes siker. És a nagy Jógik abban is kiegyeznek, hogy az emberi lét legnagyobb félelme az, ha nem-emberként születünk újra következő életünkben, hanem egy olyan létformában, állat vagy növény, ahol kiszolgáltatottak vagyunk, és nem csak a saját döntésmechanizmusunkon keresztül tudjuk befolyásolna jövőnket.
Majd a 41. versben Krisna azt mondja: Akik ezt az utat járják (mármint a jóga útját) szilárdak és a céljuk felé haladnak, de akik foglyai a materiális világnak, tudatuk szerteágazó.
A világmindenségben nincsenek szóló performanszok, minden és mindenki kapcsolatban áll egymással, ezt hívják jógának. Még a legspirituálisabb, letisztultabb szinten sincsenek egyke kis húsos angyalkák, akik személyesen a jó Istennek hárfáznak egy bárányfelhőn. Még a mi, saját, egyszerű kis létünk, énünk és életünk is ezerfelé kapcsolódik, amelyek mind jóga folyamatok. A tudat fizikai kapcsolata az univerzumhoz a hatha jóga. A tudat kapcsolata a tettekhez a karma jóga. Az tudat kapcsolata a testhez a pránajáma. A tudat kapcsolata a világhoz a gjána jóga. A tudat kapcsolata a Jó Istenhez a bhakti jóga. Minden kapcsolódik mindenhez, és a dharmikus kapcsolatokat jógának hívják!
Kicsit kezd hosszú lenni ez a bejegyzés, így folyt. köv. kicsit később!
Om Tat Sat
Baktai Ádám Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője
Ui: Vissza a következő bejegyzéshez, Bhagavad Gitá 2.31-2.38…
Tovább a következő bejegyzésre, Bhagavad Gitá 2.42-2.46…
Sokan írtatok, hogy még nem sikerült összefutni a Kutir Kalendárium felhívással és nem sikerült még előleget utalni, stb. Így akkor még ezen a héten tudtok előleget utalni, ok?
