A kerengő dervisek is szufik, azaz az iszlám “bhakti” kultúrájának részei…

Sokan már olvastátok, hogy miért és, hogy hogyan lettünk inspirálva a Bhakti Kutir név választására Indiában egy goa-i tartózkodás során. De ez nem csak egy szép név kiválasztása volt, mint egy jó nyálas ezo-bio-öko kifejezés, „a szeretet kunyhóa”, hanem egy igen erős, mély tartalommal bíró választás is egyben.

A Bhakti szó jelentése szeretet, de itt nem egy romantikus kifejezésről van szó, nem is egy Paris Hilton féle „öri bari kerestetik” műsorról, hanem egy mély, odaadó, gondoskodó szeretetről.

Indiában a Bhakti szót leginkább spirituális kontextusban használják, főként a Bhakti Jóga, azaz a szeretet útja, spirituális ágazat kapcsán. És ez a rész nemcsak az indiaikra érvényes. A világ összes vallásában, legyen bármilyen savanyú, vagy bigott, eljön vagy az idő, vagy a mester, aki a szeretetre tereli a szót.

A Védák azt mondják, hogy a lélek természete az, hogy örök életű, mindent tud és állandóan boldog. Valljuk be, ezzel a világképpel azért elég nehéz depressziósnak lenni.

Tehát a Védák szerint az ember alaptermészete a boldogság, és az arra való törekvés is. Sőt most már a nyugati pszichológusok is pedzegetnek ilyesféle elképzeléseket. Például azt, hogy valószínű, hogy az önzetlenség is alaptermészetünk, főként arra a kutatásra támaszkodva, hogy egypetéjű ikergyerekek mindig azt mondják, hogy a nekik mutatott képen a testvérük látható, még akkor is, ha a fotón ők maguk vannak.

Szóval az ember alaptermészete a boldogság és az önzetlenség. Akkor ez miért ne nyilvánulhatna meg a lelki gyakorlatainkban és/vagy a spirituális hitéletünkben?

Így alakult ki a szufizmus is az iszlámban. Egy híres-neves enciklopédia ezt írja szufikról:

 „A szúfizmus elnevezés sokkal inkább egy életmódról, vagy szemléletről szól, mintsem egy vallásról. Legfontosabb közös jellemzőjük, hogy döntő többségükben az iszlám követőinek vallják magukat, illetve erősen misztikus jellegű irányzatokként az iszlám ezoterikus igazságát hirdetik. 

A szúfizmus az iszlám misztika hiedelem- és szokásrendszere. Sok muszlim hívő ezen az úton, Isten közvetlen, személyes megtapasztalása által próbál rálelni Isten szeretetére és megismerésére. A szúfizmuson belül többféle misztikus út létezik arra, hogy valaki megismerje az emberi és isteni természetet, átélje az isteni szeretet érzését és elérje az igazi bölcsességet. A szúfik számára a személyes megtapasztalás (dzauk, “belekóstolás”) elengedhetetlen a valódi tudás megszerzéséhez.”

És így alakult ki a Haszidizmus is a zsidóságon belül, aminek a fő 4 alapeszméi a következők:

• „1.Isten előtt nem a tudás, nem a törvények szigorú betartása a fontos, hanem az odaadó szeretet, a jóakarat és a lélek tisztasága. A vallásos életmód, a sok rituális előírás és a számos jó cselekedet lényege ugyanis az Istenszeretet, a felebaráti segítségnyújtás és az értelmes életvitel, egyszóval az emberszeretet.
• 2.Nem önmegtartóztatással, nem szomorúsággal, hanem őszinte örömmel, tánccal-dallal kell szolgálni az Urat.
• 3. A dvekut – vagyis a teremtőhöz való ragaszkodás fontossága. Ez a feltétel és kérdés nélküli Isten felé irányuló teljes szeretet és hűség.
• 4. A zsidó ember nem csak a Tóra 613 kifejezett parancsolatának teljesítésével szolgálja az urat, hanem minden hétköznapi cselekedetével is – azzal is, ha eszik, azzal is, ahogyan jár.”

De a kereszténységet is felborzolta az olyan szentek felbukkanása, mint Asziszi Szent Ferenc, vagy nem annyira a múltba nyúlva a kalkuttai Teréz Anya ténykedése. Akiket először furcsának és nem kívánatosnak tartottak az egyház vezetői, de látva azt a spirituális szeretetet, amit ezek a szent emberek ráöntöttek a népre, még a sokszor rideg és kocka intézményesített vallás is beadta a derekát és megváltoztatta a nézetét velük kapcsolatosan.

Tehát léteznek magán az Isten szereteten alapuló spirituális ágazatok is, és ezt a fajta lelkigyakorlatot Indiában Bhakti Jógának hívnak. És a Bhakti folyamatban nem csak Isten szeretetről van szó, hanem embertársaink tiszteletéről is. A Bhakti folyamatának az a lényege, hogy nem agyatlan és érzéketlen droidként megyünk előre, másokat eltaposva, lenézve, mert mondjuk ők nem hívők, hanem az, hogy úgy haladunk az utunkon, hogy közben másokat is segítünk a spirituális útjaikon.

Mi is ezt a Bhakti ágazatot szeretnénk képviselni, ahol a saját utunktól függetlenül tudjunk másokat is segíteni az ő fejlődésükben, és ebben a fő spirituális inspiráció Srila Bhaktisziddhanta Szaraszvati és Srila Bhaktivinoda Thákur voltak, az eredeti Bhakti Kutir megalapítói.

Mert az sem titok a Bhakti Kutir név választásában, hogy a fent említett szentek így nevezték el saját lelkigyakorlataik helyszínét, hogy Bhakti Kutir. (Az eredeti Bhakti Kutir 1902-es megalapításának története…)

De most már kezdek hosszú lenni és papolós, így majd a későbbiekben fogok nektek bővebben írni az eredeti Bhakti Kutir megalapítóról. (Azóta sikerült leírni nektek Srila Bhaktivinod Thakur élettörténetét, ami igazán fantasztikus.)

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője