Mostanában elég sokszor szoktam azt hangoztatni, hogy az őseink mind Ájurvédikusan éltek! Hiszen ők betartották a természet törvényeit.
Télen amikor nem volt friss növény csíráztattak, mert az friss vitamint juttatott a szervezetbe. A nyár folyamán savanyúságokat tettek el télire, mert az erjesztett finomságok fokozzák az emésztést, hiszen télen általában nehezebb ételeket kíván a szervezetünk, hogy fenn tudja tartani az ideális testhőmérsékletet a hidegek ellenére. Valamint az erjesztés csökkenti a zöldségek fehérje tartalmát is, ami esetlegesen fokozhatja a gyulladást szervezetünkbe, ami azért a nem tájidegen a téli szakaszban.
Szóval az őseink, és itt ország, világ, kontinens függetlenül nyilatkoznék, mind tudták, hogy mit és hogyan kell csinálni, hogy az ne menjen ellen a természet törvényeinek.
Pont ezért úgy gondolom, hogy a következő recept is belefér, amit egyébként Görögországban lestem el, amikor ott éltem, hiszen az alapanyag választás és az összetevők kombinációja, totál Ájurvédikus!
A recept egyszerű: szimplán felvágjuk az almát, majd meghintjük egy kis fahéjjal, barna nádcukorral vagy mézzel és egy kis citromlével!
És, hogy miért merem azt állítani, hogy a gyerekek ezt megeszik?
Mert már többször is volt olyan, hogy a nagyobbik fiam osztályában mi voltunk a gyümölcsfelelősök, és ezt vittük be a kis mackóknak, amit mindig, maradéktalanul elpusztítottak!
Om Tat Sat
Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője
