Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: IV. rész. Második fejezet, versek: 1-30…

krsnarjunaMásodik fejezet: Szankhja Jóga, vagyis az Analízis és Dekonstrukció jógája

Második fejezet, első szakasz: Versek 1-10: Ardzsuna további ellenérvei a csatában részvétellel kapcsolatosan, majd meghódolása Krisnának

Krisna látván Ardzsuna szomorúságát és zavarodottságát, figyelmezteti, hogy „nem harcolni, nem részt venni a csatában becstelenség egy harcos számára”, és ő maga, Ardzsuna, nagy harcosok leszármazottjaiként, ezt nem teheti meg. (versek 1-3)

Erre Ardzsuna azt mondta, hogy ő nem gyávaságból akarja elkerülni a csatát, szimplán nem akar megküzdeni mestereivel, Bhismával és Drónával, sőt inkább élne koldusként, mint királyként a győztes csata után. Valamint, Ardzsuna azt is mondta, hogy nem tudja eldönteni, hogy mi lenne a jobb csatában nyerni és legyilkolni családját, vagy nem harcolni, ami egyenlő lenne a halállal, hiszen a Kauravák biztos, hogy nem kegyelmeznének nekik. (versek 4-6)

Ezek után Ardzsuna azt mondja Krisnának, hogy összezavarodott a dharmájával kapcsolatosan és segítségét kéri, hogy helyesen tudjon cselekedni. (7. vers)

De azt is mondja, hogy nem fog harcolni.

Második fejezet, második szakasz: Versek 11-30: Krisna prezentálja az első Jóga folyamatot a Bhagavad Gitában, a Gyána Jógát, a tudás jógáját. Ezzel győzi le Ardzsuna első kifogását, az együttérzés kifogását, amit az első fejezet 28-30 verseiben hozott fel.

Krisna megfedi Ardzsunát, hiszen szomorúsága tudatlanságból fakad, mert a bölcsek nem aggódnak sem az élők, sem a holtak végett. Ugyanis a lélek örök, és mindig is létezett, és mindig is létezni fog. (versek: 2.11-12) Ahogyan a lélek változatlan marad, míg testünk öregszik, úgy a lélek változatlanul kerül át másik testbe, a jelenlegi testünk halálakor. (vers: 2.13)

  • Nagy tanítók ilyenkor a tükör példát is felszokták hozni, mármint, hogy a tükörben is mindig magunkat látjuk, attól függetlenül, hogy 5-6 éves kis gyerekként, vagy 85-86 éves aggastyánként nézünk bele abba. A lélek nem függ testi állapotunktól, mert minid örök.

Utána Krisna azt mondja, hogy az időszerű felbukkanása a boldogságnak és a boldogtalanságnak, pont annyira állandó, mint az évszakok változása, így a bölcsek nem zavarodnak össze az érzelmi változások miatt. Sőt akit nem zavar össze a boldogság és szomorúság körforgása az valóban megérett a felszabadulásra. (versek: 2.14-15)

  • Sridhara Swámi a Rudra Szampradáya, vagyis iskola nagy tanítója azt mondja, hogy a hangsúly a nem összezavarodáson van. Nem az a lényeg, hogy elvonuljunk a világtól, vagy megszüntessük azt, hogy átéljünk szomorúságot vagy boldogságot, hanem az, hogy a megélése ezeknek az érzelmeknek ne billentsen ki minket.

Krisna így folytatta: A bölcsek hosszú tanulmányozás után megállapították, hogy az anyagi test megmenthetetlen, míg a lélek természete elpusztíthatatlan. Így természetében a léleknek nem lehet ártani, míg a testet nem lehet örökön öröké fenntartani, így Ardzsuna harcolj! (versek: 2.16-18)

Csak a tudatlanok gondolják azt, hogy a lélek öl vagy megölhető lenne. A lélek nem születik meg, és nem is hal meg. Még a test elpusztulásakor sem. Ennek tudatában, hogyan gondolhatja bárki is azt, hogy ő képes bárkit is megölni, vagy ő maga elpusztulhat. (versek: 2.19-21)

Ahogy új ruhákra cseréjük régi darabjainkat, úgy a lélek is képes lecserélni a már elhasznált testeit. A lélek sérthetetlen mind fegyver, tűz, víz vagy szél által. A lélek örök és elpusztíthatatlan. A testért így már nem érdemes szomorkodni. (versek: 2.22-25)

De még akkor sem érdemes szomorkodni, ha valaki úgy gondolja, hogy a lélek elpusztítható. Hiszen minden, ami megszületik, annak el is kell pusztulnia, így a halál egy természetes velejárója az életnek. De mindezek után is vannak olyanok, akik nem értik meg a lélek valós természetét. (versek: 2.26-29)

Ó, Ardzsuna a testben lakó lélek elpusztíthatatlan, így nem kell szomorkodni az élőlények halálakor. (vers: 2.30)

Om Tat Sat

Baktai Ádám Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője

UI: Előző írás: Bhagavad Gita, első fejezet, második rész

A következő írás, Bhagavad Gita, második fejezet, második bejegyzés

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

2 Responses to Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: IV. rész. Második fejezet, versek: 1-30…

  1. Visszajelzés: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: III. rész. Első fejezet, versek: 21-46… | Bhakti Kutir

  2. nanna szerint:

    Ezt nem értem. Akkor itt nem azt mondja kb, hogy nincs baj, ha elpusztítunk egy legyet vagy bármilyen élőlényt? Akkor hogy jön ide a vegetarianizmus?
    Köszönöm a választ

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük