Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: V. rész, Második fejezet 31-38. versek…

Arjuna_and_Lord_KrishnaMásodik fejezet, versek: 31-38…

Krisna ebben a szakaszban Ardzsuna második (amennyiben megölöm családomat kivel fogom élvezni a királyság velejáróit) és harmadik (nem leszek én is olyan bűnös a csata megnyerésével, mint a csatára szomjazó ellenfeleim) fenntartásait válaszolja meg, amelyeket az első fejezet 31. és 38. versei közt hozott fel.

Krisna azt magyarázza el Ardzsunának, hogy még a materiális boldogságunk és boldogulásunk is abból fakad, ha elvégezzük dharmikus feladatainkat, tehát személyiségünkhöz, pozíciónkhoz és felelőségeinkhez rendelt teendőinket.

Hiszen amennyiben Ardzsuna megnyeri a csatát egy páratlan és kihívásoktól mentes királyság lesz a jussa, míg ha legyőzik és életét veszti a harcban a menyei bolygókon fog újra születni, abból a kitüntetésből fakadóan, hogy harcosként csatában halt meg, az igaz ügyért harcolva. (31-32. versek)

Szerintem itt Krisna azt is közli Ardzsunával, úgy egész finoman, hogy amennyiben Ő nyer és legyőzi ellenfeleit, akkor ők, mint csatában életüket vesztő harcosok is a menybe kerülhetnek, így tehát talán az lehet a legegyütt érzőbb Ardzsuna szemszögéből, ha csatában megöli tévútra terelődött rokonait, és hiába a sok bűn részükről, mégis menybe kerülhetnek. De ez csak az én meglátásom. Egyébként Yajnavalkya azt mondja, hogy a harcosoknak csatában részt venni ugyanolyan, mint papoknak bemutatni egy magasztos tűzáldozatot.

  • Egyébként a 32. vershez Shankarácsárja azt a kommentárt fűzi, hogy a Védákban a konkrét szabályok felül írják az általános szabályokat. Így a harcosokra nézve, a harcolj a dharmikus indokokkal felül írja az általános ahimsza szabályt, amit úgy általánosságban, mindenkinek be kellene tartani.

Ezek után Krisna azt mondja Ardzsunának, hogy nem lehet bűnös a harctól, hiszen Ő harcos, és a dhamrájának része a harc. Valamint amennyiben nem harcol, 3 területen is érheti veszteség, ami harcoshoz nem méltó pozícióba taszíthatja Őt:

1. Rossz hírnévre tesz szert, hiszen feladni harcos mivoltának kötelességeit bűnnek számit. (33. vers)

2. Becstelenné válik, és egy tisztességes embernek a becstelenség rosszabb a halálnál. (34. vers)

  • Ehhez a vershez Késhava Kashmiri a Mahabháratából is idéz. Miszerint csatában minden módon a győzelemre kell törekedni. Tárgyalás útján, kijátszás útján vagy nyílt küzdelmen keresztül, de csak akkor, ha a győzelem biztos. Amennyiben biztos vereség vár ránk, visszavonulhatunk, és újra tervezhetjük támadási stratégiánkat.
  • Mégis Krisna itt azt mondja, hogy a becstelenség rosszabb a halálnál. Hogy miért? Mert egy harcosnak a legfontosabb erélye a becsülete. Amint azt elveszíti már nincs meg az a kisugárzása és belső tartása, hogy vezetőként működjön.

3.  Gyávának titulálhatják és nevetség tárgyává válhat ellenfelei szemében. (35-36. vers)

Majd Krisna végkövetkeztetésként azt mondja, vagy meghalsz és menybe jutsz, vagy nyersz és uralkodhatsz ebben a világban. Harcolj a harc kedvéért, és ne gondolj győzelemre vagy vereségre, veszteségre vagy nyereségre, boldogságra vagy szomorúságra és akkor bűntelen maradsz. (37-38- versek)

Om Tat Sat

Baktai Ádám Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője

Ui: Vissza az előző bejegyzéshez, Bhg 2.1-2.30

Tovább a következő bejegyzéshez, BhG 2.39-2.41

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

One Response to Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: V. rész, Második fejezet 31-38. versek…

  1. Visszajelzés: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: IV. rész. Második fejezet, versek: 1-30… | Bhakti Kutir

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük