Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: Első fejezet, versek: 28-46…

Második szakasz: Első fejezet, versek 28-46:

Első fejezet, 28-30. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának, hogy az együttérzés és a sajnálat miatt nem akar csatába indulni rokonai ellen.  Krisna ezekre az okokra a második fejezet 11. versétől a 30. verséig tartó szakaszban válaszol.

Első fejezet, 31-35. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának: mi értelme meg nyerni a csatát, és visszahódítani a jogos királyságukat, ha mind eközben meg kell ölni azokat, akikkel együtt örülhetne a dicsőségnek. Krisna erre a második fejezet 31. és 32. versében válaszol.

Első fejezet, 36-38. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának: attól függetlenül, hogy az igazság a mi oldalunkon áll, miért ölnénk meg azokat, akik bűnös hozzáállásuktól hajtva, ugyan erre készülnek ellenünk. Hogyan lennénk mi különbek náluk, ha mi is bűnösen járunk el. Krisna erre a második fejezet 33. versétől a 37. verséig válaszol.

Első fejezet, 39-43. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának: a család vezetőinek megölésével, a család védtelenebb része iránymutatás és gondoskodás nélkül marad. Ami ahhoz vezet, hogy a család lecsúszik és bűnbe kényszerül, ennek a karmája is arra száll, aki a családot a rossz útra terelte. Krisna erre a második fejezet 45. és 46. versében, valamint a harmadik fejezet 24. versében válaszol.

Első fejezet, 44-46. versek: Ardzsuna, harcosokhoz nem méltó módon azt mondja Krisnának, hogy jobb elvonultan a világtól koldulásból élni, mint mestereink vérontásán keresztül élni, a látszólagos gazdagságban. És leteszi az íját.

• És miért volt „harcoshoz nem méltó” ez a hozzáállás? Mert Ardzsuna csak magára gondolt. A 2 felsőbb kasztnak a harcosoknak és a papoknak kötelező volt az önzetlen viselkedés és az elesettek védelmezése, még akkor is, ha úgymond ehhez nem fűlött a foguk. És itt visszautasítani a rosszak legyőzését, akik uralkodása felmérhetetlen károkat okozhatott volna milliók életében, csak azért mert az illető személyek rokonok, önző és felelőtlen cselekedett lett volna.

A következő bejegyzésben már a Bhagavad Gita második fejezete kerül majd terítékre, aminek címe Szankhja Jóga, vagyis az Analízis és Dekonstrukció Jógája.

Om Tat Sat

Baktai Ádám, Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője