Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: Első fejezet, versek: 28-46…

untitled

Második szakasz: Első fejezet, versek 28-46:

Első fejezet, 28-30. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának, hogy az együttérzés és a sajnálat miatt nem akar csatába indulni rokonai ellen.  Krisna ezekre az okokra a második fejezet 11. versétől a 30. verséig tartó szakaszban válaszol.

Első fejezet, 31-35. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának: mi értelme meg nyerni a csatát, és visszahódítani a jogos királyságukat, ha mind eközben meg kell ölni azokat, akikkel együtt örülhetne a dicsőségnek. Krisna erre a második fejezet 31. és 32. versében válaszol.

Első fejezet, 36-38. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának: attól függetlenül, hogy az igazság a mi oldalunkon áll, miért ölnénk meg azokat, akik bűnös hozzáállásuktól hajtva, ugyan erre készülnek ellenünk. Hogyan lennénk mi különbek náluk, ha mi is bűnösen járunk el. Krisna erre a második fejezet 33. versétől a 37. verséig válaszol.

Első fejezet, 39-43. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának: a család vezetőinek megölésével, a család védtelenebb része iránymutatás és gondoskodás nélkül marad. Ami ahhoz vezet, hogy a család lecsúszik és bűnbe kényszerül, ennek a karmája is arra száll, aki a családot a rossz útra terelte. Krisna erre a második fejezet 45. és 46. versében, valamint a harmadik fejezet 24. versében válaszol.

Első fejezet, 44-46. versek: Ardzsuna, harcosokhoz nem méltó módon azt mondja Krisnának, hogy jobb elvonultan a világtól koldulásból élni, mint mestereink vérontásán keresztül élni, a látszólagos gazdagságban. És leteszi az íját.

  • És miért volt „harcoshoz nem méltó” ez a hozzáállás? Mert Ardzsuna csak magára gondolt. A 2 felsőbb kasztnak a harcosoknak és a papoknak kötelező volt az önzetlen viselkedés és az elesettek védelmezése, még akkor is, ha úgymond ehhez nem fűlött a foguk. És itt visszautasítani a rosszak legyőzését, akik uralkodása felmérhetetlen károkat okozhatott volna milliók életében, csak azért mert az illető személyek rokonok, önző és felelőtlen cselekedett lett volna.

A következő bejegyzésben már a Bhagavad Gita második fejezete kerül majd terítékre, aminek címe Szankhja Jóga, vagyis az Analízis és Dekonstrukció Jógája.

Om Tat Sat

Baktai Ádám, Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

2 Responses to Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: Első fejezet, versek: 28-46…

  1. Visszajelzés: Bhagavad Gita, a Jóga szent írás: II. rész, Első fejezet 2-20. versek… | Bhakti Kutir

  2. Visszajelzés: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: IV. rész. Második fejezet, versek: 1-30… | Bhakti Kutir

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük