Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: Első fejezet, versek: 28-46…

untitled

Második szakasz: Első fejezet, versek 28-46:

Első fejezet, 28-30. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának, hogy az együttérzés és a sajnálat miatt nem akar csatába indulni rokonai ellen.  Krisna ezekre az okokra a második fejezet 11. versétől a 30. verséig tartó szakaszban válaszol.

Első fejezet, 31-35. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának: mi értelme meg nyerni a csatát, és visszahódítani a jogos királyságukat, ha mind eközben meg kell ölni azokat, akikkel együtt örülhetne a dicsőségnek. Krisna erre a második fejezet 31. és 32. versében válaszol.

Első fejezet, 36-38. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának: attól függetlenül, hogy az igazság a mi oldalunkon áll, miért ölnénk meg azokat, akik bűnös hozzáállásuktól hajtva, ugyan erre készülnek ellenünk. Hogyan lennénk mi különbek náluk, ha mi is bűnösen járunk el. Krisna erre a második fejezet 33. versétől a 37. verséig válaszol.

Első fejezet, 39-43. versek: Ardzsuna azt mondja Krisnának: a család vezetőinek megölésével, a család védtelenebb része iránymutatás és gondoskodás nélkül marad. Ami ahhoz vezet, hogy a család lecsúszik és bűnbe kényszerül, ennek a karmája is arra száll, aki a családot a rossz útra terelte. Krisna erre a második fejezet 45. és 46. versében, valamint a harmadik fejezet 24. versében válaszol.

Első fejezet, 44-46. versek: Ardzsuna, harcosokhoz nem méltó módon azt mondja Krisnának, hogy jobb elvonultan a világtól koldulásból élni, mint mestereink vérontásán keresztül élni, a látszólagos gazdagságban. És leteszi az íját.

  • És miért volt „harcoshoz nem méltó” ez a hozzáállás? Mert Ardzsuna csak magára gondolt. A 2 felsőbb kasztnak a harcosoknak és a papoknak kötelező volt az önzetlen viselkedés és az elesettek védelmezése, még akkor is, ha úgymond ehhez nem fűlött a foguk. És itt visszautasítani a rosszak legyőzését, akik uralkodása felmérhetetlen károkat okozhatott volna milliók életében, csak azért mert az illető személyek rokonok, önző és felelőtlen cselekedett lett volna.

A következő bejegyzésben már a Bhagavad Gita második fejezete kerül majd terítékre, aminek címe Szankhja Jóga, vagyis az Analízis és Dekonstrukció Jógája.

Om Tat Sat

Baktai Ádám, Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de még attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

2 Responses to Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: Első fejezet, versek: 28-46…

  1. Visszajelzés: Bhagavad Gita, a Jóga szent írás: II. rész, Első fejezet 2-20. versek… | Bhakti Kutir

  2. Visszajelzés: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: IV. rész. Második fejezet, versek: 1-30… | Bhakti Kutir

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .