Mese az indiai falusi fogászatról…

street dentist india2014 Márciusában kihúzták a fogamat, a jobb felső ötöst, ezért muszáj volt kiírni magamból ezt a traumát.

Elsőként leszögezném, hogy én irtózatosan félek a fogorvosoktól, és szerintem minden fogorvos előző életében háborús bűnös volt, az azt megelőző életében inkvizítor vagy hóhér. Persze a bácsi aki kitépte a fogamat a fejemből nagyon profi volt, kedves és megnyugtató és tényleg semmit nem éreztem az egészből, de akkor is.

Egyébként az esetről röviden annyit, hogy múlt héten a kisfiam tányérjáról lekaptam az utolsó olajbogyót és ráharaptam, de sajnos volt benne mag, ami egy állítólagosan magozott üvegből előkerülve egy igen csak sunyi húzás volt. A fogam 2/3-a letört, egészen be az íny alá, így muszáj volt kirántani a maradékot a fejemből. De valószínű, hogy jót tehetett a sok szezám olajos, ájurvédikus öblögetés, mert szegény doktor bácsi még a csonkkal is 20 percet küszködött annyira a helyén volt a drága kis fogam.

De akkor rá is térnék a lényegre. Kb. 1998 lehetett, amikor is egy tömés kiesett a fogamból. A kiesett tömés még egy ős régi iskolafogászatos beavatkozás volt, tehát egy komolyabb kráter tátongott a bal felső ötös agyaramban. Mivel addigra már 6. éve laktam Indiában gondoltam nem vonatozom be Kalkuttába 5-6 óra alatt inkább átugrok a Gangesz túloldalán lévő kis faluba és ott ripsz-ropsz elintézem az egészet. Öreg hiba volt.

Mindegy is. Megérkeztem a „rendelőbe” és technikailag a szép széken kívül, amennyire én megtudtam állapítani volt ott minden, ami kellett. Mint később kiderült teljesen feleslegesen, mert a bácsi mindent ugyanazzal a vállfával és gumidarabbal látott el.

A bácsi leültetett egy sámlira, bekukkantott a számba és közölte sima tömés lesz, és én el is hittem. A fejemet hátra hajtottam, ő rátenyerelt a homlokomra a jobb erőkifejtés végett és elkezdett fúrni.

Sajnálatosan addig azt nem tudtam, hogy a fúró egy lábbal meghajtott, pedálos verzió volt, így egy egészen hangyányit érzékeny volt a beavatkozás, de hát úgy gondoltam, hogy most egy kicsit fáj egy 20 percet, aztán meg jó lesz. És persze megfogok spórolni egy utat Kalkuttába. Ami oda-vissza viszonylatban, plusz eljutni a rendelőbe, meg vissza a pályaudvarra, nem beszélve a kezelésről, biztos, hogy 1 teljes napot igénybe venne.

Így a fájdalom ellenére azt éreztem, hogy gyönyörűen meghackeltem a rendszert. 3 nappal később a friss tömés kiesett a fogamból, még két napra rá meg kiesett a fogam is, úgy cakli-pakli. Így aztán jöhetett az út be Kalkuttába vagy 4-5 alkalommal, csavar be az állkapocs csontba, rá korona, stb., stb.

Akkor egy ilyen eljárás Kalkuttában egy fogra és nagyon szép helyen 48 ezer forint volt, ami azért fájt, mert a tömés a szomszédos Navadvipban meg csak 35 forint volt. Igen, harmincöt. Azok a régi szép idők!

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Ui: A fentiek fényében 2014-ben, természetesen nem kértem implantációt a kihúzott fogam helyébe, amit a doktor bácsi eleve úgy harangozott be, hogy fejben dobjak hozzá majd még egy 80 ezret, mert kelleni fog némi csontpótlás is, mert annyira masszívan bent volt a fogam pici kis csonkja is, hogy sikerült kitépni egy darabot az állkapcsomból is a foghúzásakor.

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Ájurvéda, Ájurvédikus Receptek/Házi praktikák
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

One Response to Mese az indiai falusi fogászatról…

  1. Farkasné Zsuzsa szerint:

    Kedves Ádám!
    Részleteznéd ezt a szezám olajos, ajurvédás öblögetést?
    Szép napot kívánok, köszi!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük