A Tradicionálisan a hatha jóga egy teljes rendszer, amelynek a testgyakorlatok, azaz ászanák, a légzőgyakorlatok, a tisztító eljárások és a meditáció is része.
A jóga az egyensúly és a harmónia tökéletességét tűzi ki céljául. A Hatha Jóga azt célozza meg, hogy a gyakorló a jógán keresztül dinamikus egységet alkosson fizikai, érzelmi, mentális és spirituális síkon is, mert a Jóga filozófiája azt érti tökéletes egészség alatt, ha valaki a fizikai, érzelmi, szellemi és spirituális szinten is egyensúlyban van.
Mint minden mozgás, a jóga is vérbőséget okoz: a többletvér gyulladást csökkent, átmozgatja a szöveteket, segíti a megújulásukat és beindítja az öngyógyítási folyamatokat. A jóga az egyetlen olyan mozgás, amely leviszi a vérnyomást, folyamatosan átjárhatóvá teszi az ereket kívülről befelé, ezért nagyon jól átmozgatja az érfalakat, és minden meszesedést, káros anyagot lemos a vérfalakról – egyszerűen kizárja a trombózis lehetőségét. A jóga fenntartja a szöveteink kollagén és elasztin egyensúlyát, táplálja a lágy szöveteket, átmozgatja a szalagokat, inakat, és ugyan nem épít hatalmas izmokat, de tónusossá és erőssé teszi azokat.
A jóga attól is különleges, hogy a legtöbb sporttal ellentétben nincsenek benne pumpáló mozgások: azzal, hogy folyamatosan nyújtunk, egy állandó, statikus nyomás jön létre a testben, ami a nyirokmirigyeket stimulálja. Ezek aztán elválasztják a megfelelő folyadékot a sejtközi állományból, ami visszapréseli a vérsavót az erekbe, ezzel hígítja a vért. Másrészt a nyirokmirigy dúsítja az ízületi folyadékot, azaz karbantartja, „olajozza” az ízületeinket. Jógával stimuláljuk a belső elválasztású mirigyeket is, amelyek szintén folyadékot választanak el, s nyugtató hatást fejtenek ki.
A jóga különleges gyakorlataival, mint pl. a fejenállással a szívünk a fejünk fölé kerül, ezzel javul az agyunk vérellátása, előrehajláskor a gerincünk alá kerül a szívünk, amitől a szívünk vérellátása lesz jobb, ha pedig a tüdő kerül a mellhártya alá, a légzésünket könnyítjük meg.
A jógának közvetlen hatása van az agyműködésre. Nagyon átmozgatja a tudatunkat és az agyunkat, amelynek két funkciója van: az agykérgi funkció a tudatos gondolkodást segíti, az agytörzsi pedig a szervezet „automatikáját” működteti – ez utóbbit mozgatja át elsősorban jóga, amivel például javul a memória. Herman Svoboda, Freud egyik kollégája a váltott orrlyukas légzést tanulmányozva megállapította, hogy ez a gyakorlat annyira egyenletesen stimulálja az első két agylebenyt, hogy a praktikus embereknél az intellektuális, az intellektuálisabbaknál pedig a praktikus oldalt javította.
Egy átlagember 15-20% fáradt levegőt hagy a tüdejében kilégzés után, ami nem éppen gazdaságos a szervezet működése szempontjából.Így ha egész nap nem csinálsz semmit, akkor is elfáradsz estére, mert maga a légzés is fáraszt. A jóga ezzel szemben olyan légzésrendszert alkalmaz, ami pihentet, szellemi frissességet ad, mivel a beáramló levegőnek 80%-át az agyunk használja föl. Tehát ha a belélegzett levegő 80%-át nem kapja meg az agyad, a szervezeted magától elkezdi emelni a vérnyomásodat, vagy elkezdesz ásítozni, hogy több oxigént kapjon az agyad. A jóga mindezeket a dolgokat összehangolja.
A hatha jóga legfőbb írásaiban a Hatha Yoga Pradipika (“A hatha jóga lámpása”), a Risi Gheranda “Gheranda szamhita”-ja és a Síva szamhita.
Az óra időtartama 60 perc, díja 1 600 Ft.
A Vidya Rambha szertartást akkor szokták elvégezni, amikor a gyerekek belekezdenek a tanulásba, azaz elkezdenek meg tanulni írni és olvasni. Ugyanakkor Indiában pl. a papoknál kötelező, hogy az összes szamszkára, azaz átmeneti rítus meg legyen tartva az életükben, így a jobb később, mint soha elven, nekem is a mesterem 19 éves koromban csinálta meg ezt a rítust.
