Dattatréja második guruja a levegő!

Ott tartottunk az előző bejegyzésben, hogy Dattatréja azt tanulta meg a földtől, hogy a Jógi miként látja magát, a környezetében élő lelkeket és azokat az eseményeket és helyzeteket, amelyek megtörténnek vele. 

Második Gurujától, a Levegőtől viszont Dattatréja azt tanulta meg, hogy mi az a minőség, ami összegzi a Jógi hozzáállását a világi életben. Mi az a módszer, ami összeköti azt, hogy miként látja magát és a környezetét.

A levegő mindig tiszta, könnyed, állandó és változatlan. Mindez Dattatréját a tiszta tudatra emlékeztette. A levegő tiszta, hiszen illatokat visz, de ő maga nem változik a hordozott aromáktól. A levegő mindig állandó és változatlan. Még akkor is, ha viharos szelek fújnak egy ideig, hiszen egy idő után minden visszatér az eredeti nyugalmi állapotába. És mindezt a maga könnyed, mindent belengő módján.

Ilyen a Jógi is, kibillenthetetlen és tiszta és ez nem azt jelenti, hogy tejbe tök, mert néha igenis fel kell venni a kesztyűt. De ezt a Jógi nem önös szándékkal, és egész biztosan nem egoból teszi. Hiszen ő változatlan, és ha még néha viharos szelek fújnak, ő ezt is könnyedén kezeli.

Sőt néha pont a küzdelem a lényeg. Mert az a jógi, aki már teljesen megvilágosodott és számára totálisan indifferens a világ, természetesen nem száll harcba, hiszen ő már nem lát különbséget az anyagban. Ő csak a spirituális és az anyagi energiák különbségét észleli. De ezek a jógik már nem is tanítanak, hiszen a tanár és a diák is materiális szerep, mert lélek szintjén mindenki örök életű, minden tudás birtokában van és állandóan boldog.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden e világi tanító nem megvilágosult! Hiszen vannak, akik már teljesen túl léptek a világi élet hullámain, de mégis azt választják, hogy itt maradnak és tanítanak, hogy másokat is hozzá tudjanak segíteni a megvilágosodáshoz.

Viszont ők a világi élet princípiumai szerint fogják működtetni az életüket.

És ehhez hozzá tartozik a harc is. Krisna is részt vett a kurukshétrai csatában. Sőt Krisna és testvére Balaráma, az egymással szemben álló oldalakat támogatták. Szóval a jógi is küzd és harcol, de azért amiért érdemes küzdenie egy spiritualistának! 

Om Tat Sat

Baktai Ádám, Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

További olvasni való ebben a témakörben:

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük