Halál a Védikus kultúrában…

A Védák szerint lelkek vagyunk, és a testünk csak egy átmeneti ruha. Mint ahogyan az is változik, amit látunk a tükörben, mert máshogy nézünk ki 5 évesen, majd 13 évesen, és teljesen másképp 35, 56 és 87 évesen is.

Pedig minden alkalommal magunkat látjuk a tükörben, akárhányszor belenézünk. Mert az én, a lélekből eredő énkép, az örök. Olyannyira, hogy a halál is csak egy változás, testileg. Levetjük a régi ruhánkat, mert jó esetben már elhasználódott, és új ruhát kapunk. 

A halállal csak 1 baj van, nem tudjuk, hogy mikor jön. Ezért a Védák úgy gondolják, hogy a spiritualisták egész életükben azt gyakorolják, hogy hogyan kell nyugodtan és tudatosan meghalni.

Minden kultúrában van legalább egy olyan nap, ünnep vagy megemlékezés, amit az eltávozottak emlékének szentelnek. A Védikus kultúrában is van ilyen, és ők ilyenkor azt ajánlják, hogy imádkozzunk azokért akik eltávoztak, hiszen nem mindenki tud felkészülni az eltávozásra. Így mi is segíthetjük útjukat jó szándékunkkal, szeretettünkkel.

 És ezt megtehetjük bárkiért. Most szándékosan nem említenék meg senkit a szeretteim közül, de sajnos így is van elég megemlékezni valónk! Idén 2019, Március 31-én eltávozott a mi Reiki iskolánk legidősebb mestere, Phyllis Lei Furumoto, Hawayo Takata asszony unokája, imádkozhatunk ő érte is.

De most nemrégiben távozott el Franco Columbu, Augusztus 30.-án, aki sokszoros világbajnok testépítő, több ország erőemelő bajnoka, sőt még Olaszország amatőr bokszbajnoka is volt. És mindemellett orvosi diplomát szerzett csontkovácsolásból (1977-ben), sőt évekig ő volt Kalifornia állam csontkovács szervezetének elnöke és legfőbb vizsgáztatója is. Imádkozhatunk ő érte is.

Vagy akár Karel Gottért is, aki szintén mostanság ment el, Október 1-én.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Ui: És, hogy ne legyen túl komor a bejegyzés:

Amikor valaki eltávozik, azt ő már nem érzékeli nehézségként, halála nekünk nehéz, a környezetének. És ez pont így van akkor is ha valaki hülye. Azt ő nem igazán érzékeli, az  nekünk nehéz a környezetének! 

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhakti Kutir Bindhu: Rövid spirituális inspirációk, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük