A Bhagavad Gita harmadik fejezetének tartalomjegyzéke…

Bhagavad Gita, Harmadik fejezet: Karma jóga, 43 vers.

Első szakasz, versek 1-2: Lemondás a cselekedetekről.

Ardzsuna azt kérdi, Krisnától miért szeretnéd, hogy részt vegyek ebben a szörnyű harcban, ha a tudás magasabb szintű, mint a cselekedet. Ezt Ardzsuna úgy kérdezi, mintha a 2 dolog kizárná egymást.

Második szakasz, versek 3-9: Karma Jóga.

Mindenki tevékeny ebben a világban, de egymagában sem a tettek elvégzésétől, sem a tétlenségtől nem válhat valaki tökéletessé. Viszont a karma jóga folyamata, ami nem más mint feladataink elvégzése úgy, hogy mindazt ragaszkodás mentesen végezzük el, a legjobb folyamat. Annak is a legmagasabb szintje amikor tetteinket felajánlásként végezzük, és az eredményeit felajánljuk Visnunak. Így mindenféle kötelékektől is mentesek maradhatunk a Karma jóga végzése közben.

Harmadik szakasz, versek 10-16: A karma kandától a karma jógáig.

A Védák leírják, hogy a megfelelő felajánlások révén jólétben élhetünk, de ezeket a felajánlásokat a megfelelő módon kell elvégezni, és kiélvezni is. Mert bűnös az, aki af elajánlásokból születő eredményeket önző és hálátlan módon használja fel. Ezt írják le a Védák karma kanda részeiben. Viszont azok, akik megfelelő módon végzik el áldozataikat és az azokból származó jólétért hálásak és fel is ajánlják azokat a javakat a Legfelsőbbnek bűntelenek, és ők már Karma jógát végeznek.

Negyedik szakasz, versek 17-35: A niskáma karma jóga folyamatán keresztüli példa mutatás.

A kötelességteljes, ragaszkodás mentes munkavégzés a Niskáma Karma Jóga szintje. Az ily módon élő emberek mindenféle kötöttségek alól mentesek és elérik céljaikat. Ők tetteikkel példát mutatnak azoknak, akik kevésbé fejlettek, és csak a materiális örömök megszerzésének érdekében tevékenykednek. Hiszen mindenki cselekszik, és mindenki a saját személyiség jegyeiből kiindulva teszi azt. Így a felemelkedés abban rejlik ha tetteinket a megfelelő módon végezzük el és a megfelelő hozzáállással.

Ötödik szakasz, versek 36-43: Óvakodjunk a kéjtől és a dühtől.

A kéj és a harag meggátol minket abban, hogy kötelesség teljesen cselekedjünk és ezáltal bűnt követhetünk el. Az érzékek kontrollálásával és az intellektusunk fejlesztésével legyőzhetjük a kéjt.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük