A Bhagavad Gita harmadik fejezetének tartalomjegyzéke…

Bhagavad Gita, Harmadik fejezet: Karma jóga, 43 vers.

Első szakasz, versek 1-2: Lemondás a cselekedetekről.

Ardzsuna azt kérdi, Krisnától miért szeretnéd, hogy részt vegyek ebben a szörnyű harcban, ha a tudás magasabb szintű, mint a cselekedet. Ezt Ardzsuna úgy kérdezi, mintha a 2 dolog kizárná egymást.

Második szakasz, versek 3-9: Karma Jóga.

Mindenki tevékeny ebben a világban, de egymagában sem a tettek elvégzésétől, sem a tétlenségtől nem válhat valaki tökéletessé. Viszont a karma jóga folyamata, ami nem más mint feladataink elvégzése úgy, hogy mindazt ragaszkodás mentesen végezzük el, a legjobb folyamat. Annak is a legmagasabb szintje amikor tetteinket felajánlásként végezzük, és az eredményeit felajánljuk Visnunak. Így mindenféle kötelékektől is mentesek maradhatunk a Karma jóga végzése közben.

Harmadik szakasz, versek 10-16: A karma kandától a karma jógáig.

A Védák leírják, hogy a megfelelő felajánlások révén jólétben élhetünk, de ezeket a felajánlásokat a megfelelő módon kell elvégezni, és kiélvezni is. Mert bűnös az, aki af elajánlásokból születő eredményeket önző és hálátlan módon használja fel. Ezt írják le a Védák karma kanda részeiben. Viszont azok, akik megfelelő módon végzik el áldozataikat és az azokból származó jólétért hálásak és fel is ajánlják azokat a javakat a Legfelsőbbnek bűntelenek, és ők már Karma jógát végeznek.

Negyedik szakasz, versek 17-35: A niskáma karma jóga folyamatán keresztüli példa mutatás.

A kötelességteljes, ragaszkodás mentes munkavégzés a Niskáma Karma Jóga szintje. Az ily módon élő emberek mindenféle kötöttségek alól mentesek és elérik céljaikat. Ők tetteikkel példát mutatnak azoknak, akik kevésbé fejlettek, és csak a materiális örömök megszerzésének érdekében tevékenykednek. Hiszen mindenki cselekszik, és mindenki a saját személyiség jegyeiből kiindulva teszi azt. Így a felemelkedés abban rejlik ha tetteinket a megfelelő módon végezzük el és a megfelelő hozzáállással.

Ötödik szakasz, versek 36-43: Óvakodjunk a kéjtől és a dühtől.

A kéj és a harag meggátol minket abban, hogy kötelesség teljesen cselekedjünk és ezáltal bűnt követhetünk el. Az érzékek kontrollálásával és az intellektusunk fejlesztésével legyőzhetjük a kéjt.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de még attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .