Válmíki Risi papi családban született, Agni Sarma néven, a nagy bölcs Brighu beavatási vonalán. Viszont egy vadász nevelte fel. Mindez úgy történt, hogy a még kisfiú Agni Sarma eltévedt az erdőben, és csak napokkal később talált rá egy vadász, aki aztán saját fiaként nevelte fel.
Az ifjú Agni Sarma meg is házasodott és gyermekei is születtek, de valahogy mindig kilógott a “saját” közösségéből. Sőt, egy idő után inkább ráállt az útonállásra, a vadászat helyett.
Áldozatait mindig hosszasan követte és csak azokat rabolta ki, akik jómódúak voltak. Ez egy aránylag kényelmes életet biztosított neki és családjának, akik egyébként nem tettek semmit a saját megélhetésükért.
Egy napon Válmíki összetalálkozott Náradával, egy vándorló bölcs tanítóval. Őt is követte és így hosszasan hallgatta azt, hogy Nárada dicshimnuszokat énekel a Legfelsőbbnek. Válmíkin úrrá lett egy olyan eksztatikus élmény, hogy felfedte magát Nárada előtt és bevallotta, hogy kiakarta rabolni.
Nárada hosszasan beszélgetett Ratnakárral (Válmíki ezt a nevet kapta az őt nevelő vadásztól) és figyelmeztette őt, hogy az általa választott út egy karmikusan sok szenvedést magával hordozó bűnös út. És, hogy mindenképpen térjen haza és kérdezze meg a családját, hogy ki az aki hajlandó karmikusan is részt venni a rablásban. Tehát nemcsak élvezni a rablásból járó javakat, hanem megosztozni Ratnakárával a karmikus visszahatásokon.
Ratnakára családjából senki sem volt hajlandó a bűnök egy részének átvállalására, így ő visszasietett Náradához és megkérdezte mitévő legyen. Nárada, fortélyosan, ahogyan ő szokta, azt mondta neki, hogy elsőként szabaduljon meg a nagyobb bűntől, az állatok leölésétől.
Azt mondta Ratnakárának, hogy ismételgesse a szanszkrit Mara nevet, ami azt jelenti halál és ez megfogja hozni a feloldozást. Mindezt addig, ami Ő, Nárada vissza nem tér hozzá az erdőben!
Maga a Mara szó, egymás után ismételgetve szinte azonnal Rama lett és így Ratnakára évekig ismételgette Ráma, a Legfelsőbb Úr nevét. Ugyanis Ratnakára olyan belső örömöt érzett a mantrázás közben, hogy észre sem vette az időmúlását!
Néhány év után Nárada visszatért az erdőbe, és Ratnakárát keresve egy hatalmas hangyavárat talált, aminek belsejéből azt hallotta: “Rama, Rama, Rama, Rama.”
Így lett Ratnakára neve Válmíki, ami azt jelenti “hangyavár”.
Folyt. köv.
Baktai Ádám keletkutató, a keleti kultúrtudományok szakértője
