Dattatréja vándorlásai során eljutott a tengerig/óceánig és azon morfondírozott, hogy ennek a hatalmas víztömegnek a nyugalma az, amit a jóginnak, tehát a jóga gyakorlóknak is ki kellene fejleszteniük magukban.
Hiszen a a tenger/óceán hatalmas mennyiségű vizet fogad magában, de ettől ő nem változik. Jöhetnek sebes és hordalékos folyók, vagy lassú és tiszta patakocskák, de minden tengerré/óceánná változik benne.
Sőt az sem zavarja meg ezt a nyugalmat, ha az esős évszakban óriási mennyiségű víz érkezik belé, de az sem, ha a száraz időszakban éppen csak becsordogál némi kis nedvesség.
Ugyanekkor a tenger/óceán az ő saját hatalmát, rejtve tartja. Senki sem tudja, hogy milyen mély, széles vagy azt, hogy mennyi vizet foglal magába. Tehát hatalmas ereje képes befogadni szinte mindent, de ez nem változtat rajta. Ő nyugodt marad, és nem kérkedik erejével.
Ilyen maga a Jógin is!
Om Tat Sat
Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője
Ui: Dattatréje előző guruja, a piton…
