Ez a cikk a Kelet Kapuja magazinban jelent meg 2006-ban: Mosonyi Darinka beszélgetett Baktai Ádámmal.
A jógáról, a gyökerekről és a mindennapokról
Gyere jógázni!- hirdetik a plakátok szerte a városban. Ez a mozgásforma, mely néhány éve még csak a világlátott emberek kiváltsága volt, mára már elérhetővé vált minden formában és mennyiségben. Színészek, művészek, politikusok – emberek ezrei vezetik le felgyülemlett feszültségeiket, vagy várnak gyógyulást ezektől a 2-3000 éves gyakorlatoktól. De vajon tudják-e, miben gyökerezik a jóga hatékonysága? Mit adhat még művelőinek a kellemes mozgás élményén kívül? És mit is érdemes tudni Indiáról, a jóga irányzatok bölcsőjéről.
Erről beszélgettem Baktai Ádámmal, egy olyan emberrel, aki épp annyira otthon van Európában, mint Indiában. Igazi kozmopolita, aki most egy csodálatos, évezredes kultúra egy aprócska szeletébe kalauzol el minket, a jóga szemszögéből láttatva a kulturális hagyományokat, a gyógyászatot és az indiai hétköznapokat.
Baktai Ádám:
Mindenek előtt fontosnak tartom tisztázni, mit is jelent maga az a szanszkrit szó, hogy jóga. Sajnos jellemző a nyugati hozzáállásra, hogy a más kultúrákból eredő szokásokat csak részleteikben veszi át, kiszakítva az adott egységet egy szövevényes, összefüggő rendszerből.
A jóga legalapvetőbb ismerete tehát a Védákban keresendő, szó szerint azt jelenti: kapcsolat. Mivel Indiában minden lelki folyamatot így hívnak, ezért ha kint csupán a jóga kifejezést használod, nem is értik mit szeretnél.
Merthogy a jógának –azaz a lelki folyamatoknak- többféle módja, fajtája van: pl. a Hatha jóga és az Astanga jóga. Mindkettő fizikai jóga rendszer, amin keresztül a művelői az Univerzumhoz, vagy Istenhez kapcsolódnak, attól függően, hogy ki miben hisz. De mondjuk, ha valaki a Kriya jógát gyakorolja, az már egy meditációs folyamat, vagy ha a Bhakti jógát gyakorolja, az a szeretet folyamata. De van Rádzsa és Kundalini jóga is, ami megint csak meditációsabb folyamatok.
Látszik tehát, hogy a jóga önmagában csak egy összefoglaló fogalom, ami azt jelenti, kapcsolat a Magasabbhoz.
Érdekes az is, hogy előnyös tulajdonságai miatt sok vallási és harcművészeti irányzat átvett jóga gyakorlatokat, összerendezve a saját szabályaival.
Ez főleg annak köszönhető, hogy a jóga annyira nyugtatja az emberi elmét, és annyira karban tartja a testet, hogy ezután már tudsz a lelkeddel, meg a lelkiekkel foglalkozni, mert fizikailag már nem kell semmi miatt sem aggódnod, hiszen egészséges és nyugodt vagy, tehát jöhet a tovább fejlődés.
-Milyen konkrét fiziológiai hatásai vannak a jógának?
Baktai Ádám:
Ma már nyugaton is hivatalosan elfogadott, gyógyászati vonatkozásai vannak, ehhez ugyan kellett némi idő, ám köszönhetően olyan tudósoknak, mint Hiroshi Motoyama vagy Herman Svoboda, -akik már évtizedek óta kutatják, vagy kutatták a jóga hatását orvosi szempontból- mára már sok területen természetes kiegészítője lett a hagyományos gyógyászati kezeléseknek.
Hogy konkrétan milyen hatásai is vannak? Nézzünk egy párhuzamot: az amerikaiak közzétettek egy tanulmányt tavaly melyben az áll, hogy a test optimális mozgása nem más, mint a testrészenkénti kitartott nyújtás, egy 15 és 30 mp közötti időtartamban. Ez, pont olyan, mintha leírnád a jógát, csak szavakkal.
Mert a jóga, azzal, hogy folyamatosan nyújtasz, azt eredményezi, hogy egy állandó, statikus nyomás jön létre a testben, ami a nyirokmirigyeket stimulálja. Ezek aztán elválasztják a megfelelő folyadékokat és a sejtközti állományból, ami visszapréseli a vérsavót az ereidbe. Így egyfajta automatikus szabályozás alá kerül a vérnyomásod és a vérkeringésed is. Másrészről pedig mivel a nyirokmirigy folyadék egyben dúsítja az izületi folyadékot, az ízületeket is karban tartja.
Ha megnézed, Nyugaton a legtöbb ember azért kezd el jógázni, mert fáj valamije, vagy valami baja van, esetleg túl stresszes az életvitele. A nyirokmirigy folyadék elválasztása mellett a jóga stimulálja a belső elválasztású mirigyeket is, így az agyalapi-, a pajzs-, és a tobozmirigyet is. Ezek szintén folyadékot választanak el, ami a szervezet megfelelő pontjaiba jutva nagyon erősen nyugtatják az embert. (Erre való az a gyakorlat is pl. amikor kezdéskor 20 foknál jobban előrehajtják a fejüket. Ez egy olyan nyomást helyez az agytörzsükre, hogy teljesen ki tudnak kapcsolni.) Mert ugye két funkciója van az agynak: az agykérgi funkció, meg az agytörzsi.
Az agykérgi funkció a tudatos gondolkodással van kapcsolatban. Pl. ha valaki beszél hozzád és tudsz magyarul, akkor érted, hogy mit mond.
Az agytörzsi funkció pedig a retikuláris idegrendszer munkája, az automatikusan történő reakcióké. Tehát ha valaki szól Neked hátulról, akkor odafordulsz, anélkül, hogy elgondolkoznál honnan jött a hang, vagy mit is mondott az illető. Tehát a jóga az agy automatikus működését is serkenti, így javul a memória, az ember nyugodtabb lesz, és több dologra tudsz egyszerre odafigyelni.
A jóga tehát úgy is hat az agyra, mintha az alapjaidat serkentené, működtetné.
-Tudnál példát mondani rá, amikor kimondottan orvosi javallatra kerestek meg?
Baktai Ádám:
Igen. Volt olyan eset, hogy az Orvosi Egyetemről küldtek egy pánikbeteg kislányt: a saját professzora mondta, hogy ne kezdjen el Frontint és Paroxatot szedni, meg hasonlókat, hanem kezdjen el jógázni.
S bár a Nyugaton alkalmazott jóga maga ugyan egy fizikai formagyakorlat, ám most már orvosi szempontból is bizonyított, hogy közvetlen hatása van az agyműködésre. Ennek köszönhetően ma már nem csak a fizikai bajok, hanem stressz-oldás miatt is sokan jönnek órákra.
-Ezek szerint nálunk az európai mentalitásnak köszönhetően inkább a jóga fizikai megjelenése jellemző, míg a szellemi háttér elsikkad.
Baktai Ádám:
Tulajdonképpen Európában –így nálunk is- a jóga fizikai irányzatai a legleterjedtebbek, így a Hatha és az Asthanga jóga.
A legalapvetőbb a Hatha jóga amikor főleg légző- és a fizikai gyakorlatokat csinálnak.(természetesen Indiában ez sem ilyen „egyszerű”, ám Nyugaton ennyit vettek át belőle.)
Ami ennél egy picit jobban kötődik a tradíciókhoz, az a jóga gyakorlás teljes rendszere , ami az Asthanga jóga, ami 8 szinten visz végig: Az ’astha’ azt jelenti nyolc, a ’anga’ pedig a végtag. Tehát ez a terület 8 végtaggal számol. Ez a rendszer nem keverendő a többnyire Amerikában és Európában oktatott Ashtanga Jógával, ami egy intenzívebb fizikai jóga iskola.
Az egész alapja –az első két szint- a „Jáma, nijáma”: azok a dolgok amiket kell és azok amiket nem szabad csinálni. (Mint az angolban a do’s and dont’s.)
A „szabad”: legyél tiszta, türelmes, lemondó, tisztelettudó stb., a nem szabad: ne legyél erőszakos –ami itt azt jelenti, ne egyél húst-, ne lopj, ne hazudj, és így tovább. A harmadik szint már az ’ászana’.
A tradicionális Hatha jógában azt mondják, hogy először az első szinteket rendezd le magadban, és utána kezdjél el járni, ászanákat gyakorolni.
A negyedik a Pránajám, a légzőgyakorlatok, az ötödik a Prattyahára, az érzékszervek visszahúzása, amikor az ember sokkal lemondottabb lesz, sokkal kevesebbet eszik, stb. Azért van a Prattyahára előtt a légzéstechnika, mert az annyira lenyugtatja az elmét, hogy sokkal könnyebb lesz betartani, hogy kevesebbet egyél, vagy hogy hajnalban kelj.
A 6. szint a Dharana -a Dhara az azt jelenti: fogni-. Ez olyan meditáció, amibe belekapaszkodik az elméd, azaz vezetett meditáció.
A 7. szint Djána, az már olyan meditációs gyakorlat, ami általános, és a 8.szint, az utolsó, a Szamádi, ami pedig maga a transz. Addigra olyan nagyon el vagy varázsolva lelkileg, hogy a fizikai világ már meg sem érint. Ez hát röviden az Astanga jóga.
-Tehát akkor ez majdnem olyan, mint a Megvilágosodás, nem?
Baktai Ádám:
Igen ez tulajdonképpen maga a Megvilágosodás. Az Asthanga tehát magyarázatot ad, hogy a jóga hogyan kapcsol össze Téged az Univerzummal, vagy Istennel, azzal hogy ezeken a szinteken végig mész.
A jóga természetesen elindít egy értékrend és életmódbeli változást is, ami hozzájárul az órákra járásra és az ászanák gyakorlására is.
Ezek megismerése után kezdheted el gyakorolni a Pránajámot, ami a prána , azaz a belső energia (kínaiul: chi vagy qi) mozgatása. Aki már foglalkozott ezzel a témával, vagy végzett ilyen gyakorlatokat, az tudja, hogy ez egy óriási energia amihez föl kell edzened a tested, különben nem bírod el a prána erejét. A hagyományos jóga irányzatokban ezért először mindig az ászanákat tanítják. Magát a pránajámot, a légzéstechnikákat Herman Svoboda, Freud kollegája is tanulmányozta. Megfigyelte, hogy a jógában alkalmazott váltott-orrlyukas légzések annyira egyenletesen stimulálják az első két agylebenyt -azaz a frontális lebenyeket-, hogy a praktikus, de kevésbé intellektuális emberek intellektuális oldalát erősítette, míg az intellektuális, de kevésbé praktikus embereknek pedig a praktikus oldalát javította.
Tehát egyfajta természetes egyensúlyt teremtett az agyféltekék működésében.
-Tudjuk, hogy az indiai papok nagyon hamar felismerték a jóga áldásos hatását az emberi szervezetre. Mégis hogy illesztették ezt a tudást a hagyományos indiai gyógyászat tanai közé?
Baktai Ádám:
A jóga, mint ahogyan azt korábban érintettük is, nagyon szorosan kötődik az Ájurvédához, az indiai gyógyászathoz. Az Ájurvéda azt mondja, hogy a jóga a legjobb mozgásforma, mert megelőzi a betegségeket. A történet szerint magát az Ájurvédát is részben úgy állították össze -amire találunk utalásokat különböző írásokban-, hogy egy Csaraka nevű szent megfigyelte, az állatok viselkedését, amikor betegek voltak (például milyen gyógynövényeket esznek meg stb.). Részben így épült fel a jóga is: tanulmányozva az emberi szervezetet és a testet. Ebből pedig rengeteg összefüggésre jött rá. A legtöbb ember teljesen ledöbben, amikor ráébred, hogy milyen anatómiai és idegtani tudás kellett ahhoz, hogy a jóga gyakorlatok kialakuljanak, és ez a tudás már több ezer éves.
A legenda és a valóság
-Kis ízelítőt kaphattunk a jóga történetéről, de gondolom, mint minden fontos témához, a néphagyomány e köré is szőtt egy történetet. Mi is lenne ez?
Baktai Ádám:
A Védák úgy írják le, hogy a jóga megszületése egy Isteni kinyilvánításnak köszönhető: Síva egy beszélgetés alkalmával mesélt Parvatinak a jóga tudományáról -Síva az anyagi teremtés atyja, Parvati pedig az anyagi teremtés anyja, tehát ők a leghatalmasabbak itt az anyagi világban, mert Visnu a Hinduizmus fő Istensége már az anyagi világon túl van. Tehát Síva elmesélte Parvatinak, mi is az a jóga. Ám egy hal úszkált mellettük a tóban és hallgatta a két istenség beszélgetését. Mivel Sívát zavarta a szemtelen állat, odafröcskölt egy kis vizet, hogy elzavarja, de mivel megérintette az állatot, a halból ember lett, aki így már hallotta a jóga tanait, ezért Ő lett a jóga első nagy előadója a Földön. Ezért is kapta azt a nevet, Macyendranáthnak, ami azt jelenti: a halak királya. Hal volt de király lett belőle, mert Síva megérintette Őt. Ő volt tehát az első tanító és így minden jóga ágazat Tőle származik. Így a hinduizmusban és a buddhizmusban is része a tanítványi láncolatnak. De ugyanakkor a jóga az csak egy általános kifejezés. Igazából pontosan a Hatha jóga vagy az Asthanga jóga a kifejezés.
-A beszélgetés során sok szabályt hallottunk, melyeket még a hindu vallás is átsző. Meglepően sok párhuzamot találhatunk így a hinduizmus és a buddhizmus között. Többek között a lemondást is, bizonyos világi élvezetekről. Mi a különbség akkor?
Baktai Ádám:
Indiában a Hinduizmus kategóriájában minden vallás a pozitív misztikát hirdeti. Tehát soha nem buzdít arra, hogy rúgd föl a családi kapcsolataidat, és hagyj ott csapot-papot, vonulj ki a világból és legyél iszonytató elvont.
A pozitív misztika mindig azt ösztönzi, hogy legyen egy normálisan működő életed, de ha mellette csak a testeddel foglalkozol, és a testi kapcsolatokkal, mint „magyar vagyok, férfi, 29 éves és ők a tesóim, anyám, apám” az nem elég. Fontos, hogy a lelkeddel is foglalkozz. Ha pedig így teszel, természetessé válik, hogy együtt érzőbb leszel és másokon is akarsz segíteni, és így a közeged is javát leli a spirituális fejlődésednek.
Ezért Indiában a vallási ágazatokban mielőtt elvárásokat szegeznének a híveiknek igyekszenek lelkesíteni őket, próbálnak valami spirituális többletet adni, és ezért cserébe nagyon könnyű föladni azokat az apró, anyagi dolgokat mint hogy ne egyél húst, vagy ne légy durva másokkal. Ez már annyira pici ahhoz képest, hogy mekkora lelki pluszt kapsz, hogy a világi dolgok nem is számítanak annyira. Nyugaton inkább az az elterjedtebb még a keleti irányzatú csoportoknál is, hogy először a hívőknek kell letenni valamit az asztalra, és csak azután válhatnak részéve a csoportnak. Tehát Indiában az mindig az elsődleges és a legfontosabb, hogy először megadom ezt a lelki pluszt, és akkor utána várok el valamit. Ha pedig ezt nem fogadod el, nem történik semmi, hiszen van ezer más ember, aki erre vár.
A jóga is egy ilyen spirituális folyamat, ami azt idézi elő a szervezetben, hogy változzon.
Fizikailag szoktatja át a testünket a rendes tónusra és a rendes tartásra, de emellett lelki változásokat is okoz.
Csak egy példa: egy átlagember 15-20%-nyi fáradt levegőt hagy a tüdejében kilégzés után, ami nem éppen gazdaságos a szervezet működése szempontjából. Így ha egész nap nem csinálsz semmit, akkor is elfáradsz estére, mert maga a légzés is fáraszt. A jóga ezzel szemben olyan légzésrendszert alkalmaz, hogy az pihentet. Egyfajta szellemi frissességet ad, mivel a beáramló levegőnek 80%-át az agyunk használja föl. Tehát ha a belélegzett levegő 80%-át nem kapja meg az agyad, a szervezeted magától elkezdi emelni a vérnyomásodat, vagy elkezdesz ásítozni hogy több oxigént kapjon az agyad. A jóga mindezeket a dolgokat összehangolja
Emellett a jóga arra is átszoktat, hogy terhelésre a szervezeted adrenalint válasszon el és ne tejsavat, így ha megvágod magad, nem fertőződik el a seb, hanem szépen begyógyul; ha hirtelen sokat mozogsz, nem leszel izomlázas, csak átmozgatod magad stb.
Az étkezésről
-Visszatérve az alapszabályokra: tulajdonképpen bajban van az az ember, aki mondjuk megrögzött húsevő, viszont esetleg harcművészként extra terhelést kell elbírnia, a speciális gyakorlatokról nem is beszélve?
Baktai Ádám:
Az Ajurvéda nem fanatikus, hiszen kimondja, hogy ha bizonyos betegségekre nem eszel húst, nem fogsz felépülni. Ilyen pl. a vérszegénység, a krónikus legyengülés, vagy a kiszáradás. De azt is mondja, hogy a vörös hús egyáltalán nem jó, mert nagyon magas benne a húgysav. Fehér húst kell enni, ám ma már a legtöbb arjuvédikus orvosi iskola úgy tartja, hogy ennek a szerepnek nem felel meg az a hús, amit ma előállítanak. Ezek tápozott, génkezelt alapanyagok, tehát nem felelnek meg a követelményeknek. Ezért megegyeznek, hogy inkább ne edd.
De a harcosok természetesen mindig is ehettek húst, bár ez inkább azért volt, mert ők vadászni is jártak, hogy gyakorolják a harcművészetüket, és amit effektív levadásztak, az volt a táplálékuk. Persze tigrist, meg ilyesmit nem ettek. Mert az megint csak egy húsevő állat húsa lett volna, ami nem egészséges és nem is finom. De egy növényevő állat húsa, még elfogadható volt.
Egyébként a mai napig azt mondják nyugaton, ami sajnos egy borzasztó nagy félremagyarázása a dolgoknak, hogy ha vegetáriánus vagy, akkor semmi bajod nem lehet. Ez nem így van. Csak azért mert vegetáriánus vagy, még nem jelenti azt, hogy egészséges is vagy. Persze bizonyos betegségek, mint a köszvény, atrízis, reuma, nem jön elő, mert nincs húgysav, ami előállítaná, de ez még nem jelenti azt, hogy egészséges vagy.
Ugyanúgy tudatosan kell enned: pótolni kell a fehérjét, szója, csicseriborsó, lencsefélék, és teljes kiőrlésű termések fogyasztásával.
Akik vegetáriánusok, azoknak a szigmabelük sokkal fejlettebb. Nekik ezért muszáj nem laktóz alapú erjesztőket enni, mert az javítja az emésztésüket. Ilyen természetes erjesztő a kovászos uborka és a házi savanyúság; ha ez nincs, nem működik az emésztőrendszer megfelelően.
Itthon a vegetáriánusok gyakran készítenek cukros, vagy olajos ételeket. Ilyen rendszerességben ez Indiában nincs. A szerzetesek akik általában vegetáriánusok nagyokat esznek, mert nekik az egyetlen érzéki kielégülés a jó kaja. De ezt úgy csinálják, hogy hetente 6-szor jó minőségűt esznek, de nem viszik túlzásba a nehéz ételeket, és a fő napon olyan lakomát rittyentenek, hogy abban aztán van 10 féle főzelék, házi sajtok, vajban sütöttek és ami belefér.
Pl. vannak olyan ételek, hogy csak sajtból és vajból áll és azt főzik össze, és aztán hozzátesznek egy kis paradicsomszószt csak az íze végett és egy fűszert, mondjuk lepkeszeg magot, mert annak a keserűsége ellensúlyozza valamennyire a zsírtartalmat. De van olyan édesség, hogy cukor és vaj, összefőzve. És raknak hozzá sáfrányt, csak azért, hogy tényleg legyen színe. Ennyi.
Tulajdonképpen a jóga is azt hangsúlyozza, hogy legyél nagyon tudatos. Mind a mozgásban, mind az életviteledben, így az étkezésben is.
-Sajnos nálunk egy kicsit nehéz tudatosan és a megfelelő alapanyagokból étkezni. Mert ugye Kínában, meg Indiában sokkal tisztábbak az alapanyagok is.
Baktai Ádám:
Ez valóban nagyon nehéz. Erre mondják ott is, hogy „ Próbáld meg a legjobbat kihozni egy rossz helyzetből”. Itthon a bio szinte megfizethetetlen, és a „lelőhelyeket” úgy kell vadászni.
Az Ajruvéda is azt mondja az étkezésre, hogy először meg kell állapítani, milyen az alkatod, és úgy enni, ahogy az ahhoz passzol. A fűszerezés is nagyon fontos: Indiában úgy esznek, hogy minden nap meglegyen a 6 íz, mert az egészségesen tart. Tehát minden nap egyél sósat, savanyút, keserűt, fanyart, csípőset, és édeset.
Tudod az emberek általában azt gondolják, hogy Indiában mindenki nagyon szegény. De ez egyáltalán nincs így. Jó, minőségi szegénység van, mert nincs mindenkinek autója, sőt néha lakása sem, de a mennyiségi szegénység egyáltalán nem jellemző. Ott állandóan mindenki eszik. Nincs egy olyan utcasarok, hogy ne legyen valami sütöde vagy egy kis konyha. A vonaton, ha bármilyenre fölszállsz, kajaárusok cirkálnak, mert az utasok folyamatosan veszik a nassolnivalót.
Persze van olyan, hogy egy nagy család nem tud minden nap gyümölcsöt is és tejterméket is enni, mert az nagyon drága lenne, de akkor is naponta 3-szor 4-szer esznek. Ebédre akárcsak a kínaiak, ők is 5-6 félét készítenek. Jó lehet, hogy az alap „csak” egy hatalmas tál rizs, és hozzá csak két-három picike főzelék, vagy más kiegészítők csak íznek, de akkor is, tudatosan és rendszeresen esznek.
A szikhek azt mondják, az a legnagyobb bűn, ha éhes embernek papolsz Istenről. Ezért, ha bemész egy szikh templomba, ott mindig megetetnek. Mert úgy tartják, hogy ha fizikailag nincsenek rendben a dolgok, akkor úgysem tudsz elmélkedni a lelkieken.
-Azért elvileg a szervezetnek kívánnia kellene a szükséges anyagokat, nem?
Baktai Ádám:
Nem, mert egy ideig kívánja, aztán annyira rááll arra, amit kap, hogy utána már csak azt igényli.
-Tehát ezek szerint gyermekkorban az ember még tudja mi a jó neki, csak később „elfelejti”.
Baktai Ádám:
Igen, végül is ha megnézed a gyerekeknek sem lehet egyből bármit adni. Az első néhány hónapban nem adhatsz húst, mert meghalnának. Az ókori Görögországban például úgy ölték meg a nem kívánt gyerekeket, hogy húst adtak neki. Egyszerűen nem tudja megemészteni a szervezete. Ezért vannak ezek a különleges üveges babaétel összetételek. Először mondjuk savanyú uborka, barack lekvár, banán és kamilla keverék; aztán lassacskán beindul a sütőtök, eper, malaczsír, birkaszem meg karfiol. Így szép lassan csempésznek be a szülők mindenfélét a baba étrendjébe.
Egyébként ez megint csak egy ilyen nyugati jellegzetesség, hogy ha fáj a fejed, akkor algopyrint szedsz be. Teljesen mindegy milyen alkatról van szó, hány kiló, férfi vagy nő, ugyanazt kapja mindenki. Mert egy kategória létezik.
-Ezek szerint a helyes étkezés kulcsa a kategóriák szerinti besorolásban rejlik. Hogyan lehet megállapítani, hogy ki milyen alkat?
Baktai Ádám:
Nagyon sok minden közrejátszik: a testi funkciók jellege, mint emésztés, gondolkodás, beszéd, járás stb. és az fizikai adottságok is mint a hajszín, testfelépítés, bőr, szemfehérje, stb..
Az alaptípusok a Tűz, a Levegő, és a Föld/Víz. Az az optimális ha mind három elem egyenlő arányban található a szervezetben. Így az Ajurvéda arra fókuszál, hogy egyensúlyt teremtsen az elemek közt. Ami erősebb azt lassítani, nyugtatni kell, ami gyengébb, azt pedig erősíteni.
Például egy Tűz alkatú embernek nem jó a vörös hús. Inkább egyen fehér húst, egyen kicsit gazdagabb, olajosabb dolgokat, mint pl. tejtermékek, mert akkor a sok tűznek van mit felemészteni. Ugyanakkor egyen sok rostanyagot is, és a só is és a keserű is nagyon jó, sőt a fanyar is, mert ezek hideg ízek. Ezek hűtik majd egy kicsit a szervezetét.
Indiában úgy tartják, hogy a helyes étkezéssel és a jógával teljesen karban tarthatod magad. A rendszeres étkezésre mindenképp oda kell figyelni, így ha valaki betartja az alapszabályokat, kisebb eséllyel betegszik meg. Én pl. 98 óta nem voltam beteg. De akkor is maláriám volt, sőt 2-3 éve lábon kihordtam egy vakbélgyulladást.
-Kicsit visszatérve az indiai hétköznapokra: maga a jóga Indiában mindenki számára elérhető? A mai napig fennálló kasztrendszer nem befolyásolja ezeket a lehetőségeket?
Baktai Ádám:
Nem, a jóga mindenkié. Természetesen a lányok-fiúk külön szoktak edzeni, pl. a mai napig nagyon sokszor van, hogy egy paraván van felállítva a teremben: az egyik oldalán a lányok, a másikon a fiúk gyakorolnak.
-Nem zavarja egymást az, hogy a két nem egy légtérben van? Számít ez egyáltalán a gyakorlás szempontjából?
Baktai Ádám:
Nem. Általában úgy rendezik el a termet, hogy elől vannak a fiúk és hátul a lányok, csak azért, mert ugye a lányok nem feltétlenül fogják a fiúkat nézni. Míg ha fordítva lenne, az nem olyan biztos. (nevet)
De ezek az elkülönítések mindig azért vannak, hogy a lányokat védjék.
-Azért milyen érdekes, hogy ez így nyugaton viszont úgy csapódik le, hogy a nőket elkülönítik és elnyomják.
Baktai Ádám:
Ez ismét egy tévhit. Indiában a vasútállomáson is van a jegypénztárnál fiúsor, meg lánysor. Mert például ha egy lány áll a fiúk között, nem fogja tapizni a fiúkat, míg egy fiú valószínűleg megpróbálkozik valamivel.
Sőt, a metrón és a buszon is egész padsorok vannak a lányoknak, ahová csak a lányok ülhetnek le, és hiába kevés a nő és vannak szabad helyek és egy csomó férfi áll, a férfiak akkor sem fognak oda leülni. Mert azok a székek a hölgyeknek vannak fen tartva.
-Próbálnád ezt nálunk megcsinálni, ahol vérre menő küzdelem folyik minden ülőhelyért.:)
Baktai Ádám:
Ebből a szempontból azért India sokkal nyugisabb.
-Már csak egy utolsó kérdés: mennyi idő alatt lehet azt elérni, hogy a jóga ösztönözte életmód természetessé váljon?
Baktai Ádám:
Legalább heti kétszer kell edzeni. Ennyi időt mindenképp rá kell szánni, mert a heti egy alkalom nem elég. Egy, másfél óra kétszer egy héten. Még az sem feltétlenül muszáj, hogy naponta 1 órát foglalkozzon vele az ember.
Nagyon köszönöm a sok érdekes és értékes információt. Remélem a beszélgetésünk sokak számára hasznos lesz.
Könnyű szívvel indultam utamra a beszélgetésünk után, mint mindig ha Vele találkozom. Olyan derű és kiegyensúlyozottság árad belőle, ami mindig felfrissít és örömmel tölt el: vannak még olyan emberek a világon, akik normális életet tudnak élni és ehhez sokakat hozzá is segítenek. Ki tudja, lehet, hogy megpróbálkozom a jógával, hátha rálelek én is az egyetemes titok nyitjára: hogyan őrizzük meg lelki békénket a rohanó hétköznapokban.
Mosonyi Darinka