“Azok, akik azt hiszik, hogy az Isten iránti odaadás és a dzsívák (élőlények) iránti kedvesség kölcsönösen különböznek egymástól, és ennek megfelelően viseltetnek életükben, azok nem fogják tudni követni az odaadó (bhakti) kultúrát. Ténykedésük csak látszólagosan odaadó. Ezért a jótékonyság minden fajtája mások felé, mint például a kedvesség, a barátságosság, a megbocsátás, a segítőkészség, a tisztelet stb. részei a Bhaktinak (az odaadás folyamatának). Segítség nyújtás étel, gyógyszerek, ruhák, víz és menedék nyújtás megpróbáltatások idején, valamint a hagyományos és spirituális tanítás cselekedetei az odaadás kultúrájának részét képezik.”
– Srila Bhaktivinoda Thákur: Tattva Vivek, 1893.
