Az ősi védikus kultúrában Visvakarma az Istenek építésze, mérnöke. Az Ő segítségével teremti meg Brahmá az univerzumot, de e világi történetekben is szerepel, hiszen Ő építette meg a Pándavák fővárosát Krisna felkérésére, sőt, Dvarakát is, Krisna saját városát.
A védikus szokás az, hogy amikor a Nap átlép az oroszlán jegyéből a szűz jegyébe, ez mindig szeptember közepe tájt van, megünneplik Visvakarmát. Azért mert ezen a napon lett befejezve a mi világunk teremtése, az Ő segítségével.
Sőt, ilyenkor nemcsak Visvakarmát, de a mindent és mindenkit megünnepelnek, aki részt vállal a teremtésben, építésben, megalkotásban. Szóval ez a nap, és az elkövetkező néhány, arról is szól, hogy hálásak legyünk a segédmunkásoknak, betanított munkásoknak, szakmunkásoknak, a munkavezetőknek, kertészeknek, a gépészeknek, a gépkezelők és gépszerelőknek, az ácsok és asztalosoknak, a víz-, gáz- villanyszerelőknek, a burkolóknak, a mérnököknek, valamint a gépeknek és a szerszámoknak is.
Nem véletlen, hogy ezeken a napokon a szerszámokat is feldíszítik, sőt, még apró felajánlásokkal imádják is őket! Valamint, szokás az is, hogy ezeken a napokon új szerszámokat vesznek, vagy kapnak ajándékba a munkás emberek.
Om Tat Sat
Baktai Ádám apuka, tanár, pap. A védikus kultúrtudományok szakértője.
