Arról már többször is esett szó a Bhakti Kutir oldalán, hogy maguk a Védák minden féle és fajta tudást tartalmaz. Spirituális tudást is, és materiális tudást is.
Ezek közül vannak ismertebb és kevésbé ismertebb szakterületek is. A matematika az ismertebbek közé tartozik, ugyanis elképesztő mennyiségű matematikai alapelv ered a Védákból.
Például a tört számok használata már a Rig védában is szerepel, míg a tízes számrendszer használata már fontos része a Jadzsur védának. De ha személyekre gondolunk, akkor példaként vehetjük Pingalát, aki megalkotta a 0, vagyis a zéró koncepcióját, vagy éppen felróhatjuk az ő nevéhez a Fibonacci számsort is, amivel több mint 1000 évvel a piza-i Leonardo előtt állt elő.
Viszont most egy általunk kevésbé ismert Védikus tudomány felé kalauzolnálak el benneteket, a Védikus földrajz felé! Ami már azért is érdekes, mert a Védákban Bhughola-ként szerepel, amit szó szerinti fordításban azt jelenti “földgolyó”. Sőt azt is tudjuk biztosra, hogy a Védikus időkben ismerték a Fidzsi szigeteket, mint létező helyszínt, hiszen a fáma úgy szól, hogy miután Krisna legyőzte Káliját, a nagy kígyót, Kálija a Fidzsi szigetekre menekült el.
De mégis a legszembetűnőbb az, amit a képen is láthattok. A Mahabháratában a vak király Dhritarástra megkérdezi Szandzsaját, hogy mégis, hogyan néz ki a föld az űrből. Mire Szandzsaja azt mondja, hogy úgy, mint egy nyúl, aki mögött egy kicsi, és aki előtt 2 összenőtt pipal levél van.
Amikor Rámanudzsát megkérték a tanítványai, hogy mégis ezt, hogyan értelmezzék, akkor Rámanudzsa lerajzolta nekik a fenti képet. Rámanudzsa 1017 és 1137 között élt!
Om Tat Sat
Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője