Tanítás a Védikus Kultúrában: I. rész

guruteachingElőször is köszönöm a sok bátorító írást, mert tudjátok az írás nekem terápia, és ha meg ti közben még szórakoztok is, az csak annál jobb.

Nekem különben a gyógyítás kapcsán is Voltaire egy hasonló megjegyzése az irányadó mérce. Miszerint: „Magát a gyógyítást Isten és a természet végzi el, az orvos szerepe csupán annyi, hogy a bekövetkező gyógyulásig elszórakoztassa a pácienseket.”

De visszatérve a tanításra, ősi indiai módra. A Védák egy fantasztikus sora a következőket írja le: „Nem az a guru, aki körül ezrével hemzsegnek a tanítványok, hanem az, aki maga is mestereket képez.”

Nagyjából ez a legfőbb különbség az indiai és a távolabb keleti tanítás között. Több száz évnyi tudás és gyakorlás veszett el pl. Kínában azáltal, hogy a Kungfu mesterek, életükben szinte sohasem adtak engedélyt saját tanítványaiknak, hogy saját iskolát nyissanak.

Mindig attól féltek, hogy majd azok elveszik előlük a diákokat. Bevett szokás volt, hogy miután a tanítványok elérték kb. a mester tudásának 80%-át, a maradék 20% csak csepegtetve volt a mester haláláig, ami lehetet akár 30-40 év is. Ezért aztán sokan, akik nem akarták kivárni a mester halálát, mert tanítani akartak, vagy pénzt csinálni a Kungfuból leléptek saját iskolát hoztak létre és elkezdték a 80%, 80%-át tanítani.

Ezzel szemben a Védák mindig azt sulykolják, hogy azért kell alázatott nevelni a papokba és a harcosokba, hogy mindig minden hatalmukban lévő tudást, segítséget és útmutatást megadjanak a rászorulóknak. Ezért volt az, hogy még a királyok fiai is pont azt a neveltetést kapták az iskoláztatásuk első 13 évében, mint a papok, azaz kötelező volt a képzések és órákon túl a kerti munka, a vízhordás, a latrinatakarítás és sok más fantasztikus alázat fokozó tevékenységek is.

Ennek a legjobb példája Dróna története!

De különben ha megnézitek, a mai napig ott van pl. a Thai király, akit csak akkor koronáznak meg, ha volt előtte szerzetes, vagy a mostani bhutáni király, aki évtizedekig volt szerzetes mielőtt a trónra lépett.

És képzeljétek el az „Anna és a Király” film is igaztörténeten alapszik. Mongkut a király 27 évig volt szerzetes mielőtt trónra lépett volna.

Om Tat Sat

Baktai Ádám

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belemerülve a varázslatos keleti kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében. Sőt, együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár és segítő, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik eljönnek hozzám tanácsadásra vagy képzésekre. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhakti Kutir, Mese folyamok óceánja
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

3 Responses to Tanítás a Védikus Kultúrában: I. rész

  1. Nemes Rita szerint:

    Elszórakoztatni a pácienst :), csodás gondolat!
    Egy szavazat Dróna történetére.
    Szép napokat, Rita

  2. Somhegyi Tamás szerint:

    Engem érdekel:)

  3. Gaura Nitai d szerint:

    Na, és hogy kell nem “csepegtetni” a tudást? Mitől válunk olyanná, mint te – a tanításban? Mi a titkod?
    sz GNd

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük