Srí Bhakti Kutir Szamhitá – Prológus
A szanszkrit nyelvben a szamhitá szó azt jelenti „gyűjtemény”. Tehát ez a cím azt jelenti, hogy: „A Bhakti Kutir féle gyűjtemény”. Voltaképpen ennek a műnek az a célja, hogy összeszedjük azt a tudást és elvrendszert, ami definiálja a Bhakti Kutir által képviselt spirituális világképet.
Az ehhez hasonló szöveggyűjtemények teljesen szokványosak a védikus tradíciókhoz kapcsolódó kultúrköröknél, úgy hívják őket, hogy ágama írások. A szanszkrit ágama szó egyszerűen azt jelenti „tradíció”. (Például a Balin követett formáját a hinduizmusnak a balinéz emberek Ágama Hindu Dharmának hívják.)
Megszámlálhatatlan mennyiségű ágama írás létezik, ezek 11 fő kategóriában lettek összegyűjtve:
(1) Vaishnava: írások, amit a Visnu hívők követnek. (2) Shaiva: a Síva hívők által követett leírások. (3) Shaktha: az istennő imádatban elmélyültek szerzeményei. (4) Szaura: a Napisten híveinek írásai. (5) Ganapathja: a Ganésha imádók írott gyűjteményei. (6) Szvajambhuva (Brahma): Brahmá, a teremtés istenéhez kapcsolódó tradíciók szöveggyűjteményei. (7) Cshandra: A Hold bolygót Istenüknek tekintők írásai. (8) Pashupatha: egy Síva imádat alapú animizmus híveinek leírásai. (9) Kalamukha: a dekkán fennsíkról származó Síva hívők gyűjteménye. (10) Dzsina; a dzsain tradíció követőinek írásai, valamint a (11) Cshínna, vagyis a Kína, Tibet, Nepál területekről származó leírások.
Az első öt kategória tradíciói a legnagyobb számban követett ágazatok, de ezek közül is az első három iskola képviseli a legdominánsabb irányzatokat. A Pashupatha és a Kalamukha szisztémák írásai és rituálé rendszerei titkosak, a Brahma és a Cshandra írások pedig elvesztek. A Cshínna és a Dzsína ágamák (buddhista és dzsain ágamák) a mai napig használatban vannak és nagyon ismertek, akárcsak az első három kategória írásai.
Az első 3 kategória legjelentősebb ágama írásainak listáján szerepel 28 Shaiva ágama, 77 Shakta ágama és 108 Vaisnava ágama.
A Vaisnava ágamák két fő irányzatra vannak felbontva, a Vaikhanász és a Pancsharatra ágamákra. A Vaikhanász ágamák magától Vaikhanász Rishitől és a főbb tanítványaitól számaznak, akik név szerint Atri, Bhrigu, Maricshi és Kashjapa.
A Pancsharatra Vaisnava ágama írásoknak három forrása létezik:
- Divja ágamák: tudás, ami isteni lényektől származik.
- Munibhásita ágamák: tudás, ami szentektől származik.
- Áptamanudzsaprokta ágamák: tudás, ami hiteles és megbízható emberektől származik.
A Srí Bhakti Kutir Szamhitá ebből adódóan a harmadik kategóriába tartozik, mint ágama, tehát a „megbízható emberektől származó” gyűjteménybe. Természetesen nem azért, mert ezzel szeretném kivívni a „megbízható ember” titulust, hanem azért, mert én csak olyan tudást szoktam nektek átadni, ami ténylegesen hiteles, megbízható emberektől származik.
Ezentúl olyan spirituális irodalmi segítségeket is igénybe fogunk venni, mint például a Varáhi tantra nevezetű írást, ami kerek perec leírja, hogy azok az írások számítanak ágamának amelyek feldolgozzák a következő hét témakört:
- Teremtés (shrusti).
- Végítélet és pusztulás (laja).
- Istenség imádat (deva-arcshanam).
- Lelkigyakorlatok (szadhana).
- Mantrák rendszerszintű használata és ismétlése (puraszcsarana).
- Terápiás eljárások alkalmazása (sat-karma-szadhana).
- Meditációs technikák alkalmazása (dhjána jóga).
Az ilyen definíciók sem ritkák a védikus besorolásba tartozó írásokban, hiszen a Matszja Purána leírja, hogy azok az írások számítanak puránának, amelyek bírnak egy a Pancshalakshana nevezetű felsorolással, vagyis az öt jellemvonás bemutatásával. (A purána szó azt jelenti ősi, és maga a kifejezés a Védák történelmi írásaira utal.)
Ezek a jellemvonások a következő témák feldolgozását jelentik:
- Szarga, vagyis teremtés.
- Pratiszarga, másodlagos teremtés.
- Vamsza, vagyis istenek, uralkodók és bölcsek családfái.
- Manvantara, a teremtés időszakainak leírása.
- Vamszánucsharitam, példaértékű történetek a fent említett családfák szülötteinek életéből.
Ugyanakkor több purána, köztük a legnépszerűbb, a Bhágavata Purána is azt hangoztatja, hogy egy puránának nemcsak 5, hanem leginkább 10 fontos területet kellene feldolgoznia.
Az első öt témakör megegyezik a fent felsoroltakkal, míg a másik öt téma a következő:
- Utaja: karmikus kapcsolódások az uralkodók és a bölcsek történeteiben.
- Íshanukatha: történetek a Jóistenről.
- Nirodha: végítélet, a világok pusztulása.
- Mukti: felszabadulás, megvilágosodás.
- Ashraja: menedékvétel egy felsőbb hatalom védelmében.
Ezen információk fényében a mi hozzáállásunk a Srí Bhakti Kutir Szamhitá szerkesztésénél az alábbiak szerint idomul:
Amennyiben egy adott témakörben több verzió is fellelhető, mint például jelen esetben (amikor is az ágamák hét témakör feldolgozását célozzák meg, míg az egyes puránák tíz témakört), akkor mi mindig a bővebb felsorolást fogjuk beintegrálni a gyűjteményünkbe, tehát tíz témakört!
Legvégül, de nem utolsó sorban pedig az ágama írások szerkezetét szeretném még prezentálni nektek ebben a prológusban.
Minden ágama 4 részből áll:
– Vidja vagy Gjána pada: A tudás rész, amiben elvek, doktrínák, filozófikus/spirituális tanítások, valamint a világ teremtése és elpusztulása, sőt a világból való kiszabadulásról szóló információk kapnak teret.
– Jóga pada: A jóga rész, amiben a fizikai és a belső gyakorlatok fontossága, azok végzésének módszerei kerülnek leírásra.
– Krija pada: A praktikus rész, amiben rituálék, szertartások és beavatások kerülnek fókuszba, sőt akár a templom és/vagy szent szobrok megtervezése és felépítése. Ugyanakkor ide sorolódnak be a különböző mantrák és yantrák használatairól szóló ismeretek leírása is.
– Csharja pada: A szabályrendszer egység, amiben a rituálék, a szertartások és a spirituális/vallási ünnepek/fesztiválok tudnivalói kerülnek leírásra.
Szóval a következő néhány évben, ezen témakörök és rubrikák kitöltésén fogok fáradozni, hogy végül összeálljon a saját spirituális enciklopédiánk, a Srí Bhakti Kutir Szamhitá.
Om Tat Sat
Baktai Ádám
Hindu pap, a védikus tudományok szakértője, a Srí Bhakti Kutir Szamhitá szerkesztője.
