Srí Bhakti Kutir Szamhitá, a közös spirituális enciklopédiánk!

Srí Bhakti Kutir Szamhitá – Prológus

A szanszkrit nyelvben a szamhitá szó azt jelenti „gyűjtemény”. Tehát ez a cím azt jelenti, hogy: „A Bhakti Kutir féle gyűjtemény”. Voltaképpen ennek a műnek az a célja, hogy összeszedjük azt a tudást és elvrendszert, ami definiálja a Bhakti Kutir által képviselt spirituális világképet.

Az ehhez hasonló szöveggyűjtemények teljesen szokványosak a védikus tradíciókhoz kapcsolódó kultúrköröknél, úgy hívják őket, hogy ágama írások. A szanszkrit ágama szó egyszerűen azt jelenti „tradíció”. (Például a Balin követett formáját a hinduizmusnak a balinéz emberek Ágama Hindu Dharmának hívják.)

Megszámlálhatatlan mennyiségű ágama írás létezik, ezek 11 fő kategóriában lettek összegyűjtve:

(1) Vaishnava: írások, amit a Visnu hívők követnek. (2) Shaiva: a Síva hívők  által követett leírások. (3) Shaktha: az istennő imádatban elmélyültek szerzeményei. (4) Szaura: a Napisten híveinek írásai. (5) Ganapathja: a Ganésha imádók írott gyűjteményei. (6) Szvajambhuva (Brahma): Brahmá, a teremtés istenéhez kapcsolódó tradíciók szöveggyűjteményei. (7) Cshandra:  A Hold bolygót Istenüknek tekintők írásai. (8) Pashupatha: egy Síva imádat alapú animizmus híveinek leírásai. (9) Kalamukha: a dekkán fennsíkról származó Síva hívők gyűjteménye. (10) Dzsina; a dzsain tradíció követőinek írásai, valamint a (11) Cshínna, vagyis a Kína, Tibet, Nepál területekről származó leírások.

Az első öt kategória tradíciói a legnagyobb számban követett ágazatok, de ezek közül is az első három iskola képviseli a legdominánsabb irányzatokat. A Pashupatha és a Kalamukha szisztémák írásai és rituálé rendszerei titkosak, a Brahma és a Cshandra írások pedig elvesztek. A Cshínna és a Dzsína ágamák (buddhista és dzsain ágamák) a mai napig használatban vannak és nagyon ismertek, akárcsak az első három kategória írásai.

Az első 3 kategória legjelentősebb ágama írásainak listáján szerepel 28 Shaiva ágama, 77 Shakta ágama és 108 Vaisnava ágama.

A Vaisnava ágamák két fő irányzatra vannak felbontva, a Vaikhanász és a Pancsharatra ágamákra. A Vaikhanász ágamák magától Vaikhanász Rishitől és a főbb tanítványaitól számaznak, akik név szerint Atri, Bhrigu, Maricshi és Kashjapa.

 A Pancsharatra Vaisnava ágama írásoknak három forrása létezik:

  • Divja ágamák: tudás, ami isteni lényektől származik.
  • Munibhásita ágamák: tudás, ami szentektől származik.
  • Áptamanudzsaprokta ágamák: tudás, ami hiteles és megbízható emberektől származik.

A Srí Bhakti Kutir Szamhitá ebből adódóan a harmadik kategóriába tartozik, mint ágama, tehát a „megbízható emberektől származó” gyűjteménybe. Természetesen nem azért, mert ezzel szeretném kivívni a „megbízható ember” titulust, hanem azért, mert én csak olyan tudást szoktam nektek átadni, ami ténylegesen hiteles, megbízható emberektől származik.

Ezentúl olyan spirituális irodalmi segítségeket is igénybe fogunk venni, mint például a Varáhi tantra nevezetű írást, ami kerek perec leírja, hogy azok az írások számítanak ágamának amelyek feldolgozzák a következő hét témakört:

  • Teremtés (shrusti).
  • Végítélet és pusztulás (laja).
  • Istenség imádat (deva-arcshanam).
  • Lelkigyakorlatok (szadhana).
  • Mantrák rendszerszintű használata és ismétlése (puraszcsarana).
  • Terápiás eljárások alkalmazása (sat-karma-szadhana).
  • Meditációs technikák alkalmazása (dhjána jóga).

Az ilyen definíciók sem ritkák a védikus besorolásba tartozó írásokban, hiszen a Matszja Purána leírja, hogy azok az írások számítanak puránának, amelyek bírnak egy a Pancshalakshana nevezetű felsorolással, vagyis az öt jellemvonás bemutatásával. (A purána szó azt jelenti ősi, és maga a kifejezés a Védák történelmi írásaira utal.)

Ezek a jellemvonások a következő témák feldolgozását jelentik:

  • Szarga, vagyis teremtés.
  • Pratiszarga, másodlagos teremtés.
  • Vamsza, vagyis istenek, uralkodók és bölcsek családfái.
  • Manvantara, a teremtés időszakainak leírása.
  • Vamszánucsharitam, példaértékű történetek a fent említett családfák szülötteinek életéből.

Ugyanakkor több purána, köztük a legnépszerűbb, a Bhágavata Purána is azt hangoztatja, hogy egy puránának nemcsak 5, hanem leginkább 10 fontos területet kellene feldolgoznia.

Az első öt témakör megegyezik a fent felsoroltakkal, míg a másik öt téma a következő:

  • Utaja: karmikus kapcsolódások az uralkodók és a bölcsek történeteiben.
  • Íshanukatha: történetek a Jóistenről.
  • Nirodha: végítélet, a világok pusztulása.
  • Mukti: felszabadulás, megvilágosodás.
  • Ashraja: menedékvétel egy felsőbb hatalom védelmében.

Ezen információk fényében a mi hozzáállásunk a Srí Bhakti Kutir Szamhitá szerkesztésénél az alábbiak szerint idomul:

Amennyiben egy adott témakörben több verzió is fellelhető, mint például jelen esetben (amikor is az ágamák hét témakör feldolgozását célozzák meg, míg az egyes puránák tíz témakört), akkor mi mindig a bővebb felsorolást fogjuk beintegrálni a gyűjteményünkbe, tehát tíz témakört!

Legvégül, de nem utolsó sorban pedig az ágama írások szerkezetét szeretném még prezentálni nektek ebben a prológusban.

Minden ágama 4 részből áll:

– Vidja vagy Gjána pada: A tudás rész, amiben elvek, doktrínák, filozófikus/spirituális tanítások, valamint a világ teremtése és elpusztulása, sőt a világból való kiszabadulásról szóló információk kapnak teret.

– Jóga pada: A jóga rész, amiben a fizikai és a belső gyakorlatok fontossága, azok végzésének módszerei kerülnek leírásra.

– Krija pada: A praktikus rész, amiben rituálék, szertartások és beavatások kerülnek fókuszba, sőt akár a templom és/vagy szent szobrok megtervezése és felépítése. Ugyanakkor ide sorolódnak be a különböző mantrák és yantrák használatairól szóló ismeretek leírása is.

– Csharja pada: A szabályrendszer egység, amiben a rituálék, a szertartások és a  spirituális/vallási ünnepek/fesztiválok tudnivalói kerülnek leírásra.

Szóval a következő néhány évben, ezen témakörök és rubrikák kitöltésén fogok fáradozni, hogy végül összeálljon a saját spirituális enciklopédiánk, a Srí Bhakti Kutir Szamhitá. 

Om Tat Sat

Baktai Ádám
Hindu pap, a védikus tudományok szakértője, a Srí Bhakti Kutir Szamhitá szerkesztője.

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhakti Kutir, Saját Szektánk Értékrendje, Srí Bhakti Kutir Szamhitá, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük