Srí Bhakti Kutir Szamhitá, a közös spirituális enciklopédiánk!

Srí Bhakti Kutir Szamhitá – Prológus

A szanszkrit nyelvben a szamhitá szó azt jelenti „gyűjtemény”. Tehát ez a cím azt jelenti, hogy: „A Bhakti Kutir féle gyűjtemény”. Voltaképpen ennek a műnek az a célja, hogy összeszedjük azt a tudást és elvrendszert, ami definiálja a Bhakti Kutir által képviselt spirituális világképet.

Az ehhez hasonló szöveggyűjtemények teljesen szokványosak a védikus tradíciókhoz kapcsolódó kultúrköröknél, úgy hívják őket, hogy ágama írások. A szanszkrit ágama szó egyszerűen azt jelenti „tradíció”. (Például a Balin követett formáját a hinduizmusnak a balinéz emberek Ágama Hindu Dharmának hívják.)

Megszámlálhatatlan mennyiségű ágama írás létezik, ezek 11 fő kategóriában lettek összegyűjtve:

(1) Vaishnava: írások, amit a Visnu hívők követnek. (2) Shaiva: a Síva hívők  által követett leírások. (3) Shaktha: az istennő imádatban elmélyültek szerzeményei. (4) Szaura: a Napisten híveinek írásai. (5) Ganapathja: a Ganésha imádók írott gyűjteményei. (6) Szvajambhuva (Brahma): Brahmá, a teremtés istenéhez kapcsolódó tradíciók szöveggyűjteményei. (7) Cshandra:  A Hold bolygót Istenüknek tekintők írásai. (8) Pashupatha: egy Síva imádat alapú animizmus híveinek leírásai. (9) Kalamukha: a dekkán fennsíkról származó Síva hívők gyűjteménye. (10) Dzsina; a dzsain tradíció követőinek írásai, valamint a (11) Cshínna, vagyis a Kína, Tibet, Nepál területekről származó leírások.

Az első öt kategória tradíciói a legnagyobb számban követett ágazatok, de ezek közül is az első három iskola képviseli a legdominánsabb irányzatokat. A Pashupatha és a Kalamukha szisztémák írásai és rituálé rendszerei titkosak, a Brahma és a Cshandra írások pedig elvesztek. A Cshínna és a Dzsína ágamák (buddhista és dzsain ágamák) a mai napig használatban vannak és nagyon ismertek, akárcsak az első három kategória írásai.

Az első 3 kategória legjelentősebb ágama írásainak listáján szerepel 28 Shaiva ágama, 77 Shakta ágama és 108 Vaisnava ágama.

A Vaisnava ágamák két fő irányzatra vannak felbontva, a Vaikhanász és a Pancsharatra ágamákra. A Vaikhanász ágamák magától Vaikhanász Rishitől és a főbb tanítványaitól számaznak, akik név szerint Atri, Bhrigu, Maricshi és Kashjapa.

 A Pancsharatra Vaisnava ágama írásoknak három forrása létezik:

  • Divja ágamák: tudás, ami isteni lényektől származik.
  • Munibhásita ágamák: tudás, ami szentektől származik.
  • Áptamanudzsaprokta ágamák: tudás, ami hiteles és megbízható emberektől származik.

A Srí Bhakti Kutir Szamhitá ebből adódóan a harmadik kategóriába tartozik, mint ágama, tehát a „megbízható emberektől származó” gyűjteménybe. Természetesen nem azért, mert ezzel szeretném kivívni a „megbízható ember” titulust, hanem azért, mert én csak olyan tudást szoktam nektek átadni, ami ténylegesen hiteles, megbízható emberektől származik.

Ezentúl olyan spirituális irodalmi segítségeket is igénybe fogunk venni, mint például a Varáhi tantra nevezetű írást, ami kerek perec leírja, hogy azok az írások számítanak ágamának amelyek feldolgozzák a következő hét témakört:

  • Teremtés (shrusti).
  • Végítélet és pusztulás (laja).
  • Istenség imádat (deva-arcshanam).
  • Lelkigyakorlatok (szadhana).
  • Mantrák rendszerszintű használata és ismétlése (puraszcsarana).
  • Terápiás eljárások alkalmazása (sat-karma-szadhana).
  • Meditációs technikák alkalmazása (dhjána jóga).

Az ilyen definíciók sem ritkák a védikus besorolásba tartozó írásokban, hiszen a Matszja Purána leírja, hogy azok az írások számítanak puránának, amelyek bírnak egy a Pancshalakshana nevezetű felsorolással, vagyis az öt jellemvonás bemutatásával. (A purána szó azt jelenti ősi, és maga a kifejezés a Védák történelmi írásaira utal.)

Ezek a jellemvonások a következő témák feldolgozását jelentik:

  • Szarga, vagyis teremtés.
  • Pratiszarga, másodlagos teremtés.
  • Vamsza, vagyis istenek, uralkodók és bölcsek családfái.
  • Manvantara, a teremtés időszakainak leírása.
  • Vamszánucsharitam, példaértékű történetek a fent említett családfák szülötteinek életéből.

Ugyanakkor több purána, köztük a legnépszerűbb, a Bhágavata Purána is azt hangoztatja, hogy egy puránának nemcsak 5, hanem leginkább 10 fontos területet kellene feldolgoznia.

Az első öt témakör megegyezik a fent felsoroltakkal, míg a másik öt téma a következő:

  • Utaja: karmikus kapcsolódások az uralkodók és a bölcsek történeteiben.
  • Íshanukatha: történetek a Jóistenről.
  • Nirodha: végítélet, a világok pusztulása.
  • Mukti: felszabadulás, megvilágosodás.
  • Ashraja: menedékvétel egy felsőbb hatalom védelmében.

Ezen információk fényében a mi hozzáállásunk a Srí Bhakti Kutir Szamhitá szerkesztésénél az alábbiak szerint idomul:

Amennyiben egy adott témakörben több verzió is fellelhető, mint például jelen esetben (amikor is az ágamák hét témakör feldolgozását célozzák meg, míg az egyes puránák tíz témakört), akkor mi mindig a bővebb felsorolást fogjuk beintegrálni a gyűjteményünkbe, tehát tíz témakört!

Legvégül, de nem utolsó sorban pedig az ágama írások szerkezetét szeretném még prezentálni nektek ebben a prológusban.

Minden ágama 4 részből áll:

– Vidja vagy Gjána pada: A tudás rész, amiben elvek, doktrínák, filozófikus/spirituális tanítások, valamint a világ teremtése és elpusztulása, sőt a világból való kiszabadulásról szóló információk kapnak teret.

– Jóga pada: A jóga rész, amiben a fizikai és a belső gyakorlatok fontossága, azok végzésének módszerei kerülnek leírásra.

– Krija pada: A praktikus rész, amiben rituálék, szertartások és beavatások kerülnek fókuszba, sőt akár a templom és/vagy szent szobrok megtervezése és felépítése. Ugyanakkor ide sorolódnak be a különböző mantrák és yantrák használatairól szóló ismeretek leírása is.

– Csharja pada: A szabályrendszer egység, amiben a rituálék, a szertartások és a  spirituális/vallási ünnepek/fesztiválok tudnivalói kerülnek leírásra.

Szóval a következő néhány évben, ezen témakörök és rubrikák kitöltésén fogok fáradozni, hogy végül összeálljon a saját spirituális enciklopédiánk, a Srí Bhakti Kutir Szamhitá. 

Om Tat Sat

Baktai Ádám
Hindu pap, a védikus tudományok szakértője, a Srí Bhakti Kutir Szamhitá szerkesztője.

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de még attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhakti Kutir, Saját Szektánk Értékrendje, Srí Bhakti Kutir Szamhitá, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .