Mindig lehet tenni az egészségünkért, csak egy kicsit, akár grillezéskor is…

A távol keleti hozzáállás az élethez egészen más, mint amihez mi szokva vagyunk itt nyugaton. De valójában az ott tapasztalható másféle életkép csupán annyit fed, hogy ott még mindig megpróbálnak összhangban élni a természettel. Azt elfogadva, amit a természet kínál. 

Tavasszal szokás az, hogy korán reggel az ember felnyúl leszed 2 db neem levelet a legközelebbi fáról és elmajszolgatja azt. Majd amikor jön a bengáliai birs (bael), habár úgy nem ehető, mint egy sima gyümölcs, előkerül az a fortély, hogy hogyan lehet belőle ívólevet előállítani, hogy azt a féle hatást is bejuttassuk a szervezetünkbe.

A savanyításhoz használt zöld mangó por, azokból a gyümölcsökből készül, amit még zölden levernek a tavaszi viharok. Később az érett mangókat vízbe áztatják, és kinyomkodják a szárkörüli átlátszó nedveket. Ettől kevésbé hevül fel a szervezetünk a mangó édességétől. 

És millió ilyen trükk létezik a tarsolyban! Szóval nemcsak azzal főznek, amit a természet biztosít, hanem mindig felbukkan egy apró kis rítus, egy végtelen egyszerű fortély, amitől az még optimálisabban hat ránk nézve. És így ők állandóan tesznek valamit az egészségükért, mindig valami apróságot, ami hosszútávon nagyon is összeadódik.

Mi nyugaton ezt egy kicsit elfelejtettük, mert mindig van mindenből, és mindig az a legfontosabb, amit mi akarunk és nem az, ami van. De ezt elfelejtve egy csomó mindent nem kap meg a szervezetünk akkor, amikor annak nagyobb szerepe lenne, mint máskor.

Mondjuk az öregek ezt még mindig tudják, sőt szerencsére egyre nagyobb rétegeknél kezd ez visszatérni, pl. a szezonális táplálkozás fontossága, és egyre nagyobb szerepet kap a megelőzés is! 

Szóval igenis jó dolog ez az ázsiai nem siettünk sehová, mindig teszünk egy kicsit magunkért is, nem óriási erőket mozgatunk meg reaktív üzemmódban, hanem előre dolgozunk még ha kicsibe is, és alacsony intenzitással is!

Íme egy remek példa, ami saját találmány:

Grillezéskor vagy vágjuk ketté az egész fej fokhagymát és tegyük arccal lefelé a rácsra, vagy vágjunk le belőle egy kicsit a száránál, amit aztán sózzunk és olíva olajozzunk és becsomagolva süssünk meg. (Ez látható a képen, saját kivitelezésben!)

A zselévé puhult fokhagymát keverjük el olíva olajjal és egy pici sóval és borssal, ami aztán így egy elképesztően egészséges kencévé lett avanzsálva! 

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus és Orientális kultúrtudományok szakértője

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de még attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Abu Patikája, Ájurvéda, Ájurvédikus Receptek/Házi praktikák, Blog/Gasztro Blog, Gasztro Blog Vegáknak, Saját Szektánk Értékrendje
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..