El tudja képzelni magáról, hogy lótuszülésbe helyezkedik a földön egy párnán, behunyja a szemét, a légzése lelassul, és tisztán és elnyújtva ismétli az “Om” szótagot? Ha olyan tisztelettel tekint a testére, mint a lélek templomára, akkor kezdheti is.
Kutatások célkeresztjében
A meditáció egészségre gyakorolt hatásáról ma már több millió ember számol be. Azon túl, hogy rendszeres gyakorlásával csökken a szorongás mértéke, és pozitív hatást fejt ki a hangulati életre, segít a krónikus fájdalmak csillapításában, az immunrendszer erősítésében, a szív egészségének megőrzésében, és egyes esetekben a terhességi problémák megoldásában. Dr. Herbert Benson, a Lélek/Test Intézet alapítója a Harvard Egyetem Orvosi Karán elmondta, hogy a meditáció jelentős hatással bír minden olyan testi elváltozásra, amelynek kialakulásában vagy rosszabbodásában szerepet játszik a stressz jelenléte. Az álmatlanságban szenvedők 80%-ának szűntek meg az alvási problémái a lazítási tréninget követően. A meditációra adott relaxációs válasz lelassítja az anyagcserét, csökkenti a vérnyomást, javítja a szívfrekvenciát, a légzést, és hat az agyi működésre – mondja Dr. Benson.
Gyógyír számos betegségre
A meditáció egészségre gyakorolt hatását ma már számos vizsgálat igazolta, elsősorban az Egyesült Államokban. Több kutatási eredmény számolt be a rendszeres ellazulás és a szív-érrendszeri megbetegedések kapcsolatáról, amely különös jelentőségel bír itthon is. Hosszú távon a meditálás csökkenti a vérnyomást és a szívfrekvenciát. Egy alkalommal a nyaki verőér megvastagodásának mérséklődését mutatták ki, amelynek következtében megnőtt a betegek agyi véráramlása.
Az immunrendszer erősítésének igazolására influenza-injekciókat adtak önkéntesek két csoportjának: az egyik csoport a kísérletet megelőző nyolc hétben rendszeresen meditált, míg a kontrollcsoport nem. Az injekciókat követő vérvizsgálatok a meditációs csoport – az influenza vírussal szemben előállított – magasabb ellenanyagszintjét igazolták.
A meditáló nők körében végzett vizsgálatok mind a premenstruációs szindróma tüneteinek, mind a meddőségi problémák és a szoptatás nehézségeinek javulását igazolták. A premenstruációs tünetek átlagosan 58%-kal enyhültek, és a hőhullámok intenzitása is csökkent.
A meditáció agyi tevékenységre fejtett hatását többek közt buddhista szerzetesek segítségével vizsgálták. Náluk élénkebb agyi aktivitást – ún. gamma hullámokat – mutattak ki, különösképp a tanuláshoz és a boldogsághoz kötött agyi területeken. A gamma hullámok olyan gondolati tevékenységekkel mutatnak szoros összefüggést, mint a figyelem, az emlékezés, a tanulás, és a tudatos észlelés. A szerzeteseknél a pozitív érzelmekhez – például a boldogsághoz – kötött területeken is magasabb aktivitást regisztráltak.
Mantra vagy ima
De vajon honnan tudhatjuk, hogy az ellazulás nálunk is működik? Stan Chapman szerint ha melegséget és nyugalmat érzünk, miközben testünk elnehezül, elértük azt a mélységet, amelynél a test biológiai válaszai beindulnak. Ha ezt nem sikerül elérni önállóan, egyszerűbb, ha csatlakozunk egy meditációs vagy egy jógatanfolyamhoz – mondja. Fontos tudni, hogy az ellazulást többféle úton is el lehet érni, és mindenki maga jön rá, hogy melyik az a módszer, amely beválik. Mindegy, hogy valaki meditál, jógázik, légzőgyakorlatokat végez, vagy imádkozik, a kulcs az ismétlésben rejlik: legyen az egy mantra, egy hang, egy légvétel, vagy egy ima.
Dr. Szemerédy Viktória
