Ksiracshora Gopináth (a sűrített tejet lopó Gopináth), egy Krisna szobrocska, amit Maga Srí Ráma faragott…

A Krisna szobor, amit Maga Ráma, tehát Krisna faragott…

A Rámajána legtöbb verziója úgy szól, hogy amikor Ráma, Szíta és Laksmana elhagyta Ajodhja városát, és száműzetésbe vonultak, elsőként egy Cshitrakut nevezetű helyre mentek. Sőt több mint 11 évig ott is éltek a 14 éves száműzetésből.

Egy délután Ráma mosolyogni kezdett amikor legelésző teheneket vett észre, és Szíta kérdésére elmondta, hogy azért mosolyog, mert bepillantást nyert a következő közös földi inkarnációjukba.

Szíta kérésére, Ráma felkapott egy nagy fekete követ és egy nyílvesszővel kifaragta belőle a következő inkarnációjának képmását, egy Krisna szobrot. A jelen teremtésünk első Krisna szobrát. Ami aztán feledésbe merült az elmúlt sok ezer évben.

Kb. 800 évvel ezelőtt Orisza állam akkori királya, Naraszimha I éppen zarándoklaton volt Cshitrakut területén és az éjszaka folyamán ez a Krisna szobor megjelent álmában és elmondta neki, hogy hol fogja Őt megtalálni és, hogy szabadítsa ki. Másnap reggel a király kilovagolt az erdőbe és a leírt helyen indák és sűrű lombozat mögött megtalálták Krisnát.

Naraszimha I, úgy gondolta, hogy Krisnát vissza viszi magával Puriba, a Bhakti Kutir őshazájába, és ott majd épít Számára egy szép templomot. Úton hazafelé, már észak Oriszában megálltak egy helyen pihenni, Remunában, mert a faluban volt 2 kis tó, ami képes volt ellátni az egész királyi kíséretet vízzel.

Éjszaka álmában újfent megjelent neki Krisna, és elárulta, hogy a 2 kis tavat maga Ő, még Ráma inkarnációjában hozta létre, amikor haza felé tartottak Ajodhjába a 14 év száműzetés és a nagy Lanka-i csata után. Így Ő nem akar tovább menni, hanem itt szeretne maradni!

(Ez a történet úgy szól, hogy Szíta megkéri Rámát, hogy álljanak meg egy kicsit, hogy tisztító fürdőt tudjon venni. Ráma ekkor alakította ki a 2 kis tavacskát, egyet Szítának egyet pedig saját Magának.)

Így Naraszimha I, a kis tavacskákat rendbe tetette és építtetett egy templomot Krisnának. Ez lett a híres neves Gopináth templom. És, hogy miért hívják tejet lopó Gopináthnak? Az majd egy következő mesém  témája lesz!

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Ui: A zarándok lelkületűeknek csak annyit mondanék, hogy nagyon érdemes oda ellátogatni. Remuna városka, egyébként az indiai Orisza állam északi részén található, és helyi viszonylatban kicsi, alig 30 ezres lakosú. Balasore városánál kell leszállni buszról/vonatról és mindösszesen 5-6 kilométernyire van Remuna.

A helyi legendák úgy tartják, hogy maga a Remuna név is a Rámaníja szanszkrit kifejezésből ered, ami szépségest jelent.

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhakti Kutir Bindhu: Rövid spirituális inspirációk, Orientális Mesék, Srí Bhakti Kutir Szamhitá
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük