Tradíció vs. Modern Fejlesztés

ganpAzért ragadtam klaviatúrát, mert van egy -két új trend, amit nem tudok szó nélkül hagyni. 

  1. Névlegesen azt, hogy van egy pali, aki azt hireszteli, a jóga nem egy rossz dolog, de csak úgy jó, ahogy ő a “szakember” mondja.
  2. Meg van egy másik mókus is, aki azt mondja, hogy van valamicske az Ájurvédában vagy a kínai gyógyászatban, de ezek már elavult rendszerek és a mai világban már csak az a hatékony és jó, ahogy emberünk mondja az igét.

Szerintem a Jóga és Ájurvéda egyetlen érdeme elég a sok közül, hogy hitelességük megkérdőjelezhetetlen legyen. Az a tény, hogy 5000 éve használják.

Nem tudom elképzelni azt a beszélgetést, ahogyan két indiai legényke beszélget, és az egyik azt kérdezi a másiktól: „Te, Ranjit, hová mész?” „Megyek jógázni, mert az Ájurvédikus orvosom azt mondta, hogy az majd jót fog tenni a vérnyomásomnak” Erre Pradip kérdése: „Ja, Te is azt a gyógymódot követed, ami már 60 generáció óta senkinek sem működöt?” Ranjit: „Gondoltam, még keddig adok neki egy esélyt, aztán majd váltok.”

Ha valami nem működik, az eltűnik az idő süllyesztőjében.

Szerintem valószínűleg az összes furcsa extrém rendszernek is egyszer csak majd az idő lesz a végzete. Valószínű, hogy az Atkins féle diéta meg a paleolit táplálkozás egy pár év múlva már totálisan ismeretlen lesz. Persze lehet csak húst enni, de tudnunk kell, hogy minden, ami elvágólagosan egyoldalú, az nem működik. Szegény Atkins doktor is szívrohamban halt meg.

De most nemcsak az aktuális csodadiétákra gondolok, hanem ezekre az új találmányokra is, amelyek azért eléggé táj-idegenek.  1 teáskanál nyírfakéreg cukorban, kb. 2 teljes nyírfának kérgéből kinyert anyag van, basszus, ha hód az ember, akkor sem jut annyi fakéreghez 1 nap alatt, nem pedig kétszer annyihoz egy kávéban.

Mindegy, igazából az érdekessége az egésznek az, hogy mi nyugaton máshogy kezeljük a dolgokat, mint a keletiek. Jó hasonlatként a tudásról alkotott nézetet hozhatnám példának.

A nyugati tudáskép az, hogy minél többet foglalkozol valamivel, minél jobb eszközökkel kutatod a témát, annál többet tudunk meg róla, ami igaz is, de a hozzáállás az, hogy tökéletes tudás nincs, mert mindig minden felfedezés változik. Mi még mást tanultunk fizikából, mint a mostani lurkók.

Mi nyugaton azt mondjuk, hogy óriási előrelépés volt a nyomtatott írás, sokan azt mondják, hogy a valós civilizáció kezdete. Indiában úgy tartják, hogy a nyomtatás kezdete volt a civilizált kultúra vége. Ahogy azt Germánusz Gyula is írta, hogy amikor Indiában tanított a helyi srácok mindenre emlékeztek egyszeri hallás után, és ez volt a Védikus időknek a lénye, hogy mindent meg tudtak tanulni az emberek szüleiktől és tanáraiktól, és nem kellettek hozzá leírások. Mai napig sok tradicionális iskolában a Védák szerint tanítanak, azaz a gyerekek mindent megtanulnak kívülről.

Emellett a Védikus világkép még az is, hogy tökéletes tudás létezik, és ezt le is írják a Védák, szimplán csak el kell sajátítani azt.

Azt is mondják a Védák, hogy minden ember rituálé követő. Mindenkinek meg vannak a saját rendszerei és dilijei. Az pl., hogy hogyan zárjuk be az ajtót, mit eszünk és hogyan, stb. Erre azt mondják a Védák, hogyha eleve követünk rítusokat, akkor inkább kövesük azokat a rendszereket, amelyek működnek. A Védák minden életterületről írnak, és azt követve, vagy segítségül hívva azt, amit ők írnak, sokkal egyszerűbb működtetni bizonyos részeit az életünknek.

Tehát visszakanyarodva a bejegyzés elejére, ha tanácsot kérünk a hogyan együnk, mozogjunk, stb. életterületeken egy olyan kultúrkörből, ami már 5000 éve jól működik, azért akkorát nem tudunk mellé verni a cimbalomnak.

Om Tat Sat

Baktai Ádám

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Ájurvéda, Blog/Gasztro Blog, Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , , , , , .
Közvetlen link.

6 Responses to Tradíció vs. Modern Fejlesztés

  1. Bogie szerint:

    Szia TunderAdam,
    Remelem jol vagytok s a dolgaid jol alakulnak, es persze mindenki aki fontos neked jol van.
    Most olvastam a bejegyzesedet a Dharmarol es az Agresziorol FB-n.
    Megeritnett, mert mely doglokat tisztogatok, nagyon lassan s most az van az arcoba tolva, hogy ott nottem fel ahol s nekem emberileg nem volt elonyos sokat artott (persze nekem ez karmam, dharmam hogy ezt tanuljam), de kitakaritani nem egyszeru.
    Most ezzel kuzdok foleg a szeretettel, amivel ugye az onmagammalvaloagresszio is megjelenik egy idoben., Figyelem a tudatom meg az egesz rendszert s tunodom hogy fogok/ lehet ezen tullepni. Melyen van a dolog sokszor latom a sejt szintu feszultseget. Fontos lenne minnel hamarabb kitakaritani, mert a mely rettegesem az emberekktol visszatart attol hogy azt tegyem amiert most itt vagyok. A suli jol megy de alig van kliensem. Meditalok (tibeti buddhista meg Dhyan Vimal tanitasait elsosorban), figyelek, meg igyekszem emberek koze menni a magam modjan hogy lassan te biztosan nyitogassam a kapukat.
    A gaz az hogy annyira jol megtanultam kuzdeni harcolni hogy meg azzal is harcolok szinte minden szintem amivel nem kellene Pl;szeretet. Kb nem is tudok mast. Persze kifele az emberek kedvesnek, tartanak meg humorosnak… nem is oket probalom kontolallni…
    Erdekes kor remelem lassan tullepek az egom jatekan s fegre elkezdenek folyni a dolgok/dolgaim.. addig is megyek meditalni van mit tisztitani!
    Minden jot orlulok hogy vagy a terben!

    • Goredas Goredas szerint:

      Elég sok helyen éltem és voltam a világban, de a mostanában Európában tapasztalt dühödt frusztráció egyedi a mai korunkban. Persze most nem az a lényeg, hogy fikázzam a nyugati életvitelt, inkább azt mondanám, hogy kimondom, ami egyértelmű, hogy tanuljunk belőle, és mi magunk ne essünk ebbe a csapdába. Mindenkinek van rossz oldala és próbálkoznunk kell a rosszabbik énünket is jól kezelni. De az elfojtás sem megoldás, meg kell találni azt az egyensúlyt, hogy ne mi álljunk mindig a bot rossz végén.
      Plusz ott van az, hogyha emberek megszokják azt, hogy bárkinek bármit beszólhatnak, az nem egy reális világkép. Ezért béna a nyugati oktatási rendszer, hogy életkor szerint vannak az osztályok. Az nem az életre nevel, hogy mindig ugyanolyan korúakkal vagy összezárva, mindenkinek ugyanaz a követelmény és mindent egyedül kell megoldanod. Ehhez képest a való világban meg kell tanulni az idősebbekkel és a fiatalabbakkal is bánni, együtt kell működni másokkal és mindenki irányába más az elvárás. Ezért mostanában, ahogy öregszem, és egyre intoleránsabb vagyok a hülyeségre, és hogy óvjam honfitársaimat a tájidegen világkép kialakulásától elkezdtem nép-nevelni.
      Ez most teljesen friss, ma reggel történt velem. Reggel 8-kor a postás néni közölte velem, hogy az egyik csekket nem fizethetem be, mert túl gyűrött. Mondtam neki kedvesen, hogy azt a bírság cetlit a kedves parkoló őr bácsi gyűrte össze és lécci had fizessem be.
      Erre néni bunkó módon: „hát ezt nem hiszem el.” Én: „De hát a többi csekkem, amit otthonról hoztam, teljesen vasalt, miért gyűrtem volna pont azt össze.”
      Ekkor jöttem rá, hogy magyarázkodom egy olyan embernek, akinek az normális, hogy reggel 8-kor egy vadidegen embert cseszegessen. Így azt találtam mondani, hogy minek is beszélünk erről, hiszen hasonló hozzáállásuk végett valószínű, hogy ugyanabban az iskolában nevelkedtek a parkoló bácsival. Erre persze a néni vérig sértődött, de most tényleg neki ez kell a reggeli kávé mellé, hogy beszóljon valakinek? Ha igen, akkor meg hát ott van mindenkori minden tettünk karmái. A Védák azt mondják, hogy mindent lehet, csak éppen mindennek van visszahatása. De ez még a mi nyelvünkön is így szól: ki mint vet, úgy arat. Ez a teljesen felfoghatatlan számomra, valaki ott ül egy ablak mögött, az a munkája, hogy emberekkel érintkezzen, miért jó neki, hogy embereknek beszóljon. Gondolom nem csak engem tüntetett ki, hanem ez egy általános beidegződés, de jó neki az, hogy feszültségben teljen az egész napja? Na mindegy.
      De, hogy ne mindig magammal példálózzam, voltam egy pár hónapja a Budakeszi Vadasparkban. A farkasoknál egy anyuka elkezdett valamit elmagyarázni a kisgyerkőcének, erre egy másik anyuka, úgy, hogy az első anyuka is hallja elmagyarázta az ő gyerekének, hogy az, amit az első anyuka mondott miért hülyeség, és hogy az nem úgy van. Az első anyuka nem azt mondta, hogy a farkasok növényevő páros ujjú patás kétéltű állatok, hanem valami olyasmit, hogy miért futkároznak a farkasok úgy, ahogy. Erre a csaj vette a fáradtságot, hogy azt az embert a saját gyereke előtt lejárasa. Tényleg kell ez nekünk?!
      Ezt is leginkább Magyar honban tapasztalom, hogy emberek teljesen ismeretlenül, vad idegen embereknek beszólnak, mindenféle előjáték nélkül.
      A Védák azt mondják: „dicsérj nyilvánosan, szidalmazz négyszemközt”, és azt is, hogy csak akkor vegyük a fáradtságot arra, hogy másokat kijavítsunk, ha vagyunk olyan kapcsolatban, és abban a pozícióban az illetővel, hogy ezt ő el is tudja fogadni.
      Szoktam mondani, hogy 3 év görögországi és 10 év indiai lét alatt nem ért annyi atrocitás, mint néha Budapesten egy-egy közértbe menetel alatt.
      Ami érdekes az ázsiai szemléletben az, hogy ők mindig azt teszik, amit a helyzet éppen megkíván. Persze Indiában is úgy szálnak fel a vonatra, mint az örültek, de azért mert ott egy 72 helyes vagonban 372-en szállnak fel, ha nem tolakodsz, lemaradsz. Amikor viszont már mindenki elhelyezkedett, mindenki udvarias a másikkal, mert 72 helyen 372 embernek, 12 órán át udvariasnak kell lenni ahhoz, hogy ne frusztrálódjon mindenki halálra.
      Mesterem, Bhaktividya Purna Swami egyszer azt mondta nekem, valaki nem attól úriember, mert kesztyűben jár, és golfozik, hanem attól, hogy mások jól érzik magukat a társaságában. Na, erre kellene törekedni.

  2. Pap Zoltán szerint:

    Amúgy eléggé durva, amit kiírtál az üzenőfalra. De ez a valóság. Sajna…

  3. Katona György és Papp Tamás szerint:

    Szia Ádám!
    Most a gyerekeket 2014-ben már szülni kell, vagy akkor kell csinálni az alatt a 6 nap alatt amikor mind a 9 bolygó jó helyen lesz ?!?!
    A másik kérdés, hogy beígérték, hogy 2029 vagy 2036-ban el fog találni minket egy kis bolygó, de ha 2012-ben világ vége van, akkor nem mindegy, hogy mikor talál el minket?
    Most egyéb színvonalas kérdésünk nincs hozzád.
    Üdv:
    Györgyi Tündér és Tamás Tündérúr!

  4. Budavári Tamás szerint:

    Dharma és Agresszió-hoz
    alapszabály, h mindig legyen nálad egy kukri, az ilyen vitás kérdések rendezéséhez, h pl ehhez képest mekkora??? és angyali mosoly

  5. Visszajelzés: Tradíció vs. Modern Fejlesztés II | Bhakti Kutir

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük