Ma asztrológiailag egy elég kemény nap van, ezért is gondoltam, hogy írnék a harakiriről.
Mint köztudott Japánban eleinte úgy gondolták, hogy a kínai minták átvétele lesz majd a megoldás a kultúra fellendítésére, és a művelődés fejlesztésére. Aztán, ahogyan Koreából beérkezett a Buddhizmus, nekik is egy picit jobban kinyílt a világ.
Persze nem kell nagy történelmi tudónak lenni, hogy visszavezessük a Buddhizmust Indiára, de azt kevesen tudják, hogy a Buddhizmus milyen sok elemét átvette vagy inkább megtartotta a Védikus gondolkodásnak, mint pl. a tradicionális jóga/ájurvéda anatómiai képet is.
Az kb. lekövethető, hogy a nyugati orvoslásban az idegekről a 19. században kezdtek el komolyabban értekezni, de a Védákban már kb. 5000 éve is írtak erről az emberi szövetről.
Sőt a Hatha Jóga klasszikusai a gerinc mentén 3 fő idegpályáról bővebben is írnak, az Idáról, a Pingaláról és a Susumnáról.
A Susumna idegpályán belül szintén 3 főideg fut, a Brahmá, a Kurma és a Csitra Nádi. A Védák úgy tartják, hogy a Csitra Nádi tartja bent a testünkben a lelkünket. Ezek a leírások a Buddhizmus kultúrájában is megfigyelhetők.
Ennek mentén alakult ki a Japán kultúrában a Harakiri metódusa, ami azt jelenti “lélekmetszés”.
Először is a köldök magasságában, de bal oldalt a hasfalba szúr harakirit elkövető, és a köldököt keresztül vágva áthalad a jobb oldalra. Utána a pengét kihúzza a hasból és úgy fordítja el a praktizör azt, hogy az éle felfelé nézzen. Ezek után a pengét újra beledöfi a hasfalba a szeméremcsont felett, majd felhúzza a köldökig. Így mindkét irányból átvágja a Csitra Nádit, hogy ki tudja szabadítani a lelket a testből.
Ezek után csak el kell távolítani a pengét a hasból, még egyszer elfordítani, hogy az éle lefelé álljon és belevezetni a torokba, hogy legyen nyitás a lélek számára, ahonnan eltud távozni a testből. Az ilyen tradicionális Harakirit utoljára 2004-ben követtek el Japánban.
Remélem a vizuális típusok is eltudnak aludni ma éjjel.
Om Tat Sat
Baktai Ádám
UI: Egyébként a klasszikus hasat felmetsző harakirit először, Minamoto no Tametomo követte el 1170-ben. Ő az egyik elődje és mestere annak a harcművészeti és gyógyászati iskolának, aminek a rendszerét mi is tanuljuk a Bhakti Kutirban! (Itt bővebben is lehet olvasni a Japán harc művészet és gyógyítás történelméről!)
Visszajelzés: Sokat látni a Védikus történetekben, de még a Buddhistákban is, hogy a haldoklók Északra mennek, miért? | Bhakti Kutir
Visszajelzés: Megint kemény napunk van, így újra közétennék némi véres japán kultúrát… | Bhakti Kutir