Bevallom, sunyi módon beírtam a Kutir honlapján lévő keresőbe, hogy Dhanvantari, hogy rátok eresszek egy régebben megírt, de örök értékű bejegyzést, és mély megdöbbenésemre, csak egy találat volt az egész oldalon.
Szóval, akkor íme egy kis hiánypótlás és némi Védikus történelem:
Réges-régen egy messzi-messzi galaxisban az Istenek és a Démonok elhatározták, hogy kiköpülik a tej óceánt. A köpülés közben mindenféle jóhoz, és rosszhoz, valamint egy csomó melléktermékhez is hozzájutottak, de ez egy másik alkalomhoz illő mese lenne, így, hogy rövidre vágjam a témát, kisvártatva elértek ahhoz a ponthoz, amikor a tejóceán legjavához jutottak, a halhatatlanság nektárjához.
Ezt a nektárt, Maga Dhanvantari, Visnu vagy Krisna egyik formája hozta fel a mélyből, egy edényben, és mivel 4 karja volt, volt még nála egy köteg gyógynövény, a kagyló és az Ájurvéda rendszerének leírása.
Ebben az időben még a Védákban felhalmozott tudást szájról-szájra adták tovább magasztos mesterek, lelkes tanítványaiknak, így sokan azt mondják, hogy maga az Ájurvéda tudománya az első írott szöveg a világon.
Amit, kb. az is alátámaszt, hogy már az első Védavyász által leírott Védában, a Rig Védában is több mint 10 ezer vers szól az Ájurvédáról, ami így az egyik legnagyobb terjedelmű témakör, amit az első Véda felölel.
Szóval idén, az Ájurvéda létrejöttét és az Ájurvéda Istenének a napját, Október 21-én ünnepeljük. Tehát tegyünk valamit az egészségünkért, kezdjünk bele az Ájurvéda tudásának elsajátításába, vagy egy kúrába, vagy „csak” tegyünk egy felajánlást Dhanvantarinak, és biztos, hogy áldás lesz teteinken.
Om Tat Sat
Baktai Ádám
UI: Remélem nem voltam túl Hindu, tudjátok Indiában azért előjönnek belőlem a vallási fanatizmus hajlama.
