A Védák azt írják, hogy spirituálisan, mi élőlények, mind testvérek vagyunk. Mindegyikőnkben lakozik lélek, és ezek a lelkek, mind egyenlőek.
Tehát a növény evés is bűn, csak egy kicsit kisebb, mert a növénytestben élő lelkek, sokkal fedettebb tudattal bírnak, mint a többi inkarnációk. Ezért van az is leírva különféle ázsiai spirituális kultúrák nagy könyveiben, hogy kisebb bűn kioltani a jelen földi életét, majd megenni a testét, egy madár testben élő lélek esetében, mint pl. egy gerinces és emlős testben rejlő léleknél. A madárnál kisebb bűn a hal, annál pedig a növény.
Ezért van az is, hogy néhány Hindu tradícióban a halat a Gangesz gyümölcsének hívják, és meg is eszik. De pl. ezen gondolati világ szerint volt az is, hogy technikailag a második világháború végéig Japánban egyáltalán nem volt jó szemmel nézve a 4 lábú állatok elfogyasztása, és technikailag mindenki halakat és madarakat evett, mármint akik, nem vegetáriánusként élték életüket.
Sőt az összes fenti információ ismeretében született meg a Dzainizmusban az a tradíció, hogy ők olyannyira vegetáriánusok, hogy csak a termő növények terméseit eszik meg. Tehát csak azt eszik meg, ami lehullik a növényről, de ezzel a növény nem pusztul el. Ők nem esznek meg még olyan növényeket sem, amelyeket pl. ki kell húzni a földből.
És mivel ezt a bejegyzést abszolút az információ átadás jegyében írtam le nektek, és nem a bűntudat gerjesztésének jegyében, íme egy nagyon fontos információ. Egyszer még Indiában egy Buddhista szerzetes kolléga elmagyarázta nekem, hogyan kell úgy felvágni a zöldségeket, hogy az a lehető legkevésbé fájjon nekik. (Egyébként később ez mérésékkel igazolva lett Dr. Hiroshi Motoyama által is.)
- Először lapjára vágjuk fel a zöldségeket, még akkor is, ha ez mondjuk egy nagy padlizsánnál azért elég körülményes.
- Majd hasábokra vágjuk a lapokat.
- És csak a legvégén vágjuk szegényeket kockára.
Om Tat Sat
Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője
UI: Ide lőjetek!
