Lassan 40 éve vagyok vegetáriánus és így egy elég komoly mennyiségű vicces kajás történetem van, kb. az egész világból.
Gondolom, el tudjátok képzelni, hogy a 80-as évek elején, hogyan reagálták le a „kérnék szépen egy hamburgert, hús nélkül” kérést a Móriczon! Vagy Görögországban mit szóltak egy „kérnék egy szuvlákit, hús nélkül” dumára a 90-es évek elején.
Különben amikor egy pár évig Görögországban laktam, ott nem is ismerték magát a vegetáriánus kifejezést. Lásd „Bazi nagy Görög Lagzi” című filmet, ahol elhangzik a mára már ikonikus rész: „Vegetáriánus?! Nem baj akkor csinálunk neki bárányt!”.
Akkoriban görögül a „hortofágosz” kifejezést használták a vegetáriánusokra, ami szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy „fűevő”. Nem különben ez a gyűjtő neve a húscéljából tartott haszonállatoknak is. Szóval bárhová is mentünk vendégségbe vagy étterembe, mindig volt egy 10-15 perc kontrollálatlan röhögés, mikor megpróbáltam kajához jutni.
Volt olyan vendégség élményem is, ahol szó szerint vették a dolgokat és finoman párolt füvet kaptam vacsira, szerencsére olívaolajjal és citromlével ízesítve, ami miatt mégis csak más még a párolt fű is. Szerencsére annyi lélekjelenlétem azért volt, hogy a vendéglátó anyukától kértem sót, és amikor kiment a konyhába a zsebembe tömködtem a locsogós füvet, amit aztán gyorsan lefojtottam 2 marék szalvétával, hogy ne ázzon teljesen át a gatyám.
Persze a vendéglátó család apukája és a 3 gyereke fuldokoltak a röhögéstől. Mondjuk anya is meglepődött, amikor kiderült, hogy mint hortofágosz azért el vagyok sült krumplival és horiatiki salátával is.
De ezek 30-40 éve voltak, és a legtöbb helyen azért már tudják, hogy mi fán terem a fűevő, de valljuk be itthon azért még mindig nagyon nehéz vegának lenni egy étteremben, de csak azért mert nem igazán van választék. Így vagy magunkra főzünk, vagy rászokunk a köretek fogyasztására és a rántott sajt, rántott gomba evésre. Mondjuk azért jobb helyeken előfordul, hogy talán rántott karfiol is előkerül némi ösztönzésre!
Szóval egy kicsit még nehéz, és így arra gondoltam, hogy talán ott kezdhetnénk a vegetáriánus táplálkozás népszerűsítését, hogy először is egyszerűsítsünk a kajákat és talán a szokásos köreteket kellene újra értelmezni.
Tételezzük fel, hogy jön hozzánk egy vegetáriánus valaki, és nem szeretnénk leoltani őt egy krumpli püré rántott sajt kombóval, mert mondjuk, szeretjük az illetőt.
Először is vegyünk grill sajtot, és máris egy csomó időt spórolunk, amit majd bele tehetünk a krumplipüré elkészítésébe. A grill sajt egy olyan tejipari melléktermék, amiből már minden ki lett vonva, a vaj, a túró, minden, így annyira zsírmentes szegény, hogy már nem olvad el, és nem folyik szét. Szóval jó forróra felhevítjük a serpenyőt és minden nélkül is, megpiríthatjuk mindkét oldalát, vagy nagyon kedves olíva olajon megforgatjuk. Kb 2-3 perc az egész és pipa.
És akkor jöhet a krumplipüré recept, amihez kell egy picit több idő, de megéri. Mi már bevetettük karácsonyra is és isteni.
- Krumpli sós vízbe megfő, közben apróra vágott káposzta kevés vízben megpárol, másik edényben. A káposztát leszűrjük, hogy ne legyen szutymákos. Ez az egész folyamat kb. 5-7 perc.
- Aztán a kiürült káposztás edényben vajon megpirít egy kis fokhagyma és némi újhagyma, majd amikor már üvegesre pirultak, a leszűrt káposzta is beszáll a fazékba. Még 1-2 perc pirítás. Só, bors azért kell bele.
- Ezek után öntünk rá tejet, mert a tejbe sohasem teszünk sót az Ájurvéda szerint, de fordítva mehet. A tejbe után mehet még vaj. Amikor a vaj felolvadt, rá mehet a krumpli, és összetörjük az egészet, de nem teljesen.
Ez egy Ír recept, úgy hívják, hogy colecannon, avagy káposztás ágyú. Sok sikert hozzá!
Om Tat Sat
Baktai Ádám
