A nyugati világban nyelvészek, régészek, antropológusok sokszor azt mondják, hogy onnan eredeztethető az emberi civilizáció, amikor elkezdtünk írni.
Védikusan meg azt mondják, hogy az írás szükségessége az emberiség hanyatlása végett következett be. Hiszen addig mindent hallás után megtudtak tanulni az emberek, mert a megértésen volt a hangsúly.
Amikor írott szövegekből tanulunk, nem a megértésre, hanem megtanulásra kerül a fókuszpont, és az már nem mélyül be annyira.
Egyébként Germanusz Gyula is írja, hogy amikor Shantinikétanban tanított, Ravindranáth Tagore felkérésére, az indiai gyerekek mindent feltudtak idézni, akár évekkel később is, egyetlen egyszeri hallás után.
Sőt a mai napig egy csomó olyan tradicionális iskola van Indiában, ahol az oktatás arra épül fel, hogy a 4 Védák fennmaradó írásait fejből megtanulják a gyerekek. Ebbél fakadnak azok a titulusok is, mint Dvivédi (2 Véda tudója), Cshaturvédi (4 Véda tudója), stb…
Om Tat Sat
Baktai Ádám Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője
UI: És még ebből fakadóan egy kis apróság! Sokszor azzal szoktam szembesülni azzal a véleménnyel, hogy az ősi tudományok már ideje múltak és nem nekünk szólnak. De hát pont ez a lényeg, a Védák nekünk szólnak, nekünk lett leírva! A Védikus időkben nem kellett leírni a Védákat, hiszen mindenki tudta azt a tudás, és ami mindennél fontosabb, aszerint is éltek!
