A Mahábhárata eposz idején Krisna egy Dváraká nevezetű várost alapított saját királyságának székhelyként, a mai India észak-nyugati részén. Ennek megfelelően Dváraká, mint szenthely szerepel India 4 legszentebb városának listáján is, ahol a nyugati régiók szenthelyeként tartják nyilván, valamint szerepel a Szapta Puri, vagyis a “7 legszentebb város” felsorolásban is!
A mai Dváraká egy tengerparti városka, de anno Krisna idején a város “nemcsak” az arab tenger partján terült el, hanem a víz felé is terjeszkedett hatalmas palotákkal és csarnokokkal meghódítva az öbölt. Dváraká ezen része azóta elsüllyedt, de 1983 óta az indiai régészeti társaság nagy erőkkel végez feltárásokat a területen, és az nagyjából beazonosításra került, hogy Dváraká cca. ie. 1500 körül süllyedhetett el.
De az apropója ennek a bejegyzésnek az, hogy a Mahábhárata leírja, hogy az árapály idején Dvárakánál a visszahúzódó tenger úgy néz ki az égből, mintha egy hatalmas fa állna a parton. Erről közölt egy képet a régészeti társaság!
Om Tat Sat
Baktai Ádám Hindu pap, a védikus kultúrtudományok szakértője