Ájurvédikus Pszichológia, vagy amit akartok III. rész (Női Agy/Férfi Agy)

valószínű, ebben a korszakban még nem voltak meg azok a férfi képességek, hogy a csajokat verbálisan kábítsuk, de ha nem kábítanánk őket, akkor meg nem akarnak velünk lenni, szóval régen ez volt a legkézenfekvőbb, gondolom…

Régészek, antropológusok, nyelvészek, társadalomkutatók nagyjából mindenki kiegyezik azzal, hogy kb. 110 ezer évvel ezelőtt alakult ki a modern emberi agy.

Nagyjából abban is kiegyeznek a kutatók, hogy akkoriban a férfi agy úgy szocializálódott, hogy reggel elindultak a haverokkal és egész nap üldögéltek a bozótban, és ha kellő képen csöndben voltak, akkor arra jött egy szarvas vagy egy őzike és estére meg is volt a vacsora. De ha dumáltak, akkor nem jött arra semmi sem, és így a törzs éhen maradt.

Tehát a férfi szocializáció arról szólt, hogy ugyan együtt vagyunk, de kussolunk!

A nők ezzel szemben otthon maradtak a kunyhókban, és barlangokban és azt szokták meg, hogy azokkal, akikkel tőrödnek, bizony beszélgetni kell. Az idősebbek és a gyerekek akkor is igényelték az odafigyelést és természetesen a bölcsebbektől való tanulás, és a fiatalabb generáció tanítása akkor is, és mindenkoron, a legegyszerűbb módon a beszélgetésen keresztül valósult meg.

Így a hölgyek meg úgy szocializálódtak, hogy a szeretteikkel, törődésből, odafigyelésből bizony kommunikálnak.

Valószínű ez az apró kis tény elégé erősen befolyásolja a szociális és társasági életünket a mai napig. Kb. olyannyira, hogy egy brit kutatás által kiderült, miszerint ha egy pár megérkezik egy társaságba, akkor anya először azt méri fel, hogy kik vannak ott és kikkel lehet majd érintkezni, míg apa ösztönszerűen azt deríti fel először, hogy merre vannak még kijáratok, merre lehet menekülni és hol lehet, úgy elhelyezkedni, hogy belássa az egész termet és ne mászkáljanak mögötte.

Tehát már egy társadalmi helyzetben való megérkezéskor is a lehető legtávolabb kerülnek egymástól energetikailag, mert az egyik megérkezne, a másik meg már menekülne. Hogy mi a megoldás?

Hát urak, ha nőt akarunk, akkor nem szabad ősemberként viselkedni! Meg járjunk locsolni!

Kellemes Húsvétot mindenkinek!

Om Tat Sat

Baktai Ádám

 

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belehabarodva a védikus kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A kolostorban 2.30-kor keltünk, és a tanuláson kívül minden nap részt vettünk 2-2 órás meditáción és templomi szolgálaton, valamint elég sok kerti munkát és takarítást is felajánlhattunk, mint szolgálat. Magunkra főztünk és tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt. De mindenek felett az volt a legfelemelőbb, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Ájurvéda
Kiemelt szavak: , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük