Egy pár éve, ahhoz, hogy megkapjak egy 2 éves vízumot az Arab Egyesült Emirátusokba elég komoly orvosi vizsgálat sorozaton kellett részt vennem.
Tüdő röntgenen és egy elég széles spektrumra kiterjedő vérvizsgálat is pakliban volt, és egy személyes orvosi vizsgálat is. Persze a fent említett kettőn csillagos 5-ös mércével mentem át, hát azért csak jógázik az ember 30+ éve, de nem is ez a lényeg.
Bementem a vizsgálóba és egy szigorú arcú libanoni doktor fogadott, aki mellesleg Amerikában tanult, de volt szakvizsga papírja Londonból is. Megkérdezte, hogy „hogy vagyok”, mire azt feleltem, hogy fenomenálisan. Azt mondta, „jól is néz ki”. Majd megkérdezte volt-e valamikor valamilyen krónikus, fertőző vagy trópusi betegségem. Mondtam, hát 10 év India alatt azért becsúszott egy hat alkalommal visszatérő malária és egy 2 alkalmas fertőző májgyulladás, amikor is totál besárgultam.
Láttam, hogy picit elkomorul az arca, de mentő kérdésként bedobta, hogy „és mit tesz az egészségéért?”. Mondtam heti 4-5 jóga, legalább 15 éve, és 16-17 éve nem voltam beteg. Ja, és 30 éve vagyok vegetáriánus. Erre a doktor: „ja, hát akkor semmi probléma” kezet ráztunk és lepecsételte a papíromat, hogy „átment”.
Érdekes, nem? Ja és nehogy azt higgyétek, hogy ott olyan lazán mennek a dolgok. Egy ország, aminek a lakosságának 82%-a bevándorló, és a világ egyik leggazdagabb országa, nem adja annyira könnyen a bőrét. Láttam szegény dél-kelet ázsiai hölgyeket és urakat, akik egyszerre 5-6 oltást kaptak, hogy megkaphassák a letelepedési engedélyüket.
Egyszerűen egy olyan doktor bácsihoz kerültem, aki totálisan tisztában volt a helyzet súlyával és a hatha jóga hihetetlen hatás mechanizmusaival. Ennyi. Pötty a vége.
Om Tat Sat
Baktai Ádám Védikus pap, a Védius tudományok szakértője
