A Garuda Purána első szakaszának utolsó fejezete röviden leírja a jóga folyamatát!

A Garuda Purána egyike a Védák történeti leírásainak. Két részből áll és sok-sok ezer versében egy igen széles repertoárnyi témakört elevenít fel. 

Az első részben például a Dhanvantari Szamhita egy több mint 70 fejezetes szakasz, ami az Ájurvédikus gyógyászat témakörét járja körül és olyan Ájurvéda klasszikusoknak is alapjául szolgált, mint pl. Szusruta Szamhita és az Aditjahridaja.

A Garuda Purána első részének utolsó 10 fejezte a Jóga rendszerét dolgozza fel, és így ennek a 10 fejezetes etapnak egy külön neve is van Brahmá Gítá, vagyis Brahmá éneke. Ez az utolsó fejezete ennek a Gítának, ami egyben az utolsó fejezete a Garuda Purána első részének is:

Ó, Arjuna, Pritha fia, a morális tiltások, a betartandó előírások, a fizikai testhelyzetek gyakorlása, a légzés szabályozás, az elme elvonatkoztatása a külső világtól, a meditáció, az elmélkedés és a szamádhi (teljes megvilágosodás) a jóga folyamat nyolc alapvető összetevője, ami a végső felzabaduláshoz vezet.

A legmagasabb erény az, amikor minden teremtmény iránt megszűnik minden erőszakos és bántó hajlam, mindenkoron. Az együttérzésből fakad  a legmagasabb boldogság. Azt mondd, ami igaz és kellemes. Ne mondj ki olyan ami igaz, az az kellemetlen, de kellemes hazugságot sem, ez az örök erény.

Valaminek az eltulajdonítását vagy erőszakkal történő megszerzését sztéjamnak hívják, ennek ellenkezője érdemhez vezet. Brahmacsárjának hívják a szexuális vágyról mindenkori és minden körülmények között való lemondást, mind az elme, mind a beszéd és mind a tettek szintjén. Ajándékok el nem fogadását még nehéz helyzetekben sem és szorgalmas lemondást aparigrahának nevezik.

A megtisztulás legyen az akár külső, akár belső, történhet föld és víz segítségével, vagy az elménk gondolatainak megtisztításával. Az elégedettség az, amikor az öröm a könnyen megszerezhető, kérés nélkül elérhető dolgokból áll. A lemondás abból áll, hogy az elmét és az érzékszerveket egy adott célra összpontosítjuk, vagy a test lesoványodását idézzük ellő csandrajánam vagy kricsha csandrajánam vezeklések gyakorlásával.

Az Óm, a Sata Rudrija és Védánta szövegek recitálásával elért belső megtisztulást szvadhjájának nevezik. A Hari-ba vetett töretlen hitet és a Srutikban és Szmritikben felsorolt ​​rítusok végrehajtását spirituális szemlélődésnek nevezik.

A szvastika a padma és az egyéb gyakorlatok a jóga különböző testhelyzetei. A levegőt, ami az ember szervezetében áramlik, pránának hívják, és a pránájáma a légzés kiáramlásának ellenőrzéséből áll.

Ó, Pandava, a Pratjahára abból áll, ha visszatartjuk az elmét és az érzékszerveket a külső világ valótlan tárgyai irányába való vándorlástól. A meditáció Brahmanon való meditálásból áll, akár megtestesült, akár testetleb formában. Az Én Brahman minőségén kell meditálni a jóga kezdetén, míg a Legfelsőbb Brahmamom a későbbi szakaszában, a megnövekedett spirituális erők megszerzése után. Az a tudás, hogy az én is a legfelsőbb Brahman minősége, a szamádhi állapotát képviseli. Az beszéd, az a tudás, az a felfogás, hogy „én is része vagyok a Brahmannak” vezet a felszabaduláshoz.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a keleti kultúrtudományok szakértője

Goredas

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta vagyok teljesen belemerülve a varázslatos keleti kultúrába. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanulhattam a keleti tudományokat, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében. Sőt, együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt majd 30 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár és segítő, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik eljönnek hozzám tanácsadásra vagy képzésekre. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Ájurvéda, Bhakti Kutir Bindhu: Rövid spirituális inspirációk, Jóga, Saját Szektánk Értékrendje, Srí Bhakti Kutir Szamhitá, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

One Response to A Garuda Purána első szakaszának utolsó fejezete röviden leírja a jóga folyamatát!

  1. Visszajelzés: A Védikus irodalom felépítése… | Bhakti Kutir

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük