Bhagavad Gita 5. fejezet, Karma-Szannjása Jóga, a cselekvésről lemondás jógája, 29 vers.
Első szakasz, versek 1-6: A niskáma-karma-jóga a könnyebb folyamat.
Ardzsuna újra megkérdezi Krisnát, hogy jobb-e a cselekedetekről való lemondás, mint a ragaszkodás mentes munka. Krisna azt mondja, hogy ha mindkét folyamat ugyanazt a célt próbálja elérni, a végső felszabadulást, akkor mindkét folyamat ugyanannyira hatékony. Viszont a ragaszkodás mentes munka (niskáma-karma-jóga) folyamata könnyebb.
Második szakasz, versek 7-12: Hogyan végezzük a niskáma-karma-jógát.
A niskáma-karma-jógi nem azonosítja magát a testével, és a test által elvégzett cselekedetekhez sem. A nem-ragaszkodása végett tiszta marad és eléri a végső célját.
Harmadik szakasz, versek 13-16: A niskáma-karma-jóga alapjául szolgáló tudás.
A megtestesült lélek a nem-ragaszkodás állapotában nem cselekszik, az anyagi kötőerők hajtják végre a feladatokat, és ezzel a tudással felvértezve elérhető a legmagasztosabb lét.
Negyedik szakasz, versek 17-25: Felszabadulás a felemelkedés által.
Ennek a tudásnak a birtokában a bölcsek felülemelkednek a materiális világ különbözőségein, mentesek a vágyakozástól és a matérián túli világ felé törekszenek, így hamarosan elérik a felszabadulást.
Ötödik szakasz, versek 27-28: A cselekvésről lemondó jógik is elérhetik a felszabadulást.
Azáltal, hogy minden külsőséget feladnak és tökéletesen a belsőre koncentrálnak a jógík is elérik a felszabadulást.
Hatodik szakasz, vers 29: A felszabadulás formulája.
Krisna azt mondja a 29. versben: „Aki felismeri azt, hogy Én vagyok minden vezeklés és felajánlás célja, az univerzum egészének Ura, aki minden élőlény jó akarója, az eléri a tökéletes békességet!”
Om Tat Sat
Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője
