Végre várható a naposabb idő, így előállíthatjuk a világ legegyszerűbb szörpét. Az Ájurvéda szerint nagyon nagy melegben amúgy is célra vezető némi sót, cukrot vagy citromot beletenni az innivalóinkba, mert akkor a szervezetünk jobban meg tudja kötni a bevitt folyadékot.
De ez még finom is! Íme a recept:
Végy 1 kg apró szemű gyümölcsöt és adja hozzá 2 liter vizet. A gyümölcsöt alaposan nyomkodd szét.
Tedd ki a napra, 2-3 napig (Indiában 1 nap is elég) attól függően, hogy mennyire van meleg.
Szűrd át a nedűt, és adj hozzá 1 kg barna nád cukrot, lassanként elkeverve, és még aznap is tartsd a keveréket a napon.
Indiában valami fakéreg port tesznek hozzá, hogy ne romoljon meg, kb. mint nálunk a szalicil por. Mondjuk azt hiszem a szalicil is egy fűzfa féle fának a kérgéből van.
(Mostanában azt mondják, hogy a szalicil egészségtelen, de a kalmopyrinnek is ugyanaz a hatóanyaga, de arról meg nem hallani, hogy gáz. Itthon a nagy befőzők a nátrium benzoátra esküsznek, de a nagyon bio arcoknak úgy gondolom az is gáz, mert szervetlen is és vegyszer is. A nyugati élelmiszeriparban a nátrium benzoát E 211 néven fut, a Coca Cola cég kivonta a Light termékükből 2008-ban, mert sok vád érte őket a használatért!)
Szóval ötleteket várnék tőletek egészséges tartósítás jeligére, mint pl. a Budaváry Tomi féle kukoricakeményítő hintőpor. Mondjuk szerintem, ha a hűtőben tartjuk a hideg szörpünket, nem buggyan meg adalék nélkül sem.
De ebben amúgy is az a fő, hogy nem kell főzni és „napenergiával” készül.
Az Eating Well Magazine előrukkolt egy érdekes kutatással, ők nem csak az egészségünk szempontjából, de természetvédelmi megfigyelések alapján is figyelembe vették az ételek egészségességét. A természet szempontjából egyértelműen azok a leghúzósabb kaják, amiket többször is át kell dolgozni, hogy ehetőek legyenek.
Így a legbénább fehérje forrás messzemenőleg a marhahús, mert nem csak az a baj vele, hogy 160 ezer liter víz kell 1 kg marhahús előállításához (amiben természetesen minden benne van, a takarmány növény öntözésétől, az istállótakarításig), hanem az is, hogy millió ezer más kaja is van, ami lényegesen gazdagabb fehérjében. Amúgy is az erdő kitermelés fő oka a haszonállattartás növelése, még úgy is, hogy minden étkezésre előállított hústermék 20%-a a szemétbe kerül.
Ebből a szempontból a kutatás szerint a legjobb fehérje a helyi tej és tejtermékek fehérje, majd a babfélék és utána a tofu, ami kb. egyharmad annyi karbon lábnyomot hagy a világon, mint a marhahús, pedig az is egy többszörösen átdolgozott élelmiszer.
A sok fel és átdolgozás nagyon-nagyon sok vizet igényel, és pont a víz, amiből úgy néz ki, hogy fogytán leszünk. Ugyanis az 1990-es évek elején egy emberre 20 ezer köbméter édes víz jutott átlagban, 20 évvel később már csak 6 ezer köbméter az egy főre eső víz készlet. Persze akkor is és most is a leosztás mondjuk a jordánok és a kanadaiak között a legbrutálabb, mert nagyjából 50-szer több víz jut egy kanadaira, mint egy jordán állampolgárra.
Szóval óvjuk a világunkat, főként úgy, hogy ne fogyasszunk túl sokszor fel és átdolgozott termékeket, igyunk Ájurvédikus hideg szörpöt, amit ráadásul nappal készítünk el, és állítólag úgy még hatékonyabb is, ha főként nappal és a nappaliban fogyasztjuk.
A képen látható szeder nagyon jó hideg szörpnek, mert egyetlen szeder faj sem mérgező, egyetlen része sem a növénynek, plusz tele van mindenféle vitaminnal és nyomelemmel. De jó az eper, a málna, az áfonya, az egres, kb. minden bogyós gyümi!
Om Tat Sat
Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus kultúrtudományok szakértője
Visszajelzés: A 7 Ájurvédikus Receptje: Folyadékbevitel… | Bhakti Kutir