Miért hordanak selymet a legkülönbözőbb spirituális gyakorlók, jógik, stb. Indiában?

Ezt az írást némi tisztázásként gondoltam megírni, mert egy régi kedves ismerős feltett egy retorikus kérdést a neten, így gondoltam, hátha megtudom nyugtatni egy kicsit a lelkét, mert ő egy nagyon jó és kedves lélek!

Szóval Védikusan a selyem egyértelműen ahimsza selyem. Tehát olyan selyem, amit rövid szálakból összesodornak, és így egy kicsit úgy néz ki, mint a durva krumplis zsák, még akkor is ha maga az anyag kellemes és puha. 

Ez úgy alakul ki, hogy miután selyemhernyók bebábozták magukat 2 opció van:

  1. Megvárjuk, hogy a selyemlepke kirágja magát a bábból, ami miatt a bábon lévő lyuk végett rövidebb szálakat kapunk, így szövés előtt még össze kell sodorni a szálakat. Így kapjuk a képen látható durvább kinézetű anyagot.
  2. Nem várjuk meg a selyemlepke kikelését, hanem forró gőzzel a bábot szét bontjuk, amiből egy végtelenül hosszú selyemszálat kapunk. Itt kb. elképzelhető, hogy hány millió selyemhernyót kell megölni ahhoz, hogy szép fényes selyem anyagokat tudjunk venni a boltba.

Tehát ha selyem, akkor csak ez a durvaszővéses külsejű cucc a megoldás. De, hogy miért éppen selyem?

Egyrészről a selyem egy tisztább anyagnak minősül, mint pl. a pamut. És minél tisztább egy egy anyag, azt annál nehezebb beszennyezni, és annál könnyebb megtisztítani. Ez kifejezetten fontos pl. papoknál, akik oltár szolgálatot látnak el!

  • Pl. ha pamut ruhát csak vízzel lehet megtisztítani, és miután már levettük a ruhát, az már szennyesnek számít.
  • De a selyem ruha nemcsak vízzel tisztítható, hanem széllel is. Tehát ha kiteszed a szélbe a ruhát, olyan tisztának számít, amiben akár az oltárra is felmehet az ember. Természetesen ezt nem akkor szokták alkalmazni, amikor az ember leeszi magát egy félvödör paradicsom szósszal. Hanem mondjuk reggel az oltáron végzel szolgálatot, aztán amikor ki jössz a templomból lecseréled a ruhát és lerohangálod a napod, de este újfent templomi szolgálatot ellátni újra felveszed a reggel lecserélt selyem szerkódat az teljesen kósernek számít.
  • A gyapjú meg a ruhák Rolls Royce autója, amit már széllel, vízzel de akár a napra kitéve is megtisztíthatsz. Ugyanakkor meg akkor sem számít szennyesnek, amikor pl. az ember bement a mellékhelységbe, és még mondjuk pisilt is!

Szóval a selyem egy energetikailag tiszta anyag. Sőt nemcsak tiszta de védelmez is egyben. Amikor selyemben vagyunk a mi kisugárzásunk (auránk) egyáltalán nem keveredik a közelünkben lévők kisugárzásával. Tehát kb. olyan, mintha egy finom fizikai páncél lenne rajtunk. 

Ez az indok arra, hogy akár jógik, szerzetesek és aszkéták is selyembe öltözzenek!

Persze sokan magamutogatásból öltöznek szép selyem ruhákba, de azt tudnunk kell, hogy ők sudrák és a vaisják. Azaz indiai kultúrkör két alsó kasztja, de nekik meg muszáj önzőnek lenni, és muszáj egy kicsit leragadni az anyagban, mert ha mindenki emelkedett spiritualista lenne, bizony a világ megállna.

Természetesen az nagyon furcsa, amikor a fényes lépős, csillogó ruhás magamutogatók lesznek spirituális közösségek vezetői, de hát mindaddig ameddig ők menedzserként működnek, és nem tőlük várjuk a spirituális inspirációt, addig még az is rendben van, ha ők ülnek a dolgok tetején. Mondjuk akkor már csak arra kell vigyázni, hogy a sok fény és pompa ne a közösség pénzéből legyen megfinanszírozva!

Remélem nem voltam bántó, és érthető volt a segítői szándékom is!

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Ui: Ez volt a Bhakti Kutir oldalán megjelenő 200. írás, ami a jógáról szólt, vagy érintette a jógát, mint témát!

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de még attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..