Egy vegetáriánus dilemma: Mi van akkor a szegény zöldségekkel?

A Védák azt írják, hogy spirituálisan, mi élőlények, mind testvérek vagyunk. Mindegyikőnkben lakozik lélek, és ezek a lelkek, mind egyenlőek. 

Tehát a növény evés is bűn, csak egy kicsit kisebb, mert a növénytestben élő lelkek, sokkal fedettebb tudattal bírnak, mint a többi inkarnációk. Ezért van az is leírva különféle ázsiai spirituális kultúrák nagy könyveiben, hogy kisebb bűn kioltani a jelen földi életét, majd megenni a testét, egy madár testben élő lélek esetében, mint pl. egy gerinces és emlős testben rejlő léleknél. A madárnál kisebb bűn a hal, annál pedig a növény.

Ezért van az is, hogy néhány Hindu tradícióban a halat a Gangesz gyümölcsének hívják, és meg is eszik. De pl. ezen gondolati világ szerint volt az is, hogy technikailag a második világháború végéig Japánban egyáltalán nem volt jó szemmel nézve a 4 lábú állatok elfogyasztása, és technikailag mindenki halakat és madarakat evett, mármint akik, nem vegetáriánusként élték életüket.

Sőt az összes fenti információ ismeretében született meg a Dzainizmusban az a tradíció, hogy ők olyannyira vegetáriánusok, hogy csak a termő növények terméseit eszik meg. Tehát csak azt eszik meg, ami lehullik a növényről, de ezzel a növény nem pusztul el. Ők nem esznek meg még olyan növényeket  sem, amelyeket pl. ki kell húzni a földből.

És mivel ezt a bejegyzést abszolút az információ átadás jegyében írtam le nektek, és nem a bűntudat gerjesztésének jegyében, íme egy nagyon fontos információ. Egyszer még Indiában egy Buddhista szerzetes kolléga elmagyarázta nekem, hogyan kell úgy felvágni a zöldségeket, hogy az a lehető legkevésbé fájjon nekik. (Egyébként később ez mérésékkel igazolva lett Dr. Hiroshi Motoyama által is.)

  • Először lapjára vágjuk fel a zöldségeket, még akkor is, ha ez mondjuk egy nagy padlizsánnál azért elég körülményes.
  • Majd hasábokra vágjuk a lapokat.
  • És csak a legvégén vágjuk szegényeket kockára. 

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

UI: Ide lőjetek!

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de meg attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Ájurvéda, Ájurvédikus/Vegás Főzőcske, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.