Bhagavad Gita, mint Jóga szent írás?!

Krishna-ArjunaEgyszer régen már írtam nektek a Bhagavad Gitáról, ami egyértelműen a Védikus kultúra egyik legfontosabb írása. És akkor szóba is került, hogy a Bhagavad Gita az egyik legfontosabb jóga szentírás is egyben. 

Ezek után jó páran írtak nekem, hogy Bhagavad Gita, mint Jóga szentírás, ugye biztos viccelődőm.

Erre annyit mondanék: Gyerekek, egyáltalán nem! Sőt mindjárt ki is fejtem nektek azt, hogy én hogyan látom a Gitát! Íme:

A Bhagavad Gita egy nagyon különleges szentírás, mert egyszerre több besorolásban is szerepel a Védikus kultúrában.

  • Először is természetesen a Bhagavad Gita a Mahábhárata nagy eposz része, hiszen Krisna, a Bhagavad Gitát, Ardzsunának a nagy kurukshétrai csata előtt mondta el.
  • De a Bhagavad Gitát, Gita Upanisádként is kategorizálják a Védikus írások. Az Upanisádokat a Védák végkövetkeztetéseiként fogadják el, hiszen az Upanisádok a Védák filozófiáját írják le.

Mind a 4 Véda egyenként is 4 részből áll, és az Upanisádok, a 4 kategória egyike. Ezek azok az írások, amelyek sokak szerint a legfontosabb részei a Védák könyveinek, hiszen az Upanisádok azok a részei a Védáknak, amelyek a Védák filozófiai részeivel foglalkoznak.

Egyébként az Upanisád szanszkrit szó azt jelenti, hogy upa- lábnál, nishat leülve. Tehát a mester lábainál ülve, és a tudást hallgatva. Ugye azt már sokan tudjátok, hogy most a nyugati régészek, antropológusok és nyelvészek szerint a Védák kb. 4700-5200 évvel ezelőtt lettek leírva, de előtte több ezer éven keresztül a Védikus tudás szájról szájra lett átadva egy mester-tanítványi láncolaton keresztül. Szóval az Upanisád szó még abból az időszakból fakad, amikor hallás után tanultak a diákok, és még nem kellett jegyzetelniük, hogy mindenre emlékezni tudjanak.

Majd pár ezer év után elkezdték leírni a Védákat és a Védikus irodalom nagy műveit, és így leírásra kerül a Bhagavad Gita is, ami 700 versből, és 18 fejezetből áll. És, hogy miért jóga szentírás a Gita.

Azért mert az eredeti szanszkrit szövegben, mind a 18 fejezet valamilyen jógaként van prezentálva, valamint Krisna a Bhagavad Gitában több mint 100 alkalommal használja a jóga szó valamilyen formáját. Azt már tudjuk, hogy a Bhagavad Gita 700 versből áll, de azt már nem, hogy Krisna nem az összes vers elbeszélője, így ez a mennyiségű jóga megemlítés egy elég jó átlag.

Nem beszélve arról, hogy a Bhagavad Gitában szó esik a Szankhja, a Karma, a Gjána, a Dhjána, a Hatha, a Radzsa és a Bhakti jóga folyamatáról is.

De az is egy érdekes vonulat, hogy miként zárulnak le a Bhagavad Gita fejezetei. A Védikus kultúrában a tanulandó szövegek előtt és után egy parájana nevezetű mantra kombinációt szoktunk el mondani, aminek az az áldásos hatása van, hogy a parájana imái között elhangzott szöveget könnyebb megtanulni, könnyebb megvalósítani és természetesen szinte azonnal örökre meg is jegyezzük.

Vannak általános parájana szövegek, mint pl. a Szahaná Vavatu kezdetű ima, amit tőlem is sokszor szoktatok hallani, és egyébként George Harrison és Ravi Shankar közös lemeze is ezzel a mantrával kezdődik, és vannak specifikus parájana mantrák, amelyek egy-egy adott szöveghez tartoznak.

Egyébként a Bhagavad Gita fejezetek záró imái így szólnak:

Om tat sat iti

Srimad Bhagavad Gita Upanisatszu

Brahma vidjája, Jóga shasztré

Sri Krisna szamvádé

és itt szokott jönni a fejezet címe, jelen esetben az első fejezet lezárásának mantrája:

Ardzsuna visádajogo náma

Prathamo dhjájaha

Ez azt jelenti, hogy „így hangzott el a Srimad Bhagavad Gita, a Gita Upanisád, ami a legfelsőbb tudást adja át, a Jóga tudományok szentírása, amit Sri Krisna beszélt el, és Ardzsuna szomorúságának témáját dolgozta fel az első fejezetben”.

Om Tat Sat

Baktai Ádám, Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője

UI: Közben elkezdtem megírni nektek a Gita vázlatát, ide kattintva bele is tudok kezdeni a Bhagavad Gita tanulmányozásába! Itt meg eltudjátok olvasni a Bhagavad Gita első fejezetének tartalomjegyzékét!

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de még attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Bhakti Kutir, Jóga
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Bhagavad Gita, mint Jóga szent írás?! bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Jóga és Ájurvéda kultúra a mindennapokban: Miért kell felállnunk, ha egy hölgy belép a szobába? | Bhakti Kutir

  2. Visszajelzés: Egy rövid kis történet az Om mantráról… | Bhakti Kutir

  3. Pálfalvi Csaba hozzászólása:

    Köszönöm ezt a szöszenetedet és várom a folytstást. Csak nem gondoktam hogy lájkolni kell hozzá. Remélem más is csatkakozik hozzám a rovat megmentéséért 😉
    Toljad papi!!!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..