Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: VI. rész, Második fejezet, versek: 39-41…

Krisna ebben a szakaszban a Buddhi Jógát, azaz intellektus jógáját tárja fel Ardzsuna előtt. Azt a tudást, aminek használatával meg tudjuk valósítani a legmagasabb szintű Karma Jógát, a Niskáma Karma Jógát, vagyis a vágyaktól mentes, önzetlen, dharmikus princípiumokon nyugvó feladataink megértését és ellátását. 

krishna-arjuna-moghul-style

Itt azért azt tudnunk kell, hogy a Bhagavad Gita egy párbeszéd. Egy párbeszéd Krisna és Ardzsuna között. Szóval ez a szakasz, már ráépül, sőt ötvözi az ezt megelőző szegmenseket. Tudjátok, ahogyan egy felépített beszélgetésben szokott történni.

A második fejezet 11. és 30. verse között Krisna a Gjána azaz a tudás jógáját tárta fel, majd a 31. és 38. versek közötti szekcióban valamelyest a Karma jógát is beinvitálta a diskurzusban, hiszen dharmánk elvégzése jógikus feladat. Ugye azt tudjuk, hogy a jóga kifejezés azt jelenti, hogy kapcsolatban vagy kötödésben létezés.

Szóval úgy is definíálhatjuk a jógát, mint kapcsolatban lenni a világmindenséggel, ami a Bhagavad Gita nyelvezetében nem más, mint az OM, vagy technikai nyelvezetben az AUM, amiben az A betű a Jó Istent, az U hang a világmindenség összes élőlényét és azok lelkeit szimbolizálja, és az M pedig a materiális világra hivatkozik.

  • Tehát az a jóga, amikor valamilyen lelki gyakorlatot nem önös céllal, hanem tiszta célzattal végzünk, aminek az automatikus velejárója, hogy tetteink összefonódnak Istennel, vagy egy feljebb való energiával, ha úgy tetszik, valamint kapcsolódik a környezetünkben élő emberek és más élőlények létezésével és természetesen a materiális közegünkkel is, hiszen ezen a bolygón, még a matériában történnek meg a cselekedeteink és azok visszhangja.
  • Visszafordítva ezt úgy is meg lehet, fogalmazni, hogy azok a tettek, amelyek nem kapcsolódnak egy magasabb erőhöz, és amelyek zavart okoznak környezetünkben és a környezetünkben élő lelkek életében az nem jóga.

De visszatérve a fejezethez, valójában Krisna ebben a szakaszban 2 területen tanítja Ardzsunát:

1: Úgy szabadulhatunk fel a tetteink következményei alól, ha feladatainkat a lemondottság hangulatában végezzük el. (Versek: 38-41 és 47-51)

2: Felül kell emelkedni a Védák karma kanda szintjén (az a szint, amikor még a munkánk gyümölcse befolyásolja az ember hozzáállását magához a munkához), azáltal, hogy felismerjük a Védák célját és végkövetkeztetéseit. (Versek: 42-46 és 52-53)

Krisna azt mondja Ardzsunának, hogy miután felvázolta neki, hogy mi is a tudásszerzés folyamata és módszere, arra is megfogja tanítani Ardzsunát, hogyan használja fel ezt a tudást tettei végzése közben. Hiszen ily módon felszabadulhat a karmikus körforgás alól, a hatás-ellenhatás törvénye alól. (39. vers)

  • Madhvácsárja ezt a verset úgy kommentálja, hogy a tudás alkalmazása feladataink közben a jóga valódi folyamata. És amikor találkozik a tudás és a tett, a gjána és a karma az válik a szankhja jógává, azzá a képessége, amikor analízis és dekonstrukción keresztül felismerjük a környezetünk materiális vagy spirituális mivoltát, vagy éppen feladataink közben azt, hogy mi az önzetlen cselekedett és mi a feltételekhez kötött tett. Ehhez Madhva a Sabda Nirnaya című szentírást is idézi.
  • Sri Keshava Kasmiri pedig ehhez a vershez még annyit fűz hozzá, hogy Krisna azt magyarázza el Ardzsunának, hogy a tudás sohasem lehet tökéletes a fizikai síkra való átültetés nélkül. A Jóga folyamata meg az, amikor tudásunkat áttesszük a gyakorlatba.

Krisna így folytatja: Ezen az úton nincs veszteség vagy hanyatlás, sőt a legkisebb előrehaladás is megvédheti az embert a legnagyobb félelemtől. (40. vers)

  • Több nagy Jógi is (Madhva és Rámanudzsa) ugyanazt mondja. Minden materiális tett teljesen haszontalan, ameddig nem tudjuk őket befejezni (lásd Facebook Zuckenberg úr nagy mondását: „a kész jobb, mint a tökéletes.”). Míg önzetlen cselekedetből már a legkisebb részfeladat is teljes siker. És a nagy Jógik abban is kiegyeznek, hogy az emberi lét legnagyobb félelme az, ha nem-emberként születünk újra következő életünkben, hanem egy olyan létformában, állat vagy növény, ahol kiszolgáltatottak vagyunk, és nem csak a saját döntésmechanizmusunkon keresztül tudjuk befolyásolna jövőnket.

Majd a 41. versben Krisna azt mondja: Akik ezt az utat járják (mármint a jóga útját) szilárdak és a céljuk felé haladnak, de akik foglyai a materiális világnak, tudatuk szerteágazó.

A világmindenségben nincsenek szóló performanszok, minden és mindenki kapcsolatban áll egymással, ezt hívják jógának. Még a legspirituálisabb, letisztultabb szinten sincsenek egyke kis húsos angyalkák, akik személyesen a jó Istennek hárfáznak egy bárányfelhőn. Még a mi, saját, egyszerű kis létünk, énünk és életünk is ezerfelé kapcsolódik, amelyek mind jóga folyamatok. A tudat fizikai kapcsolata az univerzumhoz a hatha jóga. A tudat kapcsolata a tettekhez a karma jóga. Az tudat kapcsolata a testhez a pránajáma. A tudat kapcsolata a világhoz a gjána jóga. A tudat kapcsolata a Jó Istenhez a bhakti jóga. Minden kapcsolódik mindenhez, és a dharmikus kapcsolatokat jógának hívják!

Kicsit kezd hosszú lenni ez a bejegyzés, így folyt. köv. kicsit később!

Om Tat Sat

Baktai Ádám Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője

Ui: Vissza a következő bejegyzéshez, Bhagavad Gitá 2.31-2.38

Tovább a következő bejegyzésre, Bhagavad Gitá 2.42-2.46

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de még attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..