Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: V. rész, Második fejezet 31-38. versek…

Arjuna_and_Lord_KrishnaMásodik fejezet, versek: 31-38…

Krisna ebben a szakaszban Ardzsuna második (amennyiben megölöm családomat kivel fogom élvezni a királyság velejáróit) és harmadik (nem leszek én is olyan bűnös a csata megnyerésével, mint a csatára szomjazó ellenfeleim) fenntartásait válaszolja meg, amelyeket az első fejezet 31. és 38. versei közt hozott fel.

Krisna azt magyarázza el Ardzsunának, hogy még a materiális boldogságunk és boldogulásunk is abból fakad, ha elvégezzük dharmikus feladatainkat, tehát személyiségünkhöz, pozíciónkhoz és felelőségeinkhez rendelt teendőinket.

Hiszen amennyiben Ardzsuna megnyeri a csatát egy páratlan és kihívásoktól mentes királyság lesz a jussa, míg ha legyőzik és életét veszti a harcban a menyei bolygókon fog újra születni, abból a kitüntetésből fakadóan, hogy harcosként csatában halt meg, az igaz ügyért harcolva. (31-32. versek)

Szerintem itt Krisna azt is közli Ardzsunával, úgy egész finoman, hogy amennyiben Ő nyer és legyőzi ellenfeleit, akkor ők, mint csatában életüket vesztő harcosok is a menybe kerülhetnek, így tehát talán az lehet a legegyütt érzőbb Ardzsuna szemszögéből, ha csatában megöli tévútra terelődött rokonait, és hiába a sok bűn részükről, mégis menybe kerülhetnek. De ez csak az én meglátásom. Egyébként Yajnavalkya azt mondja, hogy a harcosoknak csatában részt venni ugyanolyan, mint papoknak bemutatni egy magasztos tűzáldozatot.

  • Egyébként a 32. vershez Shankarácsárja azt a kommentárt fűzi, hogy a Védákban a konkrét szabályok felül írják az általános szabályokat. Így a harcosokra nézve, a harcolj a dharmikus indokokkal felül írja az általános ahimsza szabályt, amit úgy általánosságban, mindenkinek be kellene tartani.

Ezek után Krisna azt mondja Ardzsunának, hogy nem lehet bűnös a harctól, hiszen Ő harcos, és a dhamrájának része a harc. Valamint amennyiben nem harcol, 3 területen is érheti veszteség, ami harcoshoz nem méltó pozícióba taszíthatja Őt:

1. Rossz hírnévre tesz szert, hiszen feladni harcos mivoltának kötelességeit bűnnek számit. (33. vers)

2. Becstelenné válik, és egy tisztességes embernek a becstelenség rosszabb a halálnál. (34. vers)

  • Ehhez a vershez Késhava Kashmiri a Mahabháratából is idéz. Miszerint csatában minden módon a győzelemre kell törekedni. Tárgyalás útján, kijátszás útján vagy nyílt küzdelmen keresztül, de csak akkor, ha a győzelem biztos. Amennyiben biztos vereség vár ránk, visszavonulhatunk, és újra tervezhetjük támadási stratégiánkat.
  • Mégis Krisna itt azt mondja, hogy a becstelenség rosszabb a halálnál. Hogy miért? Mert egy harcosnak a legfontosabb erélye a becsülete. Amint azt elveszíti már nincs meg az a kisugárzása és belső tartása, hogy vezetőként működjön.

3.  Gyávának titulálhatják és nevetség tárgyává válhat ellenfelei szemében. (35-36. vers)

Majd Krisna végkövetkeztetésként azt mondja, vagy meghalsz és menybe jutsz, vagy nyersz és uralkodhatsz ebben a világban. Harcolj a harc kedvéért, és ne gondolj győzelemre vagy vereségre, veszteségre vagy nyereségre, boldogságra vagy szomorúságra és akkor bűntelen maradsz. (37-38- versek)

Om Tat Sat

Baktai Ádám Védikus pap, a Védikus tudományok szakértője

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de még attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás, Jóga, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , .
Közvetlen link.

Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: V. rész, Második fejezet 31-38. versek… bejegyzéshez 1 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Bhagavad Gita, a Jóga szentírás: IV. rész. Második fejezet, versek: 1-30… | Bhakti Kutir

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.