A Védikus irodalom felépítése…

Krisna Dvaipajána Vjászadéva, a Védák leírója…

A Védikus irodalom sokkal nagyobb mennyiségű szöveget foglal magában, mint maguk a Védák. Sőt magát a Védikus irodalmat is alapvetően 2 fő kategóriára osztják fel, aminek csak az egyikében vannak felsorolva a Védák.

A teljesség jegyében meg kell említenem egy 3. kategóriát is, hiszen sok tudós a Védanta részt külön kategorizálja, de erről majd a bejegyzés végén írok egy pár sort. Most maradjunk a témánknál, mert az lenne a cél, hogy papírra vessük a teljes Védikus irodalom tartalom jegyzékét.

A 2 fő kategória:

  • Shruti, vagyis a hallás útján megszerzett majd lejegyzett tudás. 
  • Szmriti, vagyis az emlékezetből leírt tudás. 

A shruti kategóriába tartoznak azok az írások, amelyeket vagy maga a Jó Isten nyilatkoztatott ki Személyesen és ezt írta le a hallgatóság, vagy szintén a Jó Isten mondta Jógikank, Rishiknek, Szenteknek, akik ezt a meditációban meghallgatott tudást leírták, mikor már képesek voltak mindezt a tudást leírni.

A shruti csoportba tartozó írások a következőek:

A 4 Véda:

A Véda szó tudást vagy tudományt jelent, tehát a cím elég jól szemlélteti, hogy mit is fednek ezek az írások. Ugyanakkor a könnyebb átláthatóság végett Vjászadéva a Védákban szereplő tudást 4 részre osztotta a könnyebb átláthatóság és tanulmányozás végett.

  • Rig Véda
  • Jadzsur Véda
  • Száma Véda
  • Atharva Véda

A 6 Védanga, vagyis a Védák végtagjai:

A Védangák azon részei a Védáknak, amelyeken keresztül könnyebb tanulmányozni és megérteni a Védákat.

  • Siksa, fonetika és kiejtés tan a Szankszrit nyelvben.
  • Cshanda, verstan és szupraszegmentális tényezők a Szanszkrit nyelvben.
  • Vjákarana, vagyis a Szanszkrit nyelvtan.
  • Nirukta, szótan és lingvisztikai analízis a Szanszkrit nyelvben.
  • Kalpa, szertartás tan.
  • Dzsjotisha, asztronómia és asztrológia.

Az Upavédák, vagyis az al Védák:

Az Upavédák “nemcsak” kiemelt tudományágak, hanem olyan rendszerek amelyeken keresztül a különféle ember típusok akár a megvilágosodást is elérhetik.

  • A Rig Véda al Védája az Ájurvéda, az egészséggel és orvoslással kapcsolatos Védikus tudás.
  • Dhanur Véda, a harcászattal,  a vezetéssel és az államigazgatással kapcsolatos Védikus tudás, a Jadzsur Véda része.
  • Gandharva Véda, a művészetek tudománya, ami a Száma Véda része.
  • Szthapatja Véda, az építészet Védikus tudománya az Atharva Véda al Védája.

Egyes írások úgy vélik, hogy a 4. al Véda az Arthasásztra, vagyis a közgazdaságtan. De több forrás az építészetet emeli ki, mint a 4. Upavéda.

A Szmriti kategóriában pedig azok az írások tartoznak, amelyeket már vagy Shruti írásokon megtörtént elmélkedések után írtak le, vagy pedig történések után lényegesen később. Tehát a Szmriti az a tudás, ami már átment az emberi gondolkodás szűrőjén, az emlékezeten.

Ide tartoznak a következő írások:

A tradicionális Védikus tudás, 6 klasszikus értelmezése, tehát a Szat Darshan, vagyis 6 tan:

Rengeteg módszertana van a Védák elemzésének, de közülük hatot úgy ismernek el, mint az ortodox iskolákat. Ezek az iskolák a következőek:

  • Njája, megértés a logika vagy vezetett gondolkodás folyamatán keresztül.
  • Vaisésika, megértés az empirikus tudás szerzésen keresztül.
  • Szankhja, megértés a dekonstrukció vagy különbség tétel folyamatain keresztül.
  • Jóga, megértés a megfelelő kapcsolódás folyamatán keresztül.
  • Mimamsza, megértés a külsőségeken keresztül, mint pl. rituálék vagy nyelvezet.
  • Védanta, megértés a befelé fordulás folyamatán keresztül meditációval, önfejlesztéssel.

A 18 Maha Purána:

A Puránák összességét sokszor úgy is hívják, mint az 5. Véda olyannyira fontosak a Védikus irodalomban. Egyébként a szanszkrit Purána szó azt jelenti, hogy ősi vagy történelmi. Vagyis a Puránák nem mások, mint történelmi leírások amelyek a Védikus elveket tanítják olyan inspiráló személyek élettörténetén keresztül, akik a Védikus elvek mentén élték életüket.

Ezeket az írásokat a 3 guna, vagyis minőség szerint osztották fel. Tehát 6 írás a jóság kötőerejéhez tartozik, 6 a szenvedély és 6 a tudatlanság kötőereihez.

A jóság, tehát a szattva Puránái: 

  1. Bhagavata Purána.
  2. Visnu Purána.
  3. Nárada Purána.
  4. Garuda Purána.
  5. Padma Purána.
  6. Varáha Purána.

A szenvedély, tehát a radzsasz Puránák:

  1. Brahmanda Purána.
  2. Brahmavaivarta Purána.
  3. Markendéja Purána.
  4. Bhavaisja Purána.
  5. Vámana Purána.
  6. Brahma Purána.

A tudatlanság, vagy tamasz Puránái:

  1. Matszja Purána.
  2. Kurma Purána.
  3. Linga Purána.
  4. Siva/Váju Purána.
  5. Skanda Purána.
  6. Agni Purána.

Az Itihaszák, avagy a nagy eposzok:

  • Rámájana, ami Ráma király, a Nap dinasztia legnagyobb királyának életét írja le.
  • Mahabhárata, ami Krisna, a Hold dinasztia legnagyobb alakjának és családjának az életútját dolgozza fel.

Ágamák, vagyis odaadó vagy Tantrikus írások:

Az Ágama szó azt jelenti, hogy “az, ami lejött hozzánk”. Ezek modernebb írások és így nemcsak Szanszkrit, de Tamil nyelven is íródtak. Sok ezer írást lehet Ágamaként kategorizálni, de a legismertebb Ágamák a következőek: 

  • 28 Shaiva Ágama, azaz Siva központú írás.
  • 77 Shakta Ágama, azaz Istennő központú írás.
  • 108 Vaisnava Ágama, vagyis Visnu központú írás.

A Vaisnava Ágamákat Pancsaratrikus Ágamáknak is hívják, amelyek további 3 felosztásban osztályozhatóak:

  • Divja, ami Magától Istentől jön.
  • Munibhásitha, amelyek Szentektől érkeznek hozzánk.
  • Áptamanudzsaprokta, olyan írások amelyek, megbízható emberektől származnak.

Érdekesség az is, hogy az Ágama kifejezés szerepel a Buddhista és a Dzsain spirituális irodalomban is. Sőt a tradicionális Balinéz Hindu kultúrát úgy szokták hívni, hogy “Ágama Hindu Dharma”.

Ezenkívül, sok-sok gondolkodó és kutató azt is szokta fejtegetni, hogy van egy harmadik nagy kategória, a Shruti és a Szmriti kategóriáival egyenértékű, a Njája Prasthana, vagyis a Végkövetkeztetés kategória, és ide szokták sorolni a Védanta Szútrát. 

Védanta Szútra:

  • A Védanta Szútra kifejezés azt jelenti, hogy “a Védák végkövetkeztetései”. Ez egy 555 verset számláló összegzése a Védák filozófiájának.

Om Tat Sat

Baktai Ádám Hindu pap, a Védikus tudományok szakértője

Ádám névjegye

1976-ban születtem és 2 éves korom óta tanulom a Hatha Jóga tudományát. 6 évesen döntöttem a vegetáriánus táplálkozás mellett, és azóta gyakorlom komolyabban a Bhakti Jóga folyamatát. 15 éves koromban volt szerencsém kiköltözni Indiába egy tradicionális kolostor iskolába, ahol 10 éven keresztül nemcsak tanultam a Hatha Jóga, az Ájurvéda, a Védikus Asztrológia és a Zen Shiatsu rendszereit, hanem benne is élhettem ezeknek az ősi tudományok kultúrkörében is. A napi rend nem csak a hajnali 2 óra 30 perces kelés és a napi 2-2 órás meditáció és templomi szolgálat miatt volt felemelő, de még attól sem, hogy tradicionális sár és bambusz kunyhókban laktunk, ahol természetesen sem víz, sem villany nem volt, hanem a lehetőségtől, hogy együtt élhettünk azokkal a mesterekkel, akiktől tanultunk. Az elmúlt 20-21 évben, 4 kontinenst jártam be, mint tanár / terapeuta, és ezt az első kézből szerzett tudást próbálom átadni azoknak, akik megtisztelnek azzal, hogy eljönnek hozzám kezelésekre, jóga órákra, vagy azokra az oktatásokra, amelyeket rendszeresen tartok. Om Tat Sat Baktai Ádám
A bejegyzés kategóriája: Ájurvéda, Jóga, Vasztu, Védikus Asztrológia, Védikus Tudástár
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.

A Védikus irodalom felépítése… bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Aranylotusz hozzászólása:

    Jujjjjjj, de jó 💞🙏😇 köszönjük szépen 🙏😇 és a 18 maha és upa Puránáknál nem 3x 6?! Mert annyit sorolsz fel de az elején csak 3-3-at írsz le. 🙏😇💞

  2. Farkas Tamás hozzászólása:

    Nagyon jól érthető és átlátható rendszerezés, köszönet érte! A puránák vagy a védák voltak időben előbb, ha lehet ezt tudni? A világ vallásai könyvben úgy olvastam, hogy a puránákat maga Brahmá nyilatkoztatta ki a védákat megelőzően. Ha viszont a puránák voltak előbb akkor hogy valósuhat meg az, hogy a védikus elveket tanították amikor még nem is volt védantin értelmezés és megavalósítás?

    És lenne még egy kérdésem.

    Miért van az, hogy például a védikus és gjáni típusú iskolák a gyakorlatban nem tartják fontosnak az empirikus és misztikus belső tapasztalatokat holott abból indult ki az egész?
    Ha jól tudom még szavak és mondatok sem voltak 5000 évvel ezelőtt és csak hangokat recitáltak nagyon pontos hangtani mértékekkel aminek hatására feltárult az önvaló és annak megtapasztalása. És most is a hinduizmus szűkebben a jóga is alapjában véve egy belső tapasztalati út vagy felismerés. De mégis ha misztikára és belső tapasztalásra kerül a sor akkor ez többnyire elvan kenve azzal, hogy az csak egy személyes belső képzelgés és biztos csak az elme műve. Remélem érthető a kérdésem…

    Válaszodat előre is köszönöm!

    Üdvözlettel, Tamás

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..